Jean-Luc rájön, hogy Christine megcsalja őt ifjúkori szerelmével, Augustinnel. A férfi elárvultan hazamegy az anyjához. Egy idő után mégis visszatér a feleségéhez. Úgy látszik, túljutottak a nehézségeken. Új reménység, új gyerek születik, és akkor Christine megint elárulja. Jean-Luc csak úgy találja meg lelki békéjét, hogy őrültséget tettet, amely azonban végzetessé válik. A hétköznapi tragédiát a regény és a film egyaránt egyszerű, közvetlen nyelven mondja el. Nem enged az anekdotának. A dráma ugyan hegyi emberek közt játszódik, de a jelentése általános emberi: az emberben rejlő végletekről szól. Ezért valamennyiünket érint. Jean-Luc nem tudta, milyen óriási gonosz erők rejlenek benne, melyeket a féltékenység váratlanul fölszabadít benne. Maga is áldozattá, ezen erők "üldözöttjévé" válik.