Film

A Zebegényiek

magyar tévéfilm, 71 perc, 1978 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

82 szavazatból
Szerinted?

A Zebegényiek népes családjának történetét az egyik Zebegényi unoka meséli el. A Nagymama és a Nagypapa kiköltöztek Érdre, ide gyűlik össze a família. János, az okos Zebegényi Pestről, Zoárd, a buta Zebegényi pedig egyenesen Franciaországból érkezik a szülői házba. A bonyodalmak pedig egyre csak jönnek. Jánosék például alig férnek el pesti lakásukban, amikor középső lányuk bejelenti: férjhez menne. Zoárd eközben titokzatos munkaebédeken vesz részt, a Nagypapát pedig megbüntetik ihatatlan bora és sajátos trágyázási szokásai miatt. A szippantós kocsi pedig egyszerűen nem akar jönni, hogy a Zebegényiek pöcegödrét kitisztítsa...

Stáblista:


Vélemény:

február 23. 18:50:21
február 23. 18:50:21
Korrupció, bürokráció, irigység... ????? istenem, amennyivel emberibb élet volt akkor...
február 23. 08:40:58
február 23. 08:40:58
Remek film,jó szinészekkel, az irigység, a korrupció , a bürokrácia szocializmusbeli ábrázolása..
január 11. 11:51:04
január 11. 11:51:04
A szocializmust kifigurázó film volt ez is a Fekete macska, Illetlenek, Robog az úthenger mellett - amennyire lehetséges volt ez 1974-ben.
szavazat: 9/10 2017 ápr. 17. - 09:56:15
2017 ápr. 17. - 09:56:15
Jo szineszek,parades szereposztas.
Kozak Andras egyszer az egyik jelenetben mintha nem osz parokas lett volna,hanem az eredeti szokes....;)Erdemes megnezni....jo kis film.
szavazat: 10/10 2017 márc. 24. - 20:42:29
2017 márc. 24. - 20:42:29
Remek film, kiváló színészekkel!!!
szavazat: 10/10 2016 márc. 03. - 13:24:41
2016 márc. 03. - 13:24:41
nagyszerû és optimista korrajz. a bürokrácia, a korrupció és az irigység azóta sem változott 8)
2016 jan. 26. - 20:56:18
2016 jan. 26. - 20:56:18
Zseniális, mint a Macskafogó!
szavazat: 10/10 2014 júl. 23. - 14:52:32
2014 júl. 23. - 14:52:32
Korfestõn fontos, tanulságos, s mily nevettetõn szórakoztató film! Ám aki nem volt kortárs, annak tán teljesen érthetetlen. Ma már kisebb hibái is az értékelési pontszámát emelik.
A mai viszonyokról vajon készülhetne-é egy ennyire mulatságos, társadalom-önkritikus film?!?
Jó-jó csak komolytalankodtam. ;-)

Teljesen mellékes
*** SPOILER ! *** (?)
Az egyik lényegtelen és mégis kedvenc részem a filmben, amikor Zsurzs Kati úgy fordul be jobbra kis ívben a nyitott verdával, hogy miközben hozzánk beszél meg sem rezdül a kormány a kezében. ;-)
*** SPOILER Vége ! ***
2014 júl. 21. - 21:35:48
2014 júl. 21. - 21:35:48
Ügyes kis film! Hogy ment ez át a 70-es években? Nem semmi teljesítmény...:-)
szavazat: 10/10 2013 dec. 01. - 20:31:15
2013 dec. 01. - 20:31:15
Én ebben a korban szocializálódtam :-) Úgy gondolom, egy remek film, és a szereplõk is nagyon hûen játszották a rájuk osztott szerepet. Lehet keresni mindenféle politikai teóriát, ilyen volt. Szerintem nagyon jó film, és úgy érzem gondolatébresztõ is....
2013 dec. 01. - 17:20:25
2013 dec. 01. - 17:20:25
Bizony, bizony, a jó Berkesi könyvek!!
2012 szept. 28. - 15:08:20
2012 szept. 28. - 15:08:20
OFF

KEZDÜNK IRGALMATLANUL OFF LENNI!

Nem vagyok a téma szakértõje, de néhányat olvastam magam is valamikor. Én úgy látom, hogy ezek általában más oldalról kritizálták a rendszert mint a "direkt" ellenzéki politika. Sõt, gyakran olyan témákkal foglalkoztak (pl. modernizáció kérdései, elvándorlás a vidékrõl, hagyományok megõrzése, késõbb már a környezetvédelem, környezetszennyezés problémái, stb.), amelyek nem is a "szocialista" rendszer kérdései, hanem inkább általános társadalmi világproblémák. Persze a feltáráson, a problémák bemutatásán nem léptek túl és általában nem fogalmaztak meg direkt rendszerkritikát. Ugyanakkor Aczél et.-ék azért csak odafigyeltek ezekre, hiszen a kiadói megjelentetés felügyelete vagy a filmek engedélyezése folyamatosan fennállt (lásd a Tiszatáj- vagy a Mozgó Világ-ügyek, stb.).

Persze 56-ról azért lehetett írni, de csak megbízható módon (pl. Berkesi, stb.).

Hofi sokat "megengedett" magának (persze Komlóssal a hátamögött biztos lehetett is neki), de a "falig" azért nemigen ment el. Persze az is nagy dolog lehetett, hogy a "melós" meg a kisember szemszögébõl humorizált, ami az akkori humoristákra annyira nem volt jellemzõ. Õk inkább a kispolgári nézõpontból - kicsit felülrõl és kívülrõl - láttatták a világot, ami valószínûleg a pesti kabaré sajátja volt mindig is.

Azért a 80-as évekre a rendszer kezdett "elkényelmesedni" és kevésbé kezelte szigorral a kényes témákat. Aztán a nagyon vonalas vezetõk megöregedtek, kezdtek kikerülni a hatalomból szintén hatott a kultúrpolitikára.

Az Egymásra nézve Galgóczi mûvébõl készült (gondolom jelentõs önéletrajzi töltettel, pl. leszbikusság). Azt nem tudom mikor írta valójában, de csak valamikor a 80-as évek elején adták kis és utána jött a Makk-film. Galgóczi, ha nem is volt éppen teljesen elhallgattatva, de sokáig parkolópályán volt. A legismertebb tõle talán a Vidravas, ami, ha jól emlékszem egyfajta bestseller volt akkoriban.

És még egy. A 80-as évek a nagy visszaemlékezések / memoárok idõszaka. Ekkor még élnek azok, akik a II. VH elõtt-alatt valamilyen jelentõsebb szerepet játszottak és sorra jelennek meg az írásaik (pl. Tények és Tanúk sorozat, stb.). "Kényes" témákat (pl. hadifogság, 45 utáni állapotok, stb.) õk sem nagyon érintenek, ugyanakkor nem kritizálják túlságosan az "elõzõ" rendszert sem. Ez már egyfajta nyitás a korábbi "Horthy-fasizmus", a múlt tényszerûbb, árnyaltabb, kevésbé ideologizált megismerésére.
2012 szept. 28. - 13:44:57
2012 szept. 28. - 13:44:57 OFFTOPIC
A kritikai szellem a kor elkerülhetetlen velejárója volt.

Magyarorországon talán a harmincas években született annyi szociográfia, mint akkor. Nem véletlen, hogy új kötetekkel kezdték el bõvíteni ekkor a "Magyarország felfedezése" sorozatot, ami ugye éppen az említett évtizedben jelent meg. Minden író szociográfiát írt, minden rendezõ társadalmi távlatokba próbálta helyezni a saját kompozícióját.

Hihetetlen igény mutatkozott a szociális problémák feltárására is - ez az, amit manapság leginkább hiányolhatunk, és ami pl. Kádár alatt "jobb volt". De nem Kádár miatt, hanem épp azért, mert nem figyeltek oda ezekre a dolgokra. Egyszerûen nem érdekelte õket.

"Az írók írjanak jó regényeket, mink már csak maradunk a politikánál" - mondatja Csaplár Vilmos az "Igazságos Kádár János" c. opuszában a címszereplõvel egy elképzelt hetvenes évekbeli írószövetségi látogatása alkalmával.

Aczél elvtárs pedig aztán még bátorított is mindenkit, hogy kritizáljanak csak bátran. Aztán másnap meg néha épp azokat hívta be egy kis baráti feddegetésre, akik bátran kritizáltak.

Vicces és logikátlan korszak volt. Nem véltelenül volt a társadalmi szatírák aranykora.



"De 56 tabu marad az utolsó idõkig."

Elvileg igen - gyakorlatilag mégsem mindig. Elég ha a szelepkiengedõ, bár egyébként kiváló humorista Hofi Géza mûsoraira utalunk, ahol azért meglepõ dolgok is elhangoztak - már a hetvenes évek végén.

De mondok más példát: 1982-ben, Makk Károly "Egymásra nézve" c. filmjében a film fõszereplõ újságírónõje, aki egyébként lezsbikus (!) és akit a történet végén lelõnek a határon (1959-ben játszódik a mozi és 1982-ben készült!), a szerkesztõje arcába mondja, hogy 1956 nem ellenforradalom, hanem felkelés volt. És nem hajlandó meghúzni a cikket, amiben ezt nyíltan is meg akarja fogalmazni, amúgy csak mellékesen, az egyik új vidéki tsz-elnök visszaéléseirõl szóló írása lábjegyzeteként (és még mindig ugyanarról a filmrõl van szó!).

Persze nem olyan szabad és õszinte mozi az sem, mint amilyenek 1989 után készülhettek volna, de megdöbbentõ, hogy már jóformán csak az nem hangzik el a filmben (mert minden más viszont igen), hogy mit keres itt Kádár és mit keresnek itt az oroszok.

Érdekes dolgok ezek...
2012 szept. 28. - 11:47:41
2012 szept. 28. - 11:47:41
OFF

Igen-igen, lehet több filmet is sorolni.

Az 50-es évek vagy még inkább a Rákosi-korszak és a kádári konszolidáció élesebben összehasonlítható volt a mindennapi ember számára is, ezért talán ezt a szelepet jobban kinyitották a filmesek elõtt is...

Kádárék mondhatták, hogy õk már az "emberarcú" szocializmust képviselik, Rákosiék meg a nyílt diktatúrát (bár ezt így nem mondták soha). A 60-as évekre a közellátás nagyjából megoldott, béke volt (ne felejtsük el, hogy a két világrendszer szembenállása a közvetlen európai konfliktus helyett áttolódik a "végekre" - Afrika, Kelet-Ázsia, Közel-Kelet), a póráz már nem olyan szoros - "elvtársak tessék nyugodtan kritizálni", stb.

De 56 tabu marad az utolsó idõkig. Ez, gondolom több dolog miatt van így. Egyrészt Kádár személye okán (Kádár vs. Nagy Imre), aztán az említett legitimáció (idegen fegyverekkel) miatt és talán azért, mert bár ma sokat lehet tudni, hogy mi történt akkor, de a történések egy része sok tekintetben zavaros marad. Talán nem éppen "oldalhelyes" idézni, de Hollós Ervin - Kik voltak, mit akartak? akkori "mûve" erre a címében utal - most a tartalmi és propaganda-vonatkozásait mellõzzük...
2012 szept. 27. - 23:54:13
2012 szept. 27. - 23:54:13 OFFTOPIC
"mindenki igyekszik kitolni mindenkivel a saját célok elérése vagy csak egyszerûen a betartás miatt - pl. "feljelentõsdi", stb."

A Kádár-korra egyébként már jellemezõbb a "fúrás", meg a mindenféle fegyelmik vagy egyenesen a kirúgatás kieszközlése, mint a feljelentõsdi. A feljelentõsdi kifejezetten az ötvenes évek stílusa. Bár a házmesterek azért kihívták a rendõröket egy-egy nagyobb házibulihoz, vagy bárkihez, akit munkakerülõnek véltek.



"Most megy a Zöldár a Dunán. A kor már emlegetett "logikátlan logikája" mutatkozik ebben az alkotásban is, csak még az ötvenes évek sokkal "kilúgozottabb" viszonyai között..."

Igen, már írtam is a film topicjába, ahol felsoroltam szinte az összes ötvenes évekrõl készült magyar filmet 89 elõtt, és arra jutottam, hogy ez még a korszak legenyhébb hazai ábrázolásai közül való.



"Érdekes az is, hogy a rendszer mit tekintett a legitimációs bázisának. 19-hez "idõbeli" távolsága miatt is, meg a "hõskor" okán könnyebben vissza lehetett nyúlni."

A rendszer folyamatosan próbálta legitimálni 19-et, de valahogy az istennek sem sikerült betuszkolni a magyar történeti emlékezetbe.

Van pár propagandakiadványom a hatavanas-hetvenes évekbõl, tele 19-esekrõl szóló - valószínûleg kitalált - történetekkel, amelyeket az agitprop szerzõk igyekeztek kicsit irodalmiasan megírni. Teljes kudarc az összes, mondanom sem kell :D



"45 és különösen 56 után a legitimáció "nehezebb" ügy, nem volt olyan dicsõséges és idõben is túl közel volt (sok tanúval). Bár azért sz 50-es évekre már itt-ott vissza lehetett mutatni, hogy az milyen rossz volt a kádári korhoz képest (lásd az említett Zöldár vagy a Húsz óra, stb.)."

A hetvenes évek közepétõl már nyíltabban lehetett kritizálni az ötvenes éveket - az Angi Verát már fesztiválokra is kivitték, 1983 után pedig a Te rongyos élet már kifejezetten kiemelkedõ promóciót kapott idehaza is.

56-ról egyébként készült egy nagyon gusztustalan film "Tegnap" címmel 1958-ban, de utána alig-alig szedték elõ a témát. Csak "dokumentumfilmek" készültek az "ellenforradalomról", játékfilmek a hetvenes évek végéig nemigen. És utána is többnyire csak mint epizód került elõ - pl. a Szamárköhögésben vagy a Megáll az idõben.

Valahogy ezt a témát sem piszkálták (n)agyon Kádárék. Talán még õk is megérezték, hogy túl gusztustalan volna nagyon belemászni. Így nem készült soha film mondjuk a Köztársaság téri pártház hõs védõirõl, akik "fegyverükkel védték a munkások hatalmát".

Hálistennek!
2012 szept. 27. - 22:26:38
2012 szept. 27. - 22:26:38
OFF

No, éppen ez a követhetetlenség a dolog lényege. A fõ irányok megvannak, de az egyén helye és helyzete folyamatosan bizonytalan az elit kádertõl az utolsó segédmunkásig. És még ott van a magyar társadalom állandóan újratermelõdõ belsõ rendszere (a mindenki igyekszik kitolni mindenkivel a saját célok elérése vagy csak egyszerûen a betartás miatt - pl. "feljelentõsdi", stb.), ami újabb csavart ad a fenti bizonytalanságnak.

Most megy a Zöldár a Dunán. A kor már emlegetett "logikátlan logikája" mutatkozik ebben az alkotásban is, csak még az ötvenes évek sokkal "kilúgozottabb" viszonyai között...

Érdekes az is, hogy a rendszer mit tekintett a legitimációs bázisának. 19-hez "idõbeli" távolsága miatt is, meg a "hõskor" okán könnyebben vissza lehetett nyúlni. (Hozzánk az általános iskolába a 70-es évek elején-közepén még meghívtak "élõ" vöröskatonát élménybeszámolóra.)

45 és különösen 56 után a legitimáció "nehezebb" ügy, nem volt olyan dicsõséges és idõben is túl közel volt (sok tanúval). Bár azért sz 50-es évekre már itt-ott vissza lehetett mutatni, hogy az milyen rossz volt a kádári korhoz képest (lásd az említett Zöldár vagy a Húsz óra, stb.).

Sajátos párhuzam a mai politikai elit báziskeresése is (pl. bizonyos azonosulási kísérletek a Horthy vagy némelyeknél a Szálasi rendszerrel). De ez már nagyon messzire vezet...
2012 szept. 27. - 21:18:53
2012 szept. 27. - 21:18:53 OFFTOPIC
Egyébként, a 10 kötetes szintézis védelmében: sem azelõtt, sem azóta nem jelent meg ilyen részletességû és tudományos igényû magyar történeti összefoglalás Magyarországon...

Na, erre tessék gombot varrni! :D
2012 szept. 27. - 21:17:02
2012 szept. 27. - 21:17:02 OFFTOPIC
Évekig gyûrtem magamat, gondolkoztam, vizsgálódtam a korszakot illetõen, és végül rájöttem, hogy kár benne a logikát keresni.

A Kádár-rendszer az a korszak, amiben nincs logika, semmiben. Még akkor sem, ha úgy tûnik, hogy van.

Az egyik embert meghurcolják, kirúgják az egyetemrõl, nem engedik érvényesülni, majd végül "tûrtté" minõsítik. A másik embert dacára annak is támogatják, hogy folyamatosan, nyíltan is, sértegeti a fennálló rendszert.

Közben kavarognak a klikkek - konszolidáció, ÚGM, ÚGM leállítása, munkásellenzék, munkásellenzék háttérbe szorítása. Korommihályék, Fockjenõék, aztán meg Nyersrezsõék, Bereczjancsiék, Feketejánosék. Állandóan létrehoznak egy bizottságot, ami elfedi a kettõs pártstruktúrát, vagy azt, hogy Magyarországon tulajdonképpen az Elnöki Tanács Elnöke, az senki és semmi.

És közben, ha már a filmes részét vizsgáljuk, sosem készül mondjuk tablófilm a tanácsköztársaságról. A Kádár-kor sosem készít magáról monumentális önifentifikációs mozikat. Ellenben állandó a társadalombírálat, amelyet még központilag ösztönöznek is.

De pl. a tudományban is elképesztõ dolgok történnek. 10 kötetes marxista-lényinista magyar történeti szintézist jelentetnek meg, de, míg mondjuk az 1919 és 1945 közti idõszakot feldolgozó kötet négy kiadást ér meg, a '45-öt követõ idõszak szintéziskötete sosem készül el a folytonosan váltakozó ideológiai álláspontok miatt. És egyébként még azon kívül kettõ. Különben a köteteket össze-vissza jelentetik meg, és igazából a tíz kötet húsz (lett volna), mert minden kötet igazából két könyvbõl áll. :D

Az egész érthetetlen összevisszaságban kavarog a szemünk elõtt, miközben érvek és ellenérvek sorjáznak állandóan a korszakra vonatkozóan, hogy az egész még kevésbé legyen érthetõ.

De azért az ember végül csak eljut a végtanulságra, melyet Buda Ferenc költõ kiváló kétsorozásban már gyönyörûen megfogalmazott volt:

"Hamis pénzek potyognak szerteszét,
Õrült rendszer, de van benne beszéd..."
2012 szept. 27. - 20:10:41
2012 szept. 27. - 20:10:41
Harasztÿ István = Haraszty István (a mûvész nevében két pont lenne az y-on, de ezt nem kezeli a fórum rendszere...).
2012 szept. 27. - 20:07:31
2012 szept. 27. - 20:07:31
OFF

Az Álombrigádot biztos, hogy moziban láttam és az a Bartók volt. Arra, hogy melyik évben, már nem tudok visszaemlékezni, de még egyetemista voltam, tehát valóban lehet 1989 vagy az elõtt is...

A magyarázat? Csak ismételni tudom magam (#24).

A "létezõ szocializmus" egyik alapja az is, hogy a hierarchia váza többé-kevésbé erõs, de a szereplõk (kivétel általában a "nagy/kedves/szeretett/stb. vezér") minden további nélkül cserélhetõk. És így a rendszer olyan bizonytalanságban tartja a "játékosokat", hogy senki sem tudja, hogy mikor kerülhet rá a sor... (v.ö.: A tanú, Szerencsés Dániel - "Miért ették meg a kommunisták a kommunistákat", stb.).

Más példa Harasztÿ István Agyágyú címû lenyûgözõ mobilja ebbõl a korból. A sok-sok golyók mozgása, emelkedése, süllyedése ezt a rendszertelen "rendszert" érzékelteti nagyszerûen, nem tudni melyik hova és mikor kerül... Számos más mûvét is érdemes megnézni abból az idõbõl és az újabbakat is, ha van kiállítása.
Na, õ sem volt éppen támogatott, de néha még tûrt sem abban az idõben (lásd kádári "három T", ami most megint szép lassan kettõ lesz - Támogatott vagy "Tiltott", mint a "régi szép" ötvenes években...)

Ez áthatotta az egész akkori társadalmat és a filmes világot is. Így sok döntésre nincs logikus magyarázat (lásd koncepciós pereket, stb.).
Összes hozzászólás