Az 1920-as évek egyik szenzációja volt, amikor Howard Carter az egyiptomi Királyok Völgyében megtalálta Tutanhamon fáraó sírját. Az ásatásokról készült fényképek bejárták a világot, de a kamera mögött álló férfiról, Harry Burtonről mindezideig kevés szó esett. Az egyiptomi történelem kutatói máig Burton fotográfiáit használják kiindulópontként, és a képek hatásának tekinthető az egyiptomi formák divatjának elterjedése is. Margaret Mountford felkeresi az eredeti régészeti helyszínt és azt a sírkamrát is, amelyet Burton fotolaboratóriumként használt. Harry Corey Wight fényképész egy Burtonéhez hasonló, üveglapra fényképező kamerát használva kísérli meg rekonstrálni Burton munkamódszerét, így tárva fel a világ leghíresebb régészeti felfedezését bemutató képsorozat titkait