Film

A részleg

magyar-román filmdráma, 82 perc, 1995

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?

Weiss Gizi valahol Kelet-Európában él az 1980-as évek végén. Egy tervezőintézetben mérnök, de egyszercsak áthelyezik. Kinevezést kap egyik napról a másikra, egy részleg vezetője lesz. Véget nem érő vonatút következik, de a részleg még arrébb van. Majd folytatódik az út, mert a részleg még távolabb van, a hegyek között, hóba fulladva, egy tó partján. Ez a senki földje. A részleg egy jéghideg kalyiba. Élete következő szakasza, élettere ez. A részleg. Nem tudni, meddig, kinek és miért...
Közel tíz éves álma vált valóra Gothár Péternek, mire filmre írhatta Bodor Ádám elbeszélését. 1995-ben a Magyar Filmszemle nagydíját nyerte el a rendező.

Stáblista:

Díjak és jelölések:


Vélemény:

2016 jún. 14. - 22:00:18
2016 jún. 14. - 22:00:18
Sokan vannak, akik élvezték, ügyesen kihasználták és ezért visszasírják a puha diktatúra évtizedeit. Ez a film nem róluk szól.
Ez a film kézen fog, és lassan, lépésrõl lépésre visz egy olyan hajmeresztõen Isten háta mögötti helyre, amit késõbb soha nem tudsz kitörölni az emlékezetedbõl.
Fokozatosan sötétedik, komolyodik, válik mind feszültebbé és feszültebbé a képsor, míg végül maximalizálódik a kiszolgáltatottság, az elhagyatottság és a kilátástalanság érzése fõszereplõben és nézõben egyaránt.
Jól követhetõ vonalvezetésû alkotás, kalandos utazással, izgalommal, korrajzzal, szép képekkel, tájakkal és vad emberekkel.
Az a furcsa, hogy mindössze két kommentet kapott, pedig nem ma készült. Talán a túl kevésszer bemutatott remekmûvek sorsára jutott, de lehet, hogy a magyar nép tudati állapota nincs már azon a szinten, hogy helyén kezelje ezt a mûvet..
Egyedülálló, eredeti darab ez a hazai filmpalettán, mindenképpen érdemes a megtekintésre.
2012 jan. 16. - 23:21:23
2012 jan. 16. - 23:21:23
Tetszett. Gothár rendezõi érdeme elsõsorban a helyszínek és a színészek kiválasztásában van, az érdekesen alkalmazott narráció is jó ötlet, a kézikamerázás, a fojtogató, szûk, áporodott belsõk, a nem sokkal barátságosabb természet, ezek mind rendben vannak (a sínautózást egyhamar nem feledem), Gothár ügyesen alkalmazta filmre Bodor szövegét. Ahol azt hiszem egy kicsit bicsaklik a dolog: számomra egy kissé túl volt beszélve, különösen, hogy egy Bodor adaptációról beszélünk. Weisz Gizella alakja, reakciói nekem elütöttek az eredetitõl (részint nem tudom külön kezelni a két mûvet, részint úgy gondolom, Gothár rá is játszik az adaptációra, mint olyanra), hiszen a szövegben tulajdonképpen nincs is igazán megrajzolva. Tehát én szívesebben vettem volna, ha még szûkszavúbb, rejtélyesebb a film, attól emelkedettebbé vált volna a szememben.
A részleget látva elgondolkodtam, hogy vajon mi lehet manapság Gothár Péterrel, aki a 80-as 90-es évek egyik legizgalmasabb rendezõje volt és aki például a csodálatos Megáll az idõt is készítette. Enyedi mellett nekem õ a másik nagy hiányzó a középgenerációból (ha megpiszkálom az emlékezetem, tartok tõle, hogy még jó pár név elõtûnne).
Akinek a film tetszett feltétlen olvassa el Bodor Ádám azonos címû novelláját, mestermû (és a neten is elérhetõ).