Film

Az új földesúr

magyar filmdráma, 114 perc, 1988

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?

A Garamvölgyiek elkobzott birtoka Ankerschmidt lovagé, a magyar szabadásgharcot leverő osztrák tábornoké lett. A megbékélés érdekében a lovag össze akarja házasítani a lányát a rabságból kiszabadított, amnéziában szenvedő szabadsághőssel, Garamvölgyi Aladárral. Ezért megöleti Hermin titkos kedvesét, és az engedelmessé vált lányt Eliz néven, a lovag unokahugaként mutatja be. Amikor a lovag szándékos katasztrófa előidézésevel akar nemzeti hőssé lenni, a játékszernek hitt Aladár szembeszegül, ezért meg kell halnia. Pótlására alkalmas a gerincetenné lett, mindent feltétel nélkül elfogadó Bujdosó, csupán az igazi Aladárként kell őt bemutatni a világnak. Az ál-Eliz és az ál-Garamvölgyi eljegyzése már egy új korszak kezdete...

Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Ankerschmidt lovag
Hermin, ill. Eliz, a lánya
Garamvölgyi Aladár
Garamvölgyi Ádám, Aladár bátyja
bujdosó/Hider
Corinna a színésznő

Alkotók


Vélemény:

szavazat: 8/10 2012 máj. 09. - 19:23:18
2012 máj. 09. - 19:23:18
Újra kéne lassan forgatni, az Ángyán távozása utáni oligarchakorban megint aktuálissá vált a téma.
A középkori feudális mintáink tovább élnek, mint a Kádár-korban is.
szavazat: 8/10 2011 nov. 11. - 14:46:40
2011 nov. 11. - 14:46:40
Bocs a sok szövegért, de fontosnak tartottam. Remélem segít a film értelmezéséhez. (adamnagysweetmovie)
szavazat: 8/10 2011 nov. 11. - 14:44:54
2011 nov. 11. - 14:44:54
Lányi szerzõi filmes interpretációjának paradoxona (és legnagyobb erénye) az, hogy a „szerzõi hamisítás” segítségével szabadítja ki a Jókai-regényt a történelemhamisítás/szépítés/mítoszépítés csapdájából. (Filmkultúra)
szavazat: 8/10 2011 nov. 11. - 14:41:05
2011 nov. 11. - 14:41:05
Lányi következetesen érvényesítette azt, amit Jókai a regény 1895-ben keletkezett utószavában írt, hogy Ankerschmidt lovagot Haynauról mintázta (valójában csak a sztorit vette egy újsághírbõl, miszerint Haynau Szabolcsban birtokot vett és letelepedett).
A regényben (és az 1935-ös filmverzióban is) gáncstalan lovagként, megmagyarosodni vágyó nemesként ábrázolt Ankerschmidt Sinkovits Imre nagyszerû alakításában, nyájaskodó és ravasz öreg intrikus, akibõl az álca mögül folyamatosan elõbújik a megfélemlítés eszközével élõ és akasztásokat elrendelõ hóhér.
szavazat: 8/10 2011 nov. 11. - 14:38:27
2011 nov. 11. - 14:38:27
A Lányi által lelkiismeretes hamisításnak nevezett eljárás ugyanis azt jelenti, hogy Az új földesúr regényének pszichológiailag felettébb valószínûtlen részleteit (Ankerschmidt lovag megmagyarosodása, Eliz szerelme a börtönéveket tökéletes lelki és testi egészségben megúszó egykori szabadsághõs iránt), úgy tette valószerûvé Lányi, hogy a történet vázát megtartva alaposan átértelmezte mind a cselekmény fordulatait, mind a szereplõk jellemét. (Filmkultúra, Stõhr Lóránt)
szavazat: 8/10 2011 nov. 11. - 14:29:49
2011 nov. 11. - 14:29:49
És még pár megjegyzés, idézet:
Lányi: A film "Jókai-stílusban egy ma is aktuális Jókai-probléma új értelmezésére vállalkozik: hogy mibe kerül a nemzetnek, mibe az egyénnek, ha a konszolidáció érdekében feladja, meghamisítja múltját."
Igaz ez éppúgy a Bach-korszakra és a Horthy-érára, mint az 56 utáni Kádár konszolidációra, 1989-es rendszerváltás utáni idõkre, vagy napjaink "rendszerváltási", "a múltat végleg eltörölni" törekvéseire.
szavazat: 8/10 2011 nov. 11. - 13:53:28
2011 nov. 11. - 13:53:28
És korántsem könnyen hozzáférhetõ. Érthetõen (?) más Jókai-adaptációkat mutogatnak nemzeti ünnepeinken...
Kár, hogy nem vagyunk elég érettek rá.
szavazat: 8/10 2011 nov. 11. - 13:48:13
2011 nov. 11. - 13:48:13
Egy további tanulságos elemzés itt:
http://www.filmkultura.hu/regi/2002/articles/essays/jokaifilm.hu.html

A cikk Jókai múlthamisítását is megfogalmazza. A nemzeti mítoszépítés valóban sokszor a sötét foltok eltakarását, félremagyarázását is magában foglalja. Sajnos nem engedi meg az ambivalenciákat. Ezt napjainkban is tisztán látni...

Jókai esetében szerintem nem csak arról volt szó, hogy kerekítsünk egy idilli történetet, amiben tisztára mossuk a Bach-rendszerben meggyûlölt osztrákokat, mindezt a kiegyezés érdekében. Jókai a Bach-rendszer passzivitásba fagyott állapotából a 60s évek eleji osztrák-magyar közeledés láttán valóban egy nemzeti megújulás lehetõségét látta, egy erõs, asszimilatív magyar kultúrával.
Tömören: Jókai nem amnéziát kapott, hanem elragadta a lelkesedés. Ettõl még a tény tény marad, fõleg Lányi filmjében, hogy hajlamosak vagyunk a traumáinkra úgy reagálni, hogy egyszerûen átfestjük a múltunkat, politikai érdekeinknek, hangulatainknak megfelelõen. A folyamatok komplex megértése helyett bûnösöket keresünk, egyeseket démonizálva, mások hibáit viszont eltakarva.
Roppant fontos, zavaróan érvényes üzenetû film, bár korántsem könnyen dekódolható.
szavazat: 8/10 2011 nov. 11. - 13:24:47
2011 nov. 11. - 13:24:47
Szóval Jókai. Az alább idézett kritikáknál biztosan árnyaltabb a kép. Jókai 48-as alapokon állt, és a Deák-féle kiegyezéssel szemben ellenzéki, radikális álláspontot képviselt.
Azonban mikor 1875-ben addigi harcostársa, Tisza Kálmán került hatalomra, és egy erõsen autoriter rendszert vezetett be (ami aztán MO-t, kis megszakításokkal egészen a 2. VH-ig jellemezte), nos ekkor a polgári fejlõdés rossz irányba fordulását látva szembefordult Tiszával.
Nagyon érdekes, hogy a pálfordulás évében írta kitûnõ társadalmi szatíráját, a Kiskirályokat. Ebben gyakorlatilag azt írja le, hogy 8 év ellenzékiség milyen torzulásokhoz vezetett egy hatalomra sóvárgó ember (Tisza Kálmán) gondolkodásmódjában. Ismerõs helyzet? :(
Jókai ennek ellenére továbbra sem igazán értette korát, õ a nemzeti mítoszai világában élt, de semmiképp sem lehet lehet azonosítani õt a Tisza Kálmán-féle politikával (ki is lépett a pártból).
szavazat: 8/10 2011 okt. 09. - 10:14:37
2011 okt. 09. - 10:14:37
"Egy másik Jókai-mû, A magyar nemzet története zárófejezetében – amely már a Tisza Kálmán-i kormányzat idején, annak is végnapjaiban készült el – többek közt „egy szabad nemzet odaadó szeretetérõl” olvashatunk, mely a cs. és kir. trónt megszilárdítva tartja. (...) Jókai véleménye ekkor már végképp pólus-távolságra volt Kossuthétól. Kossuth, aki a Tisza Kálmán korabeli Magyarország minden anomáliáját – a belsõ nemzetiségi elnyomatást, az „iszonylatig kiterjesztett kormánypatronátust” és így tovább – fõként a kiegyezésbõl vezette le, holtáig tagadta, hogy hazájában megfelelõen független polgári fejlõdés zajlik. A mai utókor ebben mintha inkább Kossuth mellé állna – Lányi biztosan." (Ugyanott)
szavazat: 8/10 2011 okt. 09. - 09:54:36
2011 okt. 09. - 09:54:36
Érdemes utánaolvasni azért, talán segít a befogadásban. Filmvilág 1989/04 (Neten fenn).
"Ha kicsit is felületesen nézzük e filmet, már megeshet, hogy csupán egy bizonyos fogyatékos mûfaj, a kosztümös politikai parabola legutóbbi mintadarabjának véljük, holott nemesen sokrétû paródia inkább, többek közt az elõbb mondott mûfaj paródiája."
2008 okt. 18. - 17:49:39
2008 okt. 18. - 17:49:39
Én is olvastam a regényt és nagyon tetszett. Hallottam, hogy meg is filmesítették, ezért mindenhol kerestem,de nem találtam. Asszem ezek után ezt az új változatot meg sem fogom nézni. De van egy régebbi F/F változata is és ahogy olvastam a tartalmát valószínüleg arról szól, amirõl valójában. aki látta v van lehetõsége megnézni, üzenem : MÁZLISTA
2008 júl. 05. - 22:02:15
2008 júl. 05. - 22:02:15
mi volt ez a film?? elolvastam a könyvet, egyik kedvenc Jókaim, de köze nem volt hozzá...alapjában véve a hangulata különleges volt, tetszett a színészek játéka,de egyedül talán a szereplõk neve ami egyezett.ugye jól emlékszem??:)
szavazat: 10/10 2008 júl. 05. - 22:00:00
2008 júl. 05. - 22:00:00
Igazi színészparádé!
2008 júl. 05. - 20:49:23
2008 júl. 05. - 20:49:23
ha a regényt olvastad nem ajánlom...