A misszió

Bakancslistához adom
The Mission
angol filmdráma, 120 perc, 1986

Értékelés:

133 szavazatból
Szerinted?

A XVIII. században, Dél-Amerika esőerdőjének mélyén Gabriel jezsuita atya missziós állomást rendez be. Munkájában támogatja egy hajdani rabszolgakereskedő, Rodrigo Mendoza, aki szakított korábbi életével és menedéket keres az Amazonasz menti törzsek közösségében, sőt a rendbe is belép. A bennszülöttek elfogadják a jezsuitákat és a készülő telepet, ám a kapzsiság és a hatalomvágy sötét erői alattomos támadást indítanak ellenük. Veszélybe kerül tisztaságuk, jóhiszeműségük, ártatlanságuk. Itt már kevés az ima ereje. Itt már karddal kell küzdeni...
A film elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját, és három Oscar-díjat kapott a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb operatőri munka kategóriájában.

Stáblista:

Szereplők

Rodrigo Mendoza kapitány
Gabriel atya
Altamirano
John Fielding testvér

Alkotók

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
6/10
gregga 2018 márc. 15. - 03:23:13 6/10
Morricone nagy kedvencem, de itt az egyébként jó zene többször túl harsány: zeng a nagyzenekar, amikor egy szem ember tapicskol a sárban, vagy inkább hallgatnám a természet hangjait. Kicsit nehezen követhetően indul, mégis lassan. Szépen van fotózva, és érdekes a téma, kár hogy alig-alig ismerjük meg a szereplőket. Pl. milyen volt a indiánok eredeti hitvilága, miért és hogyan változott, miért költöztek, mi hatott rájuk ilyen erősen a "varázsfuvolán" kívül? Hasonló együttélésből a Farkasokkal táncoló nagyobb élmény volt.
stampo 2014 máj. 01. - 19:54:09 Előzmény sanderson
Nem érem be. Bocs.
10/10
sanderson 2014 ápr. 21. - 18:26:18 10/10
Én láttam. Talán beéred velem is. ***SPOILER*** Én úgy láttam, hogy a film végén sok keresztényt meggyilkoltak. Olyan érzésem van, mintha néhány hozzászóló valamit félreértett volna. Vannak emberek, akik megnéznek valamit, de az ideológiájuk megakadályozza, hogy helyesen értelmezzék a látottakat. ***SPOILER VÉGE***
stampo 2014 ápr. 21. - 01:29:38
Orbán! Láttad ezt a filmet? Ha igen: mit szólsz hozzá?
10/10
sanderson 2013 aug. 21. - 17:16:51 10/10
Az emberi lélektan ábrázolásának magasiskolája. Ez a legjobb kifejezés erre a remekmûre. Nagyon értékes és elgondolkodtató film.
10/10
quentyn 2012 márc. 22. - 17:48:57 10/10
Nagyon jó film, De Niro és Irons a két kedvenc színészem, és itt is remekeltek. A zenéje pedig egyszerûen lenyûgözõ, szégyen hogy Morricone nem kapta meg az Oscart ezért. 10/10
10/10
wendorion 2012 jan. 09. - 17:55:27 10/10
1. Alapvetõen ez egy történelmi film, és egyesek vontatottnak gondolják, de valójában nem az, így tudjuk átérezni a film mondanivalóját.
2. A valós történet a következõ volt: 1750-ben a Madridi egyezményben a portugálok és a spanyolok bizonyos területeket elcseréltek Dél-Amerikában, így 7 jezsuita misszió a portugálokhoz került. Az indiánokat 1754-ben ki akarták telepíteni, de nem mentek bele, így spanyol-portugál csapatok két éves hadjáratban elfoglalták a területeket.
A helyieket pedig spanyol területre vitték, aztán jött egy új spanyol király, és 1761-ben a missziós területek újra a spanyolokhoz kerültek.
Felmerült a gyanú, hogy a jezsuiták lázították fel az indiánokat a hatalom ellen, de ezt nem találták bizonyítottnak.
A legvalószínûbb, hogy az uralkodók szemében zavaró volt a jezsuita rend gazdasági hatalma. Versenytársnak érezték.
Így egy sor esemény után 1773-ban a Pápa fel is oszlatta egy idõre. Érdemes elolvasni ezt az írást: http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=859&articleID=6150&ctag=articlelist&iid=1
10/10
J 2011 dec. 09. - 18:09:20 10/10
Ráhibáztál, pont a történet a lényeg, nem egy Steven Seagal "végigverekedem, mindenkit legyõzve" film. Az értelme pedig az, hogy a történelem írta (http://hu.wikipedia.org/wiki/A_guaran%C3%AD_indi%C3%A1nok_jezsuita_misszi%C3%B3i).
az utolso szamuráj 2010 nov. 05. - 17:01:15 Előzmény Dudlicsek
Hát...inkább nem barátságos.És az újságírók rémálma.Igen,nem,talán,nagyjából ennyi a repertoár.
Dudlicsek 2010 nov. 03. - 18:04:08 Előzmény az utolso szamuráj
De Niro a rossz nyelvek szerint igen arrogáns és pökhendi természetû pasas.
Nem dobja le a feje mondjuk. :-)
A film csodálatos. minden színésszel együtt.
frenchbullie 2010 nov. 03. - 18:00:38
Üdv! A film képi világa tényleg lenyûgözõ volt, de maga a történet nem fogott meg. Robert de Niro egyéb filmjeit jobban szeretem.
az utolso szamuráj 2010 okt. 18. - 18:50:25
Kis érdekesség,állítólag De Niro nagyon nem komázta Irons-t a forgatáson ,azt mondta rá,sose lesz színész:))Most meg mintha itt ficerget volna a másik színésznagyság is az étterme megnyitóján,gondolom,változott kapcsolatuk.
Hiába,néha a legendák is tévedhetnek.
Rahar 2010 okt. 18. - 13:46:54
Egyszer jó volt megnézni, de többször nem akarom. 10 pontból 6 pontra értékeltem.
***SPOILER***
Az alaptörténet enyhén írva sem volt egyedi, van egy rabszolga kereskedõ, megöli a testvérét, majd bûnhõdni akar, stb.
***SPOILER VÉGE***
A képi megvalósításban számítottam szép tájképekre, állatképekre és a törzs tagjainak a természetben bemutatott képeire. Ebbõl nagyon kevés volt és az sem érdekes, egyedi nézõpontokból, kár. A szinkron kivitelezése nagyon jó, de én elég rossz minõségû hanggal láttam. A cselekményvezetés jó, bár én azt hittem, hogy komolyabb, gerilla jellegû ellenállást fognak tenni a katonasággal szemben, de sajnos nem.
Petrapetrus 2010 ápr. 27. - 14:28:39
Robert De Niro nagyon jó ebben a filmben... (meg a többi fõszereplõ is)
fordjee 2009 nov. 19. - 15:02:41
Jó kis filmek vannak ezen a Filmmúzeumon, idáig föl sem tûnt.
10/10
Heathcliff 2009 jún. 12. - 23:44:32 10/10 Előzmény csigavera
Igen, bizonyára rosszul emlékeztem, noha meg voltam gyõzõdve, hogy jól. Utánanéztem: három magyar Fernc nevû jezsuita misszionáriusról emlékeznek meg az adott idõben, mindhármukat kiutasították: Éder, Limp és Szerdahelyi.
Limprõl a következõt találtam:
Magyaróváron született 1695-ben. Harmincnégy esztendõs korában lépett partra Buenos Airesben, 1729. április 14-én. 1732-ben a San Juan Bautista misszióban mûködik és 1745-ben a San Lorenzo redukció vezetõje, miután három évvel azelõtt sikerült újjáépítenie a hanyatlóban lévõ San Angel misszióstelepet. Ellene szegült a portugál terjeszkedõ törekvésnek, és emiatt meggyûlt a baja a helyi spanyol világi hatóságokkal, akik összeesküvéssel és fegyveres lázadás szervezésével vádolták be Pedro de Cevallos, a késõbbi alkirály, akkor még buenos airesi kormányzó elõtt. Térítõi hivatása betöltésén kívül földrajzzal is foglalkozott. Fõmûve, amelyben Dél-Amerika földrajzát ismerteti, halála után jelent meg. A jezsuiták kiutasításáról szóló rendelet 1767-ben, Japajú redukcióban találja, ugyanabban a Japejúban, ahol mintegy tizenegy esztendõvel késõbb, az argentín függetlenség megalapítója, José de San Martin tábornok született.
A teljes szöveg, valamennyi magyar misszionáriusról:
http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=859&articleID=7827&ctag=articlelist&iid=1
csigavera 2009 jún. 12. - 19:37:55 Előzmény Heathcliff
Xavéri Szent Ferenc, családi nevén Francisco de Jassu y Javier (Javier vára, 1506. április 7. – San-Csaog, Kanton mellett, Kína, 1552. december 3.), spanyol jezsuita szerzetes, minden idõk egyik legnagyobb keresztény misszionáriusa, aki mellesleg sosem járt Dél-Amerikában.
*mya szösz* 2009 márc. 28. - 22:34:19
Eper006 2008 szept. 10. - 17:04:46
Lehet,hogy igaz,de túl véres nekem,de Jeremy Irons jól játszott.Mint ahogy szokott.
ribizliszörp 2008 szept. 10. - 14:07:32
Ha valaki mezítláb él a sivatagban, nyilván nem az oroszlánt választja a hatalom jelképéül.
Ha a tajgában, vagy a végtelen sztyeppéken, akkor sem.
De mindig olyant talál, ami annyira félelmet keltõ, hogy a szív összeszorul miatta. A hatalom jelképe ezért nem lehet a macska vagy a szkarabeusz. De nem lehet a ló, kutya, zsiráf sem. Csak valami rémületes vadállat.
És ha a kígyó a Bibliában maga a gonosz - az éppenséggel, ha már mítosznak veszed, mindenképpen a sivatagi élményekbõl fakad. És Mózes, aki leírta az édenkert történetét, pásztor volt. Ez az õ saját, különbejáratú kígyó-története:
2. Mózes 4:1. Felele Mózes és monda: De õk nem hisznek nékem s nem hallgatnak szavamra, sõt azt mondják: nem jelent meg néked az Úr.
2. Az Úr pedig monda néki: Mi az a kezedben? S õ monda: Vesszõ.
3. Vesd azt - úgymond - a földre. És veté azt a földre és lõn kígyóvá; és Mózes elfutamodék elõle.
4. Monda pedig az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet és fogd meg a farkát! És kinyújtá kezét és megragadá azt, és vesszõvé lõn az õ kezében.
5. Hogy elhigyjék, hogy megjelent néked az Úr, az õ atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene....
17. Ezt a vesszõt pedig vedd kezedbe, hogy véghez vidd vele ama jeleket...
20. És felvevé Mózes az õ feleségét és az õ fiait és felülteté õket a szamárra és visszatére Égyiptom földére. Az Isten vesszejét pedig kezébe vevé Mózes.
Mózes ezzel a bottal vitte végbe a csodákat; ezzel választotta szét a Vörös-tengert és ezzel fakasztott vizet a sziklából...
És ez Pál apostol kígyó-története:
Apostolok cselekedetei 28:1. És miután szerencsésen megmenekültek, akkor megtudák, hogy Máltának neveztetik az a sziget.
2. A barbárok pedig nem közönséges emberséget cselekesznek vala mi velünk: mert tüzet gerjesztvén, befogadának mindnyájónkat a rajtunk való záporért és a hidegért.
3. Mikor pedig Pál nagy sok venyigét szedett és a tûzre tette, egy vipera a melegbõl kimászva, az õ kezére ragada.
4. Mikor pedig látták a barbárok az õ kezérõl függeni a mérges kígyót, mondják vala egymásnak: Nyilván gyilkos ez az ember, kit nem hagya élni a bosszúállás, noha a tengerbõl megszabadult.
5. De néki, minekutána a kígyót lerázta a tûzbe, semmi baja sem lõn.
6. Azok pedig azt várják vala, hogy õ meg fog dagadni, vagy nagy hirtelenséggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig várták, és látták, hogy semmi baja nem lesz, megváltoztatva értelmöket, istennek mondják vala õt.
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu