A szerencse lányai

Bakancslistához adom
magyar-lengyel filmdráma, 95 perc, 1998

Értékelés:

11 szavazatból
Szerinted?

Moszkvában vagyunk, valamikor a 90-es években. A szétesett birodalom romjain nyomor és kilátástalanság honol. A piacgazdaság hajnalán mindenki úgy boldogul, ahogy tud. A film hősei asszonyok és lányok, akik részben kalandvágyból, részben a megélhetés kényszerétől hajtva, valamiféle jó biznisz reményében hatalmas szatyrokkal Varsóba utaznak piacozni. Natasa 35 év körüli szép, de megtört nő. Férjével és két lányával él egy orosz városban rendkívül szűkösen, minden nap küzdve a betevő falatért. Vera, Natasa barátnője leleményesebb, Varsóba utazgat áruval megrakva, és ott jó pénzért elad mindent, a nyereséget pedig újabb vásárlásra fordítja. Rábeszéli Natasát is, hogy egyszer tartson vele. Nehéz búcsú után a két nő Natasa nagyobbik lányával, a 16 éves Másával együtt indul útnak. A piacon nem megy olyan jól az üzlet, viszont feltűnik Janek, aki szívesen futtatná Natasát. Natasa eleinte ellenáll, de amikor egy nap Verát holtan találják lakásukban, csak Janeknél találnak menedéket. Natasának ezúttal már nincs választása: elmegy prostituáltnak. A családja érdekében áldozza fel önmagát, ám a sors gúnyos kacajjal űz csúfot e magasztosnak vélt erényből. A história végén az asszony még a lányát is elveszíti, aki Amerikába utazik, Natasa kitartójának pénzén és társaságában.
Forgalmazó: Új Budapest Filmstúdió

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
LajtaJ 2015 ápr. 06. - 18:00:51 Előzmény Vágyvillamosa
Valami elérhetõ tárhelyre nem tudnád feltölteni?
Vágyvillamosa 2008 nov. 16. - 16:12:09 Előzmény CtrlAltDel
Én felvettem, és meg is néztem. Nem rossz. Üdv mindenkinek. :)
CtrlAltDel 2008 nov. 12. - 22:45:35 Előzmény perry
Keresem. Felvette valaki?
perry 2008 nov. 11. - 17:29:24
Bunuel után szabadon a a vágy titokzatos tárgya a valuta.
az 1998-s évben készített filmet 2002 mutatták be, persze lehet , hogy ezt egy producer intézte így vagy azt gondoltam annyira nem sikerült, miszerint eddig elfektették, vegyes érzelmekkel ültem be a moziba megnézni.
Elõítéletem felesleges volt, a vetítés után már azt sem találom meglepõnek, hogy Mészáros Márta darabjára több százezren voltak kíváncsiak Lengyelországban.
Ismerõs mûfaj: mi annak idején éppenséggel lengyel piacnak neveztük az ilyent, a lengyelek meg talán ruszkipiacnak.
A hiánygazdaság hívta életre, a szegénység tartja fenn. A vesztesek árusítják itt hitvány portékáikat más veszteseknek, akik alulról szagolják a jómódot, de túl gazdagok az éhenhaláshoz. A kis emberek piaca azoknak hajt nagy hasznot, akik ellenõrzik, jóllehet nekik ez csak fedõtevékenység a jóval jövedelmezõbb kábítószer-, fegyver- és lánykereskedelem mellett. Vera golyót kap, amikor a kispályás konyharuha-biznisz helyett drogfutárkodásra adja a fejét, Natasa és a kamasz lánya meg ott marad pénz, áru és útlevél nélkül. Nincs más választása, mint áruba bocsátani egyetlen piacképes tulajdonát, a testét. Egy rövid peep show-kanyar után hamarosan a csúcson találja magát: luxuskurva lesz a kultúrpalota legfelsõ szintjén berendezett találkahelyen. A nagyfõnök elégedett vele, a kisfõnök szerelmes belé, dõl a lé, még hazaküldeni is tud, a hegedûsnek készülõ Mását fölveszik a varsói konzervatóriumba. Happy end kelet-európai módra.
Ami ezután következik, az akárhogy is nézzük a prostitúció apoteózisa. Ha eddig úgy tudtuk, hogy orosz prostituáltnak lenni valamelyik volt gyarmaton nem a sors nagy ajándéka, akkor ideje felülvizsgálnunk eme vélekedést. Mert Natasa felszabadulásként fogadja új életét. Nem a szexet élvezi, hanem azt, amit elér vele: az anyagi függetlenséget, a szerepjátékot, a hatalmát a férfiak felett. Mintha nem is Mészáros Márta filmjét látnánk, hanem egy macho álmot a prostik aranyéletérõl. És persze a világ rettentõ szexuális nyomorán enyhítõ karitatív tevékenységet. Ahogy azt egy hím soviniszta elképzeli.
Az iparûzõ jelenetektõl eltekintve nagyon is érdekfeszítõ, lényeges dolgokra tapintó, hozzánk szóló film ez. Az orosz színészek, a hõsnõt játszó Olga Drozdovával az élen, elképesztõen jók, és ha a moziban még nem is, utóbb leesik a tantusz: ebben a történetben talán nem is a lejátszott posztkommunista figurák, nem is a hõs orosz asszony sajátos reinkarnációja a fõszereplõ, hanem az új nemzedék. Az angyalarcú kamaszlány, aki minden erõfeszítés nélkül, pillanatok alatt beletalál a szép új rendszerbe, elnézõ mosollyal és fölényes szeretettel manipulálja nemcsak nyomorult szüleit, de a sokat látott kelet-európai keresztapát is. Mindenkitõl megszerzi, amire szüksége van, és birtokba veszi a világot, amit csökött felmenõi még csak nem is értenek.
Aztán ráérünk azon is elgondolkodni hová is haladunk, és jobbak vagyunk -e mint a Lengyelek Szlovákok , egyáltalán mi végre is vagyunk itt
a Kárpát Medencében?
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás