A nagyenyedi két fűzfa

Bakancslistához adom
magyar tévéfilm, 78 perc, 1979

Értékelés:

42 szavazatból
Szerinted?

Az Enyed és Felvinc közötti úton egy patak partján két hatalmas fűzfa áll. Históriai emlék fűződik hozzájuk. Ezt az emléket eleveníti fel a történet, a kuruc-labanc háború idejéből. Bemutatja, hogyan mentették meg a várost a kollégium diákjai.

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
Kuttyánszki 2020 febr. 16. - 12:38:52
Amit mindig hiányolok: a szereplőgárda felsorolása.
bertaistvan 2019 márc. 12. - 11:00:43
Klasszikus történet, Jókai által megírva:
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_nagyenyedi_k%C3%A9t_f%C5%B1zfa_(elbesz%C3%A9l%C3%A9s)
A vége győzelem, a két fűzfa is ennek állít emléket.

Mielőtt sokan beírogatnának mindenfélét, jobb lenne előtte utána érdeklődni egy kicsit!
10/10
bsand 2016 máj. 13. - 11:46:21 10/10
hiányoznak az ilyen jó kis tévéfilmek! csak az agyatlan verkli "barátokközt" és társai mindenhol...
Torolt Felhasználo 2016 febr. 29. - 09:54:32 Előzmény feketevipera
Miért élvezetes hogy az agyar megint kikap?
J 2012 júl. 30. - 11:59:06 Előzmény feketevipera
A filmet ugyan nem láttam, de maj pótolom a mulasztást. A két fûzfát viszont láttam személyesn, bõ 30 évvel ezelõtt, miután meglátogattam szüleim születési helyét. Gyönyörû vidék.
feketevipera 2012 márc. 16. - 22:39:33
Nehéz elhinni, hogy még senki sem szólt hozzá a filmhez, pedig szerintem klasszikusnak is lehet minõsíteni, még ha nem is vetítik oly gyakran. Egyszerû, kissé meseszerû történet ez a helytállásról és a szerelem gyõzelmérõl, ámbátor azért érdemes azon is elgondolkodni, hogy milyen mélyebb erkölcsi-filozófiai tanulsága is van: Gerzson úr és József ugyanis két, egymással ellentétes nézetet vall; Gerzson úr a "békésebb", "apolitikus", "kompromisszumot keresõ" ember, míg József hevesebb természet. Így lényegében véve két eszme ütközik meg kettejük személyében, a nagyenyedi "összetûzés" mutatja meg, hogy melyik idea lesz a gyõztes: a beletörõdés, a harc lehetõség szerinti elkerülése, vagy a konfrontáció vállalása. Kicsit lassan indul be a történet, a tényleges bonyodalom csak kb. a film felénél kezd körvonalazódni, addig megismerkedünk a fõszereplõkkel és a tényállással. Jókainak egyébként volt humora, de nem tudom, a filmnek mennyire tett jót, hogy - érzésem szerint - idõnként már-már vígjátékba illõ "karikatúrákat" faragtak pl. a jellemekbõl. Amit negatívumnak vennék még, az a végén a csata ábrázolása, ez szerintem pocsékra sikeredett, egyáltalán nem volt életszerû. (Azt hiszem, nem nagyon tüntetik fel sehol, de tudomásom szerint Kõszegen forgatták a filmet.) Minden hibájával és gyengeségével együtt is érdemes megnézni ezt az alkotást, bár talán elolvasni még élvezetesebb lehet a történetet.