Film

Amikor énekes voltam

/Quand j'étais chanteur/The Singer/
francia romantikus dráma, 112 perc, 2006 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

16 szavazatból
Szerinted?

Az ötvenes Alain Moreau (Depardieu) Clermont-Ferrand helyi híressége: édesbús slágereket énekel egy mulatóban hajnali fél négyig. Vérbeli profi, aki mindig tartja a színvonalat - annak ellenére, hogy kezd elhatalmasodni rajta az érzés: karrierje lassan leáldozóban van. Egy este a közönség soraiban megpillant egy gyönyörű, fiatal, szőke lányt, Mariont (De France), aki - mit ad Isten - éppen Alain barátjának, Brunónak (Amalric) ingatlancégénél gyakornok, és nem igazán hat rá az énekes varázsa, amikor az másnapra találkát próbál kérni tőle. Alain csendes kitartása és őszinte, önmagát ostorozó viselkedése végül mégis ágyba csábítja a lányt. Alain szenvedélye nincs ellenére Michele-nek, a férfi menedzserének, egyben exfeleségének - legalábbis amíg folytatja karrierjét; Marion azonban - akinek korábbi kapcsolatából van egy kisfia - különösen óvatos: habár egyre inkább vonzódik Alainhez, nem akarja túl könnyen megadni magát a férfi nyilvánvalóan jól begyakorolt sármjának.

Stáblista:

Díjak és jelölések:


Vélemény:

szavazat: 9/10 2012 dec. 30. - 17:13:56
2012 dec. 30. - 17:13:56
Aki szereti Depardieu - t , annak tetszeni fog ezen alakítása is , véleményem szerint .
Jó , hogy olyan sokat látható , beszél és énekel benne . Úgy látszik , nagyon megtalálta ez a szerep .
Ha õt veszem , akkor 10/10 , egyébként a furcsább részek miatt csak 9 - et adtam a filmnek , amit Gerard - ért mindenképpen érdemes megnézni - akár többször is .
A zene is élvezhetõ , nagyon klassz !
DE : az a rohadt bagózás még mindig káros mindenre és mindenkire , amit és akit ér !!! :((
Azt , hogy füstöl , egyedül csak Gerard Depardieu - nek bocsátom meg , de neki se egészen .
ÉS EZ NEM OFFTOPIC !
Mint ahogy egy régi könyv tanácsolta : " Leszokni - vagy rá sem szokni . " Ennyi . Bizony , Gerard ...
szavazat: 3/10 2012 szept. 23. - 13:11:51
2012 szept. 23. - 13:11:51
Általában javukra válik a filmeknek, ha nem akarnak mindenáron földrengetõen nagy tanulságokat levonni, és inkább az egyszerû ábrázolásban, a hétköznapiságban rejtik el a mondanivaló igazi hatását. Ez a film azonban szimplán túl kevés lett, és sajnos olyan módon, hogy ezúttal a kevesebb nem lett több, hanem fájdalmasan és bosszantóan kevés maradt. Se a forgatókönyv, se a rendezés nem jött össze, az egyetlen pozitívum Dépardieu játéka, aki a maga szerepébõl mindent kihoz; meg merem kockáztatni, még azt is, ami a forgatókönyv alapján nincs benne. A filmnek éppen a dráma jellege sekélyesedik el, gyakorlatilag egészen a zéró pontig, ami azért különösen dühítõ, mert a film egy rövid jelenetébõl kiderül, hogy a történet hátterében egy egészen súlyos dráma húzódik meg, amelynek a késõbbi kibontakozására hiába várunk, egy szó sem esik róla többet. Egyszerûen érthetetlen, hogyan lehet egy ekkora filmdrámás ziccert kihagyni. Anélkül, hogy spoilert követnék el: egy rövid jelenetben Marion és Bruno felidéz a múltjukból egy megdöbbentõen rázós szakaszt, amely egybõl más megvilágításba helyezi Marion Alainnel szembeni tartózkodását. Ezen a ponton hatalmas várakozás ébred a nézõben: a zûrös múlt következményeinek kibontása rendkívül jó alapanyag lett volna egy igazán tartalmas és mély kapcsolati drámához, azonban kiderül, hogy a forgatókönyvíró-rendezõt ez a szál egyáltalán nem érdekli. A ziccer kihagyása miatt aztán olyan is lett a filmje, amilyen: lapos, unalmas, semmitmondó és bosszantóan üres.