Miután az árvíz elviszi mindenüket, a szép és talpraesett Antonia 1951-ben elhatározza, hogy húgával, Paolával, valamint két gyermekével, Aninával és a kamasz Matteóval Kanadába megy. Férje, Vincenzo már évek óta ott dolgozik, bár egy ideje nem adott hírt magáról. A megadott címen nem is találják meg. Szerencsére a véletlen összehozza őket a szintén olasz emigráns Marióval, aki az első pillanattól kezdve segít nekik. Szállást szerez a szegény bevándorlókat támogató közösségnél, kideríti Vincenzo új címét, és odakíséri Antoniát. Az asszony most érti meg férje hosszú hallgatását: új családot alapított. Úgy dönt, nem mondja meg az igazat a gyerekeknek, hanem egyedül is megpróbál talpra állni. Nehéz időszak következik. Különösen Matteo és Paola szenved sokat az idegen helyen. A fiú azt is képtelen megérteni, hogy az anyja miért hagyta abba apja felkutatását, Paola pedig a vőlegénye után sóvárog. Vissza akarnak menni Olaszországba. Antonia azonban nem adja fel. Lassan normalizálódó életüket váratlanul két tragikus esemény bolygatja fel: Paola belehal az illegális abortuszba, Matteo pedig lopásért javítóintézetbe kerül.