Az igazi csoda

Bakancslistához adom
Wonder
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott amerikai családi film, 113 perc, 2017

Értékelés:

236 szavazatból
Szerinted?

Egy új közösségbe bekerülni mindenkinek nagy kihívás - de van, akinek még annál is nagyobb. Auggie Pullman (Jacob Tremblay) jó fej, okos, kedves és már ötödikes, mégis most kezdi csak az iskolát. A kisfiú ugyanis arcdeformitással született, és eddig édesanyjával (Julia Roberts) tanult otthon. Auggie nem hétköznapi arca alaposan felkavarja az iskolában a kedélyeket. Auggie azonban épp olyan hétköznapi dolgokra vágyik, mint a többi gyerek, és legfőképpen: barátokra. A kisfiú mindent megtesz, hogy elfogadják, de a beilleszkedés nem megy zökkenőmentesen. A szeretetnek és a kedvességnek azonban, mint tudjuk, mágneses ereje van...
Bemutató dátuma: 2017. december 14. Forgalmazó: Freeman Film

Stáblista:

Játszási időpontok

Hozzászólások

Szerinted?
10/10
Tesó 2023 ápr. 01. - 19:25:10 10/10
Gyönyörű film , mindenkinek ajánlom!
8/10
Jeanny0418 2022 ápr. 12. - 20:22:01 8/10
Végig könnyeztem...(gyerekfilm ide-vagy oda!)
8/10
Antal Kellner 2021 jún. 27. - 00:30:57 8/10
Kedves, szép film.
Julia Roberts miatt néztem meg első sorban, de amúgy is jó film. Talán az egyetlen hibája egy picit vontatott,de még bele fér. ;)
10/10
1makkoserdo 2021 márc. 19. - 22:53:16 10/10
.
10/10
ovimami 2021 febr. 21. - 15:29:37 10/10
kihagyhatatlan, gyönyörű film! Már 3x láttam, de újra megnézem. 10/10
Roberto DiCapribogyó 2020 szept. 03. - 13:15:31 Előzmény Hajnikaaa
Ha (már) ez tetszett, akkor az 1985-ös Maszk-ot egyenesen imádni fogod!!
10/10
Hajnikaaa 2020 szept. 03. - 11:56:38 10/10
Gyönyörű film!
offtopic
Alfredo 2020 aug. 25. - 16:47:30
@roberto:

És szerinted csak úgy lehet(ett) megnézni, hogy ki, mit írogat(ott)? (Több nicken is.)
"bepöccentél" - Magas EQ-m van, kizárt. Ezért nem is sértegetek, és kérek számon másokat. :-)
Roberto DiCapribogyó 2020 aug. 25. - 16:05:31
Alfredo!

Mindegy, hogy extrovertált, vagy introvertált a személyiség, az empátia a kiváncsiság (mások iránt) miatt (is) fejlődik. Mindkettő magas EQ. :-)
->Mikor állítottam az ellenkezőjét :-)?

Valamint a magas EQ számára nyitott könyv mindenki, nem csak a felszínt látja. ;-)
Tisztában van magával, és nem erőlteti másokra magát, vélemény szinten sem. \o/
->Ezen filmhez írt kommentjeim közül melyik az amelyik szerinted nem ebben a szellemben íródott?

És kicsit visszatetsző, ahogy írogatod: magas EQ szükséges", "magas érzelmi intelligencia szükséges"
->Egyszer sem írtam ilyet ide ilyen formában. Amúgy szerintem semmi visszatetsző nem lenne benne, ahogy pl. abban se, ha Ronaldo azt mondogatná, hogy a gólokhoz kiemelkedő technikai tudásra van szüksége egy focistának. Egyszerűen kimondaná az igazságot.

Akkor miért van sok topikban 4-5 komment, ahol sértegetsz másokat, hogy "nem értik", etc. az adott alkotást?
->Honnan is veszed, hogy más topikokban mit írtam vagy nem írtam:-)?? Mintha az a funkció, hogy mások korábbi hozzászólásait megnézhessük már egy jó ideje nem lenne…. :-).

A bajom, hogy ugatod csak a magas érzelmi intelligenciát, de simán hülyének nézel, és le is hülyézel (burkoltan) másokat, mert nem értenek veled egyet/nem ugyanaz a véleményük.
Szóval, hogy is van ez? :-) /költői/
->Ezen filmhez írt kommentjeim közül konkrétan melyik az amelyik Számodra ezt sugározza?

Az élethelyzetes felvetésed is okafogyott volt; jelen esetben mint kívülálló. Tényleg objektív.
Esetleg, ha feltételes módban írnál...
->Nagyon bepöccentél, úgyhogy véletlenül ez az élethelyzetes, blöffnek szánt kommentem valamibe betalálhatott…elnézést, nem gondoltam, hogy ilyen érzékeny pont ez neked.

Ha magas EQ-t akarsz: hanguktaekwondoo. Zseniálisan az! Tanulhatsz tőle. :-)
-> Rémlik a neve, meg hogy rendszeresen kinyílt a bicska a zsebembe azt a néhány kommentjét olvasva…úgy rémlik nárcisztikusan sérültnek tűnt az illető, azok meg ugye tudjuk, hogy menthetetlenek, mert ugyan a pszichoterápia megoldás lenne, de önszántából sose fog elmenni egy se, mert kompenzációból tökéletesnek hiszik magukat.
offtopic
Alfredo 2020 aug. 25. - 15:35:03
@Roberto:
Mindegy, hogy extrovertált, vagy introvertált a személyiség, az empátia a kiváncsiság (mások iránt) miatt (is) fejlődik. Mindkettő magas EQ. :-)

Valamint a magas EQ számára nyitott könyv mindenki, nem csak a felszínt látja. ;-)
Tisztában van magával, és nem erőlteti másokra magát, vélemény szinten sem. \o/

És kicsit visszatetsző, ahogy írogatod: magas EQ szükséges", "magas érzelmi intelligencia szükséges"

- Akkor miért van sok topikban 4-5 komment, ahol sértegetsz másokat, hogy "nem értik", etc. az adott alkotást?
A bajom, hogy ugatod csak a magas érzelmi intelligenciát, de simán hülyének nézel, és le is hülyézel (burkoltan) másokat, mert nem értenek veled egyet/nem ugyanaz a véleményük.
Szóval, hogy is van ez? :-) /költői/

Az élethelyzetes felvetésed is okafogyott volt; jelen esetben mint kívülálló. Tényleg objektív.
Esetleg, ha feltételes módban írnál...

Ha magas EQ-t akarsz: hanguktaekwondoo. Zseniálisan az! Tanulhatsz tőle. :-)

üdv.
Roberto DiCapribogyó 2020 aug. 25. - 15:12:06 Előzmény kifo2
Az a hozzászóló, aki az irrealitás miatt vont le pontot, levon-e ugyanezért egy mitologikus fantasy-filmből vagy egy Harry Potterből, vagy egy Halálos irambanból.
-> Ahogy te magad is írod a HP egy FANTÁZIA film, a Halálos iramban sorozat meg így van, akkor kezdte meg mélyrepülését, amikor egyre a valóságtól elrugaszkodottabb akciók kerültek bele…tehát a válasz: igen.

Kétlem, bár a választ sosem fogom igazán megtudni.
-> Most tudtad meg :-). Bár kétlem, hogy vennéd a fáradtságot és visszanéznél erre az oldalra.

Én személy szerint nem tudok egymás után sok egyforma filmet megnézni, például sok akciófilmet, sok fantasyt, sok valóságshow-t, sok krimit, sok szerelmesfilmet, sok gyerekkirekesztős-zaklatós filmet stb.
-> Te ilyen vagy, más meg másmilyen. De hát a film is pont erről szól, a másság elfogadásáról. Úgy általánosságban ez nem úgy működik, hogy ami nekem tetsző másság azt elfogadom és szupi jófej vagyok ettől, ami meg nekem nem tetsző másság, hát…ott meg félrefordítom a fejem és a saját igazamat sulykolom :-).

A film kedvező fogadtatásához hozzájárul az is, hogy „alig vannak benne problémák”. Hogy az iskolában az igazgató, a tanárok, a szülők kedvezően fogadták a problémát, és a film szinte csak arról szólt, hogy a többi gyerek hogyan tanulta meg a problémát kezelni, és ez is alig okozott nekik nehézséget.
-> Ez a még érzelmileg nem teljesen érett, ~18-25 éven aluliak esetében valóban így lehet, ez biztos hozzájárult, hogy vélhetően ezáltal ők jobban be tudták fogadni.

Ha rögtön egy olyan film jött volna, amelyben megoldhatatlan problémák, idegösszeomlások tömkelege fordult volna elő (lásd pl. EIB 2018.11.30-i hozzászólását), akkor pont ellenkező hatást értek volna el: mindenki megutálta volna a másságot a filmből, és amikor tényleg találkoztak volna vele, meglincselték volna ugyanazt a gyereket, akit így esetleg szeretettel (együttérzéssel, szánalommal stb.) fogadnak majd, mert ezt a filmet látták.
-> Kétlem, hogy ezt a filmet tini oktatófilmnek szánták volna, mert ha igen, akkor beletesznek akármilyen szerepben valami atomnagy tinisztárt közönség csalogatónak, pl. Justin Biebert, hogy minél több tinihez eljusson az üzenet.
->Az érzelmileg érett, azaz a felnőtt embereket meg nem érinti az a probléma, amit leírtál.

Szerintem inkább akkor jönnének a rémálmok, ha a film tele lenne problémákkal, amelyeket nem, vagy nem megnyugtatóan oldanak meg, a szereplők kiborulnának és egymást bántanák, pont akkor jönnének a nézőre a rémálmok. Úgyhogy ez is oka annak, hogy a film készítői a könnyű esetet választották. Tanfilm – ahogy Mayuli és Edmont Dantes is írta 2019. november-decemberben.
-> azért mert komolyabb, durvább problémák vannak egy filmben, attól azokat ugyanúgy meg lehet oldani a film végére megnyugtató módon, sőt így az élmény, a katarzis is mélyebb.
-> Hollywood-ot ismerve szerintem inkább a bevétel optimalizálás az oka… :-).


Miért Auggie kapta a kitüntetést, amikor semmit sem tett érte? Értem én, hogy ez egy vitatéma lehet, különösen a mai Magyarországon. De ott, abban az iskolában (több hozzászóló is írta, hogy ez egy ritka jó iskola) ez így volt jó. Auggie sem volt érdemtelen, mert kiállta a piszkálódásokat, anélkül, hogy megérdemelte volna őket, és elég jó példát is mutatott ebben a többieknek. Ha ennél kevesebb szenvedéssel állta volna, hogy bántják, akkor már érzéketlennek érezhettük volna. Úgy is felfoghatjuk, hogy a kínzócölöphöz kötözve zokszó nélkül megvárta, amíg kínzóinak megjön az esze. Azért ez nem semmi, biztos vagyok benne, hogy az emberek legalább 95%-a nem ezt az utat választja.
-> Nagyon szép hasonlattal írtad le mi történt: az ötödiket kijárta a srác, miközben passzivan türte, hogy csesztessék. Ha belegondolsz szinte soha nem kezdeményezett, nem csinált semmit. Egyszer volt, hogy a dolgozatírás közben a srácnak megmutatta a megoldásokat. Ennyi. Azért összességében ez nem az az igazi, klasszikus pozitív példa…

Ott abban az iskolában mégsem ez volt a döntő érv, hanem az, hogy Auggie jelenléte milyen hatással volt a többiekre – ahogy az igazgató szóban el is mondta ezt. Így is feltehetjük a kérdést: ki okozta a gyerekek erkölcsi, „világnézeti” fejlődését? Auggie - tehát ő kapja a díjat. Értem én, hogy ezért „semmit sem kellett tennie”, csak léteznie, de itt jön be a kínzócölöpös dolog, és itt jön be az, hogy „ő volt ilyen hatással a környezetére”. Hatással volt vagy nem? Igen. Tehát jutalmazzuk.
-> Az nem jutott eszedbe, hogy ez inkább a többi gyerek érdeme, esetleg őket (is) kellet volna jutalmazni? Annyi történt, hogy a jobb szívű gyerekek egy idő után megunták hogy igazságtalanul csesztetnek valakit és melléálltak. Ha belegondolsz a főgenya (Dr. Genya-haha) gyerek is akkor tért észhez amikor az igazgatónál volt rapporton…nem Auggie hatott rá, az igazgató hatott rá.
-> Az persze szép szándék, ha „példát akartak statutálni” Auggieval, hogy az iskolánk milyen szépen befogadta, ő maga is milyen szépen beilleszkedett, követendő példa; de akkor úgy lett volna korrekt, ha nem a hagyományos díjat kapja meg, hanem ebben az évben létrehoznak valami különdíjat, és szigorúan úgy, hogy akik leginkább segítették a beilleszkedését, azok szintén megkapják.
offtopic
Roberto DiCapribogyó 2020 aug. 25. - 14:02:47
Alfredo, megértem, hogy a te élethelyzetedből ez ilyennek tűnik :-).
offtopic
Alfredo 2020 aug. 25. - 12:24:55
Kicsit fura, nem szülő akar elmagyarázni valamit gyakorló szülőkne, amiről fogalma sincs. Én kérek elnézést. :-)
Roberto DiCapribogyó 2020 aug. 25. - 11:42:44 Előzmény gyereamozibabe
Lehet hogy félreértem, lehet hogy jól értem a kommented, mindenesetre néhány kérdés felmerült bennem:

"A testi hibás emberek nem engedhetik meg a goromba viselkedés luxusát."
-> Ezek szerint úgy gondolod az egészséges testű emberek megengedhetik maguknak, hogy gorombán viselkedjenek?

" A standup készségeit, és a kedves lényét magának fejlesztette. "
-> Nagyon jó, hogy sokan szeretik. Ugyanakkor érdemes átgondolni, hogy milyen irányba érdemes szülőként terelni a hozzáállását az élethez, emberekhez hosszútávon: sokan szeressék, mert humoros; vagy csak páran, de akkor is ha nem stand up-pol állandóan. Neki melyik lesz a jobb?

"A standup készségeit, és a kedves lényét magának fejlesztette. Más lenne a helyzet, ha egy ilyen ember a megszokott közegében sem szeret társasági életet élni, esetleg mogorva típus. Nekik jóval nehezebb életük lehet. "
-> Ebből kiderült számomra, hogy te extrovertált típus vagy. Az emberek 40-50% introvertált, nem szeret a középpontban lenni, teljesen máshogy működnek mint az extrovertáltak. Ha nem szeretne társasági életet élni a gyereked, az nem azt jelentené automatikusan, hogy nehezebb élete lesz, hanem azt, hogy a szülőként egyszerűen (még) ügyesebbnek, okosabbnak kellene lenned a nevelését, önbizalmának karbantartását, életre nevelését illetően a mostanihoz képest:
https://www.kreativutkeresestudatosan.hu/utmutato-az-introvertaltsag-elmagyarazasahoz/

Roberto DiCapribogyó 2020 aug. 25. - 11:15:49
Többen írják, hogy ez egy mese. Ezzel az a gondom, hogy gyanitom nem annak szánták az alkotók…ha meg igen, akkor jelezhették volna az előzetesben, mondjuk úgy, hogy van egy jófej kis házikoboldja a srácnak és rögtön tudom, hogy ki a célközönség, kinek szól a film.

Olyan érzésem volt, mintha az alkotók eredetileg egy felnőtteknek szóló filmet akarta volna csinálni, de aztán a stúdiófejesek rájuk kényszerítették volna ezt a mesés, ifjúsági stílust bevétel optimalizálás miatt.
Egyszer-kétszer ugyanis szerintem kikacsintanak a nézőre, pl. amikor a gonosz gyerek anyja mond egy ilyet-miután az igazgató valami habos-babos bölcselettel szórja meg- , hogy: „Hát ez remek, akkor ezt most fogom és elviszem a való világnak megmutatni.” ill. a végén amikor díjat kap a gyerek mond egy ilyet magában: „ Nem értem miért kaptam a díjat, egyszerűn csak végig jártam az ötödiket.” Hmm...milyen igaz. Tisztára olyan mintha suttyomban ezzel akarták volna jelezni, hogy „Tesó tudjuk, hogy ez kicsit negédesre sikerült, de hidd el, nem önszántukból csináltuk ilyenre!” :-)

Összességében, mivel a téma nagyon jó, ill. azért sok jó elem volt a filmben, nagyon megnéznék egy remake-et belőle, de most kivételesen fordítva, hogy amerikai filmből készülne európai feldolgozás immáron felnőtteknek, de a humort/könnyedséget megtartva; pl. az Életrevalók rendezőpárosa által, hasonló felfogásban elkészített remake szerintem nagyot szólna :-).

Roberto DiCapribogyó 2020 aug. 25. - 11:14:58
Amik nem tetszettek:
-a kisfiú „túl szép” volt, ez a beleélhetőségen azért rontott (na a Maszk c. film esetén pl. ilyen probléma nincs), öt perc után megszoktam a kinézetét.
-sok minden el volt kenve, nem volt kifejtve a filmben: pl. a barátja miért is mondta azt amit, aztán miért is békültek ki…
-Julia Robert alakítása pl. a Tükröm,tükrömben nagyon tetszett, de amikor Átlag Ancsát kell hoznia, akkor rém gyenge, engem redszeresen kizökkentett a hangulatból a mesterkélt játéka, a 68 fogas „mosolya”.
- Sok életszerűtlen marhaság volt a filmben, pl. ha betegségből fakadóan máshogy néz ki a gyerkőc, az a minimum, hogy a szülők egyeztetnek az ofővel, hogy az első nap legyen egy bemutatás, kis emaptikus beszélgetés a sráccal az osztály előtt. Vagy a szuperjófej igazgató maga javasolja ezt. Ugye az emberek az ismeretlentől félnek…
- a kutyás szálnak az ég egyadta világon semmihez semmi köze nem volt.
-nem volt fókusza a filmnek, gyakorlatilag a végére már jobban izgultam a kvázi főszereplőnek előlépett nővérért, mint a kisgyerekért.
Roberto DiCapribogyó 2020 aug. 25. - 11:14:42
Zavarbejtő egy film volt…na nem a témája miatt, hanem mert egy-egy nagyon színvonalas, az emberre tényleg ható jelenet után lazán következett egy olyan, hogy az ember fogta a fejét, hogy wtf, ezt most komolyan gondolták...? Rendkívül ingadozó volt a színvonala, a kidolgoztottsága, a komolyan vehetősége. Ezért is csak részekre szedve tudom értékelni.

Aki gondolkozik, hogy neki való-e a film, avagy sem, annak támpontul úgy tudnám leírni, hogy egyfajta vasárnap délutáni Disney matiné keretében leadott ijfúsági mesefilm jellege van. Inkább 18-16 éven aluliak tudják szerintem igazán élvezni. Ha komoly, érett filmre vágysz, akkor ahogy többen írták, az 1985-ös MASZK c. film ajánlott.

Kezdem a pozitívumokkal:
-Ötletes volt, hogy több nézőpontból megismerhettük a történéseket.
-A színészek egy része jó volt, a nővért, ill. az iskolaigazgatót játszó színészek alakítása tetszett a leginkább, na meg persze Owen Wilsoné, nagyon kellemes meglepetés volt, lazán, de izlésesen visszafogottan hozta a jófej apuka szerepét.
- A karakterek egy része bár nagyon pozitiv volt, mégis el tudtam hinni, hogy ilyen létezik valami normálisabb országban, pl. szerintem ilyen igazgatók simán vannak, na nem feltétlen nálunk.
- A témaválasztás alapból érdekes, izgalmas.
-Amikor poénosra vette a film a figurát, azok mindig betaláltak (Chewie első jelenetén nagyot nevettem, anynira váratlanul jött , pestises jelenet az ebédlőben, stb.)
- A nővér történet szála tényleg megható volt.
- Amikor a „gonosz” gyerek szülei bemennek és az igazgatóval veszekednek, na az volt az egész film legütősebb, legerősebb jelenete, ott végre a valóság kikacsintott a nézőtérre.
- a főszereplő fiú, ill. (afro) lány barátját alakító gyerekek aranyosak, hitelesek voltak.
offtopic
Rábi Rab 2020 aug. 23. - 18:16:23
Erről az jut eszembe, mikor a csövesek kivisznek maguk mellé valamilyen állatot, rendszerint kutyát, de láttam már teknőst is (ja, a teknőst ráadásul télen, mínusz fokban). Mindezt azért, hogy még sajnálatraméltóbbnak nézzenek ki. Persze mikor kiülnek tarhálni, akkor simogatják meg babusgatják a jószágot, hogy a jónép lássa, milyen törődő ők, és így egyből jobban jön az alamizsna. Csak sokan azt nem látják, amit én párszor láttam, hogy miután a csövi ott hagyja a terepet, a kutyát a póráznál fogva rángatja meg ordibál vele, a kutya meg totális félelemben követi, reszket mint a bokor. Amerre lakok, ott egy időben ezt sokszor láttam, mert pont akkor értem haza melóból, mikor a csövinek is véget ért a "műszak". Az emberek meg simán beveszik a pillanatnyi színjátékot, mert a rángatást már nem látják. Elhiszik, hogy az a csövi egy a kutyájával törődő és ahhoz tűzön-vízen át ragaszkodó személy. Erre mondom én azt, hogy óvatosan ezzel az érzékenyítéssel, mert a látszat mögött sokszor sokkal sötétebb az igazság.
Rábi Rab 2020 aug. 23. - 17:29:36 Előzmény Judga
Sok ember azt hiszi, hogy akkor tesz jót, ha mindenkit megsajnál. Ezért van annyi tarhás az utcákon.
10/10
Judga 2020 aug. 21. - 22:22:24 10/10 Előzmény Rábi Rab
Az érzékenyítés pont nem a megsajnálásról szól. A film kihangosítja egy olyan személy, gyerek gondolatait, akinek az átlagostól nagyon eltérő az élményháttere, és amiket zavarban vagyunk megtudni. A gyerekek az egocentrikus világlátásuk miatt nehezen viselik a testi deformitást, félelmet kelt bennük (pl. hogy velük is megtörténhet-e vagy sem) - és sok felnőtt sem haladja ezt meg. A kultúránk nem igazít el eléggé, hogyan közeledjünk a fogyatékkal élő emberekhez. Ezért gondolom, hogy ez egy fontos film, és filmnek sem rossz.
Egyébként nem lehet mindenkit integrálni, és sokkal több feltétel kellene hozzá, mint ami ma nálunk megvan. Pl. egy zavaró viselkedésű gyermek mellé kellene adni egy jól felkészített asszisztenst, aki adott esetben kiviszi és egy erre alkalmas tanulószobában egyénileg foglalkozik vele, vagy biztosítják a megnyugvását. Legtöbbször nem kellene egész napot, minden tanórát csoportban tölteni. Nálunk sajnos nincs igazi integrálás, bár biztos vagyok benne, hogy a jövő erre felé kell haladjon, mert ez mindenki érdeke.
Összes hozzászólás