>
Film

A ménesgazda

magyar filmdráma, 96 perc, 1978 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

38 szavazatból
Szerinted?

Az ötvenes évek elején, egy határmenti ménestelepen az iskolázatlan, de megbízható, szegényparaszti származású Busó Janit nevezik ki ménesgazdának. A szakmailag képzett méneskari tisztek folyton megalázzák Busót, aki pedig rájön, hogy a ménes érdekében össze kellene fogniuk. Nehéz helyzetbe kerül: a tisztek elutasítják a vele való együttműködést, ugyanakkor felettesei sem fogadják el felmentési kérelmét. A politikai helyzet kiéleződésekor a tisztek menekülni akarnak a végső leszámolás elől. Mivel Busó Janiban nem bíznak, az altisztjük leszúrja.

Forgalmazó: Mokép

Stáblista:

Szereplők

Kristóf Máté, párttitkár
Muran Mihály, altiszt
Busó Mátyás
Kati, kocsmárosnő
Braun, agronómus

Alkotók

Díjak és jelölések:

  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (1979) - Arany Medve jelölés: Kovács András

Vélemény:

2011 szept. 20. - 20:21:04
2011 szept. 20. - 20:21:04

"Magyarországon a vasfüggöny megépítését a minisztertanács 1948 májusában rendelte el. Abban az évben még csak magas figyelõket létesítettek, de 1949-ben megkezdõdött a drótakadály kiépítése. 1950 végére az osztrák és a JUGOSZLÁV HATÁR mentén 1000 km hosszan egy- és kétsoros drótakadályt feszítettek ki." (Kiemelés tõlem. Forrás: az általam amúgy nem különösebben kedvelt Terror Háza honlapja) Szóval: tévedtél.

2011 szept. 20. - 08:30:28
2011 szept. 20. - 08:30:28 OFFTOPIC

A könyv az könyv, a film az film. Lásd alább.

2011 szept. 20. - 08:29:50
2011 szept. 20. - 08:29:50

Hát, ahogy csak a magadét hajtogatod, akkor azt gondolom. A déli határon NEM VOLT vasfüggöny, "csak" homoksáv. (A filmrõl beszélek.)

2011 szept. 19. - 21:20:05
2011 szept. 19. - 21:20:05 OFFTOPIC

Örülök, hogy kiemelted a dramaturgiát. Sajnos, nagyon fiatalon, pályája elején ,autóbalesetben elhunyt Varga Vera, ennek a filmnek dramaturgja. Nyugodj békében Drága Vera!

2011 szept. 19. - 20:44:22
2011 szept. 19. - 20:44:22

Látom nem sokaknak van kedve a hasát fogva nevetni, pedig ez a film is azokról az idõkrõl szól.

szavazat: 9/10 2011 jún. 21. - 12:22:52
2011 jún. 21. - 12:22:52

Most szereztem meg könyvben. A film helyenként nyilván eltér a regénytõl, de mind a kettõt jó alkotásnak tartom. Valóban nyomasztó hangulatú a film.

2010 júl. 30. - 21:52:28
2010 júl. 30. - 21:52:28

Nagyon keserû film a mindent megnyomorító hatalomról, amely az erõszakos dogmatizmusával megnyomorítja az emberek testét és lelkét, az önállóságnak, a gondolkodásnak semmiféle teret sem biztosít. A lényeg az, hogy az emberek végrehajtsák a terveket, azaz hogy jó elvtársak legyenek, akik nem gondolkodnak. Sajnos Busó Jani felettesei igazi pártkatonák, akiknek csak a parancsok teljesítése lebeg a szemük elõtt. (Egyébként hátborzongató volt, amikor "Rákosi elvtárs" megjelent. Jájj, beleborzongtam, amikor megláttam a golyófejût.) Fõhõsünk a sokat ígérõ kezdet után kénytelen belátni, hogy lényegében szélmalomharcot vív, és ez nem sok jót ígér. Ami gyomorforgató volt a filmben, az a kutyák lelövése. Dramaturgiai szempontból viszont szerintem fontos, mert a befejezéssel összekapcsolva - úgy gondolom - ez szimbolikus jelentõségû. Emberek vagy kutyák, a hatalom számára édesmindegy. Ugyanúgy pusztulnak el, ugyanannyit ér az emberek élete, mint a kutyáké.

SPOILER

Egyébként szerintem a befejezés azt sugallja, hogy a helyzet teljesen reménytelen, mindenkinek pusztulnia kell. Akár a hatalom kvázi ellenségérõl van szó (Busó Jani), akár annak támogatójáról (a tisztek). Ebben az iszonyú helyzetben a hóhér és az áldozat szerepe felcserélhetõ, bárkibõl lehet áldozat, mindenki leváltható/megölhetõ, nincs pótolhatatlan ember. Nyomasztó és paranoid légkör ez, ahol csak egyvalami biztos: az, hogy szinte minden bizonytalan. Bizony kellett a bátorság egy ilyen film elkészítéséhez, hiszen a tekintélyelvû rendszereket veszi vizsgálat alá. Nem könnyû darab, az tény, de szerintem felejthetetlen.

2010 júl. 01. - 00:15:44
2010 júl. 01. - 00:15:44

Köszönöm a megerõsítést, de a válaszod inkább "efes"-nek szól, õ állította azt a furcsaságot(hüm-hüm), hogy "a filmben egyértelmûen nyugati határszélen van a lótelep". OFF Láttam, igen, hogy az elektronikus könyvtárban megvan A ménesgazda, csak az a baj, hogy - sokakkal ellentétben - képtelen vagyok a neten regényt olvasni, és valahogy házilag nyomtatva sem az igazi. Mit tegyek? Nálam a könyv, az könyv.

szavazat: 10/10 2010 jún. 30. - 15:44:34
2010 jún. 30. - 15:44:34

A mek-en is megtaláljátok...
1 fejezet kb a 20. bekezdés: "A méntelep helyén azelõtt uradalom volt, ahonnan Mohorra gazdasági kisvasút jár"..."Ezt a déli határon fekvõ megyét a külfölddel a háború elõtt (mikor még nem volt drótakadállyal és aknamezõvel lezárva a határ) a MÁV vonalai kötötték össze..."

és a másik: a hortysta tiszteket az ország keleti részébe "szállásolták" el.

2010 jún. 26. - 01:23:53
2010 jún. 26. - 01:23:53

Még csak annyit: ha valamit mûparasztinak mondok, akkor komolyan azt gondolod, hogy a muskátlit hiányolom az ablakból?!

2010 jún. 26. - 01:05:45
2010 jún. 26. - 01:05:45

Igazad van, a Rákosi-korszak arról volt híres, hogy a horthysta tiszteket a nyugati határsávba telepítették... Határõrség, barátom, mindenhol volt, a jugóknál pláne. Próbáltam finoman jelezni, hogy tévedsz, úgy látszik, nem érzékelted.

2010 jún. 24. - 17:25:02
2010 jún. 24. - 17:25:02 OFFTOPIC

" A déli határokon nem volt vasfüggöny, csak homoksáv."

Abban az idõben ugyancsak kemény határzár volt Titó ("a láncos kutya") irányában is!

2010 jún. 24. - 17:05:26
2010 jún. 24. - 17:05:26 OFFTOPIC

Amúgy, valójában két helyen lehetett a ménes: Bábolnán, illetve Mezõhegyesen, e két helyen gyûjtötték össze a háború után a kószáló hadilovakat. Ezekbõl lett az Állami Ménes, pl.

2010 jún. 24. - 17:02:36
2010 jún. 24. - 17:02:36

A filmben egyértelmûen nyugati határszélen van a lótelep, erre utalnak többször is a párbeszédekben, valamint a többször is látható szögesdrót+magas õrtorony, amit közkeletû kifejezéssel vasfüggönynek is emlegettek annak idején. A déli határokon nem volt vasfüggöny, csak homoksáv. Továbbá így volt értelme a filmvégi szökésnek is. Erre nem tennék esküt, de mintha Csorna neve is elhangzik, ami ugye Kisalföld. Kiváncsi vagyok, neked mi akkor a reálisan paraszti környezet. Pántlikás muskátlis, makulátlan fehér házak, díszmagyarba öltözött férfiakkal és matyóbabáknak látszó jányokkal? Mert akkor javasolnám, hogy dugd már ki a fejed egyszer tanyára és nézz körül, lécci.

2010 jún. 21. - 22:17:42
2010 jún. 21. - 22:17:42

TV tunerrel kétszer próbáltam felvenni. Az m1-rõl azért nem sikerült, mert betelt a merevlemez (ez az én figyelmetlenségem volt), az m2 pedig másnap este nálunk valamiért nem volt fogható... Többen írták, hogy felvették, ha valaki tudna segíteni a film megszerzésében, kérem írjon a tamas.farkas84@gmail.com címre. Elõre is köszönöm!

2010 jún. 21. - 16:46:31
2010 jún. 21. - 16:46:31

Mindenkinek van - jó esetben ismereteken alapuló - képe arról, hogy milyen, illetve milyen volt a tájegységenként amúgy jelentõs eltéréseket mutató paraszti világ. Nekem is. Úgy látszik, nem egyezik a véleményünk, nem baj. Egyébiránt nem az egész filmet, hanem néhány jelenetét minõsítettem mûparasztinak és álrealistának. Gáll István könyvét, ami alapján a film készült, bevallom, nem olvastam. Mindenesetre a kiadó ismertetõje szerint a történet - közléseddel ellentétben - a déli határvidéken játszódik, és nem a nyugatin (a gonosz kapitalisták szomszédságában).

szavazat: 10/10 2010 jún. 21. - 13:00:13
2010 jún. 21. - 13:00:13

rosszul lehet beállítva a képernyõ méretezés/nagyítás a tv-den, mert én az m2 vetítését rögzítettem és teljes terjedelemben ott vannak a logok...

2010 jún. 21. - 11:03:22
2010 jún. 21. - 11:03:22

Szó sincs itt mûrealista, álparaszti világról, a film a nyugati határon játszódott, kitelepített horthysta katonatisztek között. Mindenki az ántivilág kultúra emlõit szopta, Bács oda is kúrta az angol nyelvû könyvet Madarasnak, hogy olvass paraszt. Egyedül Madaras parasztkáder a filmben (meg a bátyja, természetesen.) De õ sem mûparaszt, hanem a párt által kiemelt káder, a mai fogalmak szerint elsõ generációs értelmiségi, mint valszeg agronómus, lovászati ágazatvezetõ, akármi.

Az, hogy Bordán Irénéknél Bartókot hallgattak, az tényleg megmosolyogtató volt, de ennyi vicc belefért.

szavazat: 9/10 2010 jún. 21. - 10:59:58
2010 jún. 21. - 10:59:58

Fölvettem 2000-ben is A ménesgazdát. Most vettem a fáradtságot, megnéztem: ott a vége annyiban más, hogy a kerengõ lovaknál leúszik a hang, pár néma másodperc, fekete és Vége felirat. Akkortájt nem volt divat a 6 perces stáblista. Egyébként az M 2 dícséretére: tegnap este ott volt mûsoron. A Bunkóság Lobogója, a foci VB beharangozója alig volt látható a kép bal szélén, talán csak 1/4-e, 1/5-e. A csatorna logó & a tahóság "karika/12"-je is hiányzott, ez már itt máskor is elõfordult, a jószándék jeleként értékelem. És a film továbbra is remek.

2010 jún. 21. - 10:58:31
2010 jún. 21. - 10:58:31

Eredetileg sincs a film végén hosszú, lefutó fõcím, ahogy az ma szokásos. A lovak össze-vissza kavarognak, ennyi, pont. Ha érzõ szívû adásszerkesztõ lennék, én azért toltam volna utána még néhány másodpercnyi feketét, nem egybõl odavágom a csatornavist.

Összes hozzászólás
Angyalok és pásztorok
Angyalok és pásztorok

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit adventi koncertje

Jegyvásárlás