Film

A fekete múmia átka

magyar vígjáték, 62 perc, 2015 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

53 szavazatból
Szerinted?

A film a "Detektív, a cowboy és a légió" című kisregényt, Rejtő Jenő egyik kevésbé ismert művét adaptálja: egy fergeteges komédia keretében mutatja be az irodalmi kávéház közegét. Görbe tükröt állítva hívja a nézőt a kulisszák mögé, hogy betekintést nyerhessünk, hogyan is születtek az évszázad legsikeresebb ponyvaregényei.

Stáblista:

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:


Vélemény:

szavazat: 10/10 2018 máj. 31. - 21:53:03
2018 máj. 31. - 21:53:03
Most láttam moziban. Madarász Isti-Hegedűs Bálint filmje zseniális, remekmű. 10/10.
szavazat: 3/10 2016 nov. 15. - 14:12:47
2016 nov. 15. - 14:12:47
Én már, kezdtem egészen egyenesbe jönni, a magyar filmekkel. De, ez a film elvitt, más, mellékutakra. Rossz irányba.
Nem tetszett.
szavazat: 4/10 2016 aug. 09. - 16:27:36
2016 aug. 09. - 16:27:36
Hát ez bizony nagy csalódás volt, sokkal de sokkal jobbat vártam tõle. Rejtõ Jenõt nagyon jó írónak tartom, kiválóak a P.Howard álnéven írt légiós-regényi, békebeli kabaréjelenetei pedig egyenesen zseniálisak. Sajnos ez a tévéjáték nem épp a legjobb mûvébõl készült, sõt igazából nem is nevezhetõ sztorinak, pusztán magát az alkotás folyamatát mutatja be, és némi bepillantást enged egy korabeli írói kávéház légkörébe, s bár van ugyan benne egy-két jobb jelenet, de az egész kicsit nyögvenyelõs, erõltetett, unalmas. A szereplõk közt vannak kiváló színészek is, és bizony vannak kimondottan gyengék is, de még a jobbak sem tudják igazán hozni a formájukat, mivel a szerepük nem ad rá lehetõséget. Haumann Pétert nagy színésznek tartom, de itt még õ sem tud kibontakozni. És még messze õ a legjobb a szereposztásból! Schmied Zoltán nekem abszolút nem tetszett, Szervét Tibor valamivel jobb, de õ se az igazi, a többieket inkább nem is említem. A mélypont talán Hegedûs D.Géza néhány jelenete volt, kifejezetten rossz volt nézni maníros affektálását.
Nálam ez egy erõs kettes, semmiképp sem érdemel jobbat. Kár érte.
4/10
2016 júl. 05. - 09:30:14
2016 júl. 05. - 09:30:14
Bár ez a film nem a Rejtõ-féle - egyébként zseniális - A cowboy, a detektív és a légió c. feldolgozása, hanem egy sajátságos milliõ, a kávéházi írók világának bemutatása a mondott kisregény kapcsán. Nyilván nem hibátlan, lehetne sorolni a gyenge pontjait (a vígjátéki elemek szerintem a végén túlságosan is kilógtak a filmbõl; Szervét Tibor valamiért nem meggyõzõen hozta a figurát) és az esetlegességeit (csak két példa: "a végsõ leírásnál", amikor elindul a visszaszámlálás, az idõ múlása abszolút nincs összhangban az eseményekkel, egyszerûen nem annyi perc telt el, így nem is lehet hátra annyi idõ, amennyi a bemondás alapján; és valahogy úgy éreztem, hogy a lezárás nincs összhangban a korábbi cselekménnyel: ha a Rejtõ elõtti fõhajtás volt a cél, Rejtõ figurájának jóval nagyobb teret kellett volna biztosítani, a történet egyik fõszereplõjévé tenni); de voltak benne jól sikerült mozzanatok is. SPOILER!! Plock és kedvese kettõse szerethetõ volt, szurkoltam nekik; Gordon Pepi neje, Mimi nagyon szépen és találóan jellemzi a kávéházi írókat; és a végsõ, diktálással egybekötött szimultán fejezetírás szerintem ötletes. SPOILER VÉGE!!

Összességében tehát úgy érzem, végre készült egy nézhetõ magyar tévéjáték P. Howard egyik mûve nyomán, ami a nagy Rejtõ-áttöréshez nyilván kevés, de eredménynek távolról sem rossz.
szavazat: 6/10 2016 jan. 15. - 23:39:34
2016 jan. 15. - 23:39:34
Hehe, nekem meg pont a vágás és a színészi játék tetszett a legjobban a filmben. :)
2016 jan. 04. - 22:14:04
2016 jan. 04. - 22:14:04
Attól tartok, ezt és az ehhez hasonló filmeket két célcsoport nem bírja elviselni/nem szereti:
1) a Rejtõ-rajongók...mert õk Rejtõ-rajongók
2) a Rejtõt kerülõk...mert õk Rejtõ-kerülõk (én ebbe a csoportba sorolnám magam, de ez most irreleváns)
Kérdés: akkor kiknek is csinálják?
2016 jan. 04. - 21:34:34
2016 jan. 04. - 21:34:34
Szívesen néztem volna egy igazi, ízig-vérig rejtõs hangvételû adaptációt, egy igazi "fergeteges komédia"(?)-t az író halálának évfordulójára. Nem rossz ez sem, csak nem az, amiért imádjuk. Sajnos eddig még mindenkinek beletört a bicskája a P. Howard-i hangulat filmre vitelébe.
2016 jan. 04. - 07:10:57
2016 jan. 04. - 07:10:57
A film nem egy nagy szám. Inkább a részletekre hívnám fel a figyelmet. Azok néha kiválóak. Ezek szerint tudnának a magyar filmesek is western, légiós, stb. akciófilmeket készíteni, ha valahogy sikerülne legyõzni az elvégzendõ feladatok iránti legendás ellenszenvüket.
2016 jan. 04. - 06:58:15
2016 jan. 04. - 06:58:15
Jó szöveg:-Mivel nem sikerült erõt gyüjtenie,így azonmód erõtlenül indult el...
2015 szept. 25. - 18:56:40
2015 szept. 25. - 18:56:40
A linket elírtam/elírta a fórummotor, mivel a mondatzáró pont is a hivatkozás részévé vált.
Helyesen a gyûjtemény elérhetõsége:
http://mek.oszk.hu/01000/01045/01045.htm
A film alapját képezõ novelláé:
http://mek.oszk.hu/01000/01045/01045.htm#2
szavazat: 3/10 2015 szept. 24. - 09:18:42
2015 szept. 24. - 09:18:42
Nekem nem jött be ez a sztori, sem a vágás, sõt még a szereplõválogatás sem. Valõban Rejtõi szálakat véltem felfedezni, de nagyon nyakatekerteket.
2015 szept. 23. - 21:10:49
2015 szept. 23. - 21:10:49
Hmmm... Az okfejtés nagyon logikus, egyetlen hiba van benne (illetve kettõ, de ezek szorosan összefüggenek, így egynek vehetõek):ûsA megadott linken Rejtõ Jenõ: Az utolsó szó jogán c. gyûjteménye található, Hegedûs tanár úr bevezetõjével, és az elsõ mû aA detektív, a cowboy és a légió címet viseli, legelsõ sora pedig így szól:
"Martin, az új pincér megrezzenõ térdekkel fülelt egy mû-pálmafa mögül, amely a tejivó lagymatag légkörében, sárgult hegyû kardlevelekkel bóbiskolt."
Olvasd el, nem rossz.
2015 szept. 21. - 22:09:00
2015 szept. 21. - 22:09:00
Ha rosszmájú akarok lenni, akkor ez a tv-játék nyomokban Rejtõt is tartalmazott...

A készítõk valószínûleg belegondoltak abba, hogy Rejtõt filmre átültetni gyakorlatilag lehetetlen (az eddigi kísérletek a legtöbb esetben nem voltak túl sikeresek), ezért készítettek egy látszólag nem, de valójában Rejtõrõl szóló történetet. Rejtõhöz valahogy nem illik ez a gyakran lelkizõs, szentimentális történet. Ráadásul a színészi játék sem volt a helyén...

Az "eredeti" történetet valamikor olvastam (elõ is kellett újra venni), de jobban emlékeztem egy rádiójátékra Barbara tejbár címmel, amit valamikor a 80-as években hallottam (akkoriban még készítettek hangjátékokat is). S most böngészve találtam rá a mû zenés játék változatára is, amit még nem láthattam (1969?)

Amúgy anyám fiatalkorában tudott jobb és bal kézzel is szinte egyformán írni, persze nem egyszerre, hanem felváltva...
szavazat: 4/10 2015 szept. 21. - 16:25:13
2015 szept. 21. - 16:25:13
A hsz.-eddel két probléma van.
Az elsõ, hogy az általad belinkelt oldalra kattintva, az jön fel, hogy NOT FOUND, azaz, nem található. Nem tudom, hogy miért, lehet, hogy valami miatt eltávolították?
A másik, a tejcsárda.
Életszerû az, hogy egy ilyen történet, ami az írók gyülekezõhelyérõl, az akkori hangulatról, könyvek, novellák írásáról és kiadásáról szól, egy tejcsárdában játszódjon?
Én többször is olvastam ezt a könyvet, Rejtõ zseniálisan ábrázolja a ponyvaírók életét, gyötrõdését, írás közbeni ötleteit, a kezdõk csetlését-botlását, de mindezt egy KÁVÉHÁZI KÖRNYEZETBEN teszi.
Ott játszódik az egész kavalkád, mint ahogy az akkori kulturális élet legnagyobb része a pesti kávéházi asztaloknál történt, József Attila, Karinthy, Kosztolányi, és a többi zseni a fél életét a kávéházakban töltötte.
A cigaretta és a szivarfüst mindent belengõ levegõje, a kávé és a sütemények illata, a félhomályos zegzugok, és fõleg, a társaság adta azt a hangulatot, ami miatt mindenki imádott kávéházba járni.
Sokszor arra gondolok, milyen jó lenne, ha most is olyan pezsgõ irodalmi életünk lenne, mint a két világháború között...:D
2015 szept. 20. - 15:31:07
2015 szept. 20. - 15:31:07
***SPOILER***
A fényezett süteményen volt egy csótány is. A film végén kiírták, hogy a forgatás folyamán semmilyen emberben és álltban nem esett kár, még a süteményen található csótánynak sem esett baja :-)
Ha valakit érdekel az eredeti történet, elolvasható itt: http://mek.oszk.hu/01000/01045/01045.htm. A szerzõtõl szokatlan módon a történet nem a tengeren vagy a sivatagban játszódik, hanem egy tejcsárdában. Maga film története ugyanezen a helyszínen indul, de összességében nagyon eltér az eredetitõl.
***SPOILER***
szavazat: 4/10 2015 szept. 20. - 13:47:03
2015 szept. 20. - 13:47:03
Oké, tisztelem a véleményedet, hiszen tudjuk, ízlések és pofonok...
Egy bibi van a dologban, hogy én olvastam az eredeti könyvet.
Ha "csak úgy" csináltak volna Rejtõrõl, és az akkori kávéházi hangulatról egy tv filmet, akkor nem szólnék egy szót sem.
Nézhetõ, összességében jók a színészi alakítások is, de sokkal többet ki lehetett volna hozni az alapanyagból.D
szavazat: 10/10 2015 szept. 20. - 10:58:13
2015 szept. 20. - 10:58:13
SPOILER!!!

Szerintem pedig pont, hogy így volt jó, hogy a végén derült csak ki, hogy nini, Rejtõ végig ott volt. Ha az elején elmondják, senki nem sztorira figyelt volna, hanem erre az egy szereplõre. Na, az lett volna csak a hiba! Így tökéletes volt a hatás a film végén.

SPOILER!!!
szavazat: 10/10 2015 szept. 20. - 10:55:29
2015 szept. 20. - 10:55:29
Nekem nagyon tetszett! :)
Az elsõ pár perc kell, hogy megszokja az ember ezt az atmoszférát, és megismerje a szereplõket, onnantól minden gördülékenyen megy, és egyetlen felesleges másodperce sincs a filmnek. A szereplõk nagyon jók, mindenki ragyogóan játszik (Haumann zseniálisan jó örmény, de Szervét Tibor és Hegedûs D. Géza is oltáriak!), tényleg nem tudok egyetlen rossz alakítást sem mondani. Egyedül attól tartottam, hogy ez a kb. egy órás játékidõ vagy túl sok lesz (ha unalmas lenne a sztori) vagy túl kevés (ha jó a sztori) de nem, ez így pont elég volt. Ámbár elnézem volna még. Az utolsó egy perc pedig meghatott.:)
szavazat: 4/10 2015 szept. 20. - 09:21:08
2015 szept. 20. - 09:21:08
Foltokban emlékeztetett az eredetire, eltolódtak az arányok, néhány jó rész és karakter v olt benne, de összességében gyengécske próbálkozás maradt ez is.
Rejtõ alakját jobban be kellett volna mutatni, nem csak a végén 2 mondattal megemlékezni róla.
Azt a poént pedig kihagyni, ami Rejtõhöz kötõdik, és mára a legnagyobb irodalmi legendává nõtte ki magát, - nevezetesen, hogy a kávéházi fizetéskor a készülõ regénye lapjaiból annyi sort tépett le, ami fedezte a számlát, és azzal a papírfecnivel a pincér a szemben lévõ könyvkiadóhoz átmenve, megfelelõ mennyiségû pénzt kapott -, az több, mint bûn.
Hiba.

Úgy vettem észre, hogy mostanában a több évtizedig haldokló, jobban mondva, teljesen elfelejtett televíziós mûfajt, a tévéjátékot megpróbálják néhányan visszahozni a vérkeringésbe, de ezek a próbálkozások sorra gyengécskére sikerülnek - Kossuth kifli, Ketten Párizs ellen, A fekete múmia átka, - és a sor még folytatható.
Lehet, hogy a fiatal rendezõknek kell egy kis idõ, amíg belerázódnak ebbe a mûfajba, vagy idõsebb, tapasztaltabb kollégák tanácsait kellene kikérniük.
Olyanokét, akik értik, és érzik a két háború közötti idõk légkörét, figuráit, hangulatát.
"A fekete múmia átka" legjobb része a vége fõcím elõtti néhány perc volt, amikor zseniális mûvészek elképesztõen magas színvonalú, Rejtõ történeteinek hangulatát tökéletesen elkapó rajzaiban gyönyörködhettünk.
Kár, hogy nem volt belõlük több.
Megmenthették volna a filmet...
szavazat: 3/10 2015 szept. 19. - 20:16:14
2015 szept. 19. - 20:16:14
Radnay Csilla tetszett, de amúgy az egész iszonyat erõltetett. Szerintem a film alapjául szolgáló kisregény sem nagy szám. Ja, még az sem volt rossz, amikor Haumann Péter a pincér által leejtett péksüteményre ráköp, és az inge ujjával "kifényezi", mint egy ezüstkanalat.
Összes hozzászólás