Az univerzum, ahogy Stephen Hawking látja / Stephen Hawking Univerzuma

Bakancslistához adom
Into the Universe with Stephen Hawking
ismeretterjesztő filmsorozat, 2010

Értékelés:

65 szavazatból
Szerinted?

Stephen Hawking ámulatba ejtő kozmikus tudományos meséje, ahol a korlátokat nem ismerő briliáns elme a számítógépes csúcstechnológia segítségével varázsolja elénk a Világegyetem határtalan nagyságát, és a négy epizódon keresztül veszi górcső alá a mindnyájunkat érdeklő, de mindmáig megválaszolatlan kérdéseket: Egyedül vagyunk-e a Világegyetemben? Van-e esélyünk időutazókká lenni? És hogyan is keletkezett Világmindenség?

Évadok:

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
TMI58 2019 okt. 21. - 22:09:39 Előzmény makailaci25
Amit a köznyelv véletlennek nevez, az valójában szinkronicitás.

"A szinkronicitás nem csak „véletlen” egybeesést jelent, hanem különös jelentéssel is bír annak számára, akivel ez az esemény történik. Ezeknek a különleges véletleneknek csak az azt átélő ember számára van jelentőségük, és nagyon szubjektívek. Jung hangoztatta, hogy a szinkronicitás a világmindenség működési elve, amely független az ok-okozati összefüggésektől: olyan törvény, melynek működése az embert a tudatosság kiteljesedése felé segíti.

Nem sok olyan ember él, aki életére visszatekintve észre ne venné a véletlenszerű események sorozatát, amelyek jelenlegi életpályájára, házastársához, barátaihoz és egyéb kapcsolataihoz vezették, amelyek megteremtették élete jelenlegi alapjait. Sokkal nehezebb olyankor észrevenni ezeket az életeseményeket, amikor megtörténnek. A szinkronisztikus események mindig személyesek, ezért a személy csak maga jöhet rá, hogy milyen üzenetet hordoznak. Elsősorban arra használhatjuk az egybeeséseket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a jó úton haladunk, és jókor, jó helyen vagyunk az életben.

A véletlen beleavatkozik az életünkbe, összezavarja azt, felborítja a terveinket, váratlan fordulatokat, sorscsapásokat és csodálatos találkozásokat idéz elő. A szinkronicitás lehetőséget kínál arra, hogy eltűnődjünk az élet értelmén. Ha figyelemre méltó eseményekkel találkozunk, akkor rákérdezünk a jelentőségükre, és a külső világ történéseit saját belső világunk folyamataival összekapcsolva segítségre lelhetünk. Valami olyasmi történik velünk, amit először nem tudunk hová tenni.

Ha azonban nyitottak vagyunk, akkor a véletlenek ráirányítják a figyelmünket olyasmikre, amiket addig nem vettünk észre. A szinkronicitást ebben az értelemben értelmezhetjük a külvilágból érkező segítségként a fejlődésünkhöz. Ha bizonyos témák sorozatosan felbukkannak az életünkben, keresni fogjuk az értelmüket. Ilyenkor az a feladatunk, hogy megértsük életünk történéseit, és besoroljuk őket életünk folyamatába.

A szinkronicitások gyakrabban történnek olyan emberekkel, akik pszichospirituális átalakuláson mennek át, és újjászületve más értékrendszer szerint kezdenek élni, kevesebb erőfeszítéssel, intenzívebben és nagyobb örömmel tudnak a jelenben élni." /Szerző: Bende Katalin tanácsadó szakpszichológus, forrás: A tudat forradalma c. könyv (szerk.László E.), edesviz.hu, harmonet.hu, meot.hu, tgy-magazin.hu/

Gipsz__Jakab 2015 máj. 21. - 00:27:18
Azt mutatták ki, hogy az égistestek egyre nagyobb sebességgel távolodnak egymástól, amiarra a következtetésre vezet, hogy a tér egyre nagyobb sebességgel tágul. A párhuzamos univerzumok, nem zárják ki azt, hogy egymástól elég távol több ösrobbanás is lehetett. Ha ez valóban így van, akkor egy idõ után ezeknek az univerzumoknak egyre közelebb kell kerülniük egymáshoz. Amikor két univerzum fekete anyaga ütközik, akkor lehetséges azon a hely egy újabb õsrobbanás. A térnek mi jelenleg 3 dimenzióják érzékeljük, mert az érzékszerveink erre fejlõdtek ki. Amerikában végeztek kisérletet a mezei fehér egerekkel, amikor egy olyan tálba rakták õket, aminek a pereme visszahajlott. Az egerek mindíg megpróbáltak felmászni a tányér peremén, de a visszahajtó peremrõl mindíg visszaesztek az edénybe, mert ezeknek az egereknek csak a tér 2 dimenzóját érkelni tudó érzékszerveik vannak.
Loansy60 2015 máj. 20. - 23:59:39 Előzmény Kecsu
Kedves Kecsu!
A fény sebességét és a tér tágulását -szerintem- összekeverted. Gondolj a térre mint egy lufira. A léggömbön belül a fény sebessége korlátozott, de a lufi tágulási sebessége nem korlátozott. A tér maximális tágulási sebességét ma még nem ismerjük.
tombenko 2014 dec. 21. - 20:26:38 Előzmény Jojjo
Lehet, hogy nem ennyi volt, de semmi nyoma, hogy más lett volna.
tombenko 2014 dec. 21. - 20:25:54 Előzmény ttime
Ha jelentõsen eltértek volna a fizikai állandók, akkor annak lenne nyoma, úgyhogy nagy valószínûséggel nem így volt.
tombenko 2014 dec. 21. - 20:24:31 Előzmény Kecsu
A fénysebességet információhordozó nem érheti el. A téridõ nem ilyen.
Jojjo 2014 dec. 21. - 14:28:47 Előzmény Kecsu
Gondolom ez a korlát csak a meglévõ téridõben való haladásra érvényes. Arról nem szól a fáma, hogy maga a téridõ nem terjedhet gyorsabban. Meg aztán a fénysebesség most ennyi, a korai Univerzumban nem biztos, hogy ennyi volt.
Noémi 202 2014 máj. 08. - 20:44:55
Azt mondta akkor még nem volt se fény se idõ,sötétség volt.
ttime 2014 máj. 08. - 20:33:12
mintha azt olvastam volna, hogy lehet gyorsabban haladni a fénynél, csak a fénysebességet elérni és átlépni átlépni nem lehet.
Egyébként azt gondolják, hogy az õsrobbanást követõ igen rövid idõben nem egészen úgy mûködtek a fizikai törvények, mint ma. (Gondold meg a "semmiben" kellett terjednie az anyagnak)
Kecsu 2014 máj. 08. - 14:31:56
Azt mondja, hogy amikor az univerzum keletkezett, és elérte az elsõ 100 másodpercet, akkor több milliárd fényévre tágult. Hogy is van akkor a legnagyobb sebességgel? 300 000 km/s-al? Mégis csak van nagyobb sebesség, mint a fény? Pedig nincs. Vagy mégis? Állítólag a fénysebesség a tudomány bebetonozott mértékegysége.
10/10
nyenye 2011 okt. 16. - 16:26:57 10/10 Előzmény sogornesagiildi
"Kissé szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy van-e máshol is élet a világegyetemben. Hiába ilyen hatalmas és végtelen a világegyetem"

Furcsállom a szkepticizmusodat hisz a második mondatottban már választ is adsz kétkedésedre.Igazat adok abban,hogy az ilyen fejlett létforma kialakulásához mint a miénk az esély Egy a Százmillióhoz.De csak a mi galaxisunkba becslések szerint olyan százmilliárd csillag található és vannak ugye sokkal nagyobb galaxisok ott van pl az IC1011 ami 60x nagyobb mint a Tejut a maga roppant 6millió fényévnyi átmérõjével.Nem beszélve arról,hogy csak a mi naprendszerünkben több mint 300hold található amiknek csak töredékére küldtünk szondákat,elvileg azokon is kialakulhat az élet ha megvannak a feltételek.És ugye az is bizonyított,hogy nem csak szén alapú életformák jöhetnek létre mind azt eddig gondoltuk...lásd Mono-tó és az arzén alapú baktériumok kifejlõdését.
A másik meg amit még megbecsülni sem tudunk azok a galaxisok száma azokból is több százmilliárd lehet,roppant galaxis halmazokat fedeztünk fel az úgy nevezett Filamenteket amik szuper halmazokba tömörülnek gyakorlatilag emberi ésszel felfogni sem lehet hány biliárd galaxis létezhet amikben végtelen számú bolygó és hold található amin az élet gyökeret verhetett.
Tehát ha az esély az élet kialakulására 0.0001% ez a szám akkor is a végtelenhez közelit!Sõt én úgy gondolom,hogy a bbakteriális létforma elég gyakori lehet az univerzumban csak az ilyen fejlett létforma mind a miénk lehet "ritka" persze a ritkát itt is csak idézõjelben értem. :D
makailaci25 2011 okt. 06. - 20:13:31
Ezek szerint pl. a balesetek is megfontoltan elõre tervezett esemény.
makailaci25 2011 okt. 06. - 08:48:04
A Te korodban még én is helyt adtam a szólásoknak és szlengeknek.De az agy arra való, hogy ne csak tanuljunk, hanem gondolkozzunk is.Próbáld meg végiggondolni eddigi életedet és meg fogsz lepõdni, mennyi benne a tudatosság és mennyi a véletlen.
makailaci25 2011 szept. 30. - 09:23:57
Végiggondolta már valaki is az életét 2 szempontból:Az egész életünket a véletlenek sorozata vezérli, aminek következtáben minden a szerencsén múlik{v. a pechen}.Persze vannak rövid agyúak, akik azt mondják, hogy nincsenek véletlenek,csak annak nevezte el valaki VÉLETLENÜL.Szerencse az, ami az alaphelyzethez képest pozitív megnyilvánulás;Pl.egy lotto telitalálat.Mázli az, ha megúszod a bajt.Pl.összedõl a házad és te éppen kiléptél az ajtón.Tehát szerencse v. mázli nem mindegy és ezekbõl következnek a véletlenek.Pl. mi lett volna, ha a földtörténeti õskorban bolygónk nem találkozik egy másik égitesttel? Véletlen? Igen az!!!Ugyanígy, ha elkerülték volna egymást{csak egy percnyi különbséggel}, akkor minden bizonnyal a forgástengely ma is merõlegesen állna az ekliptikára, aminek következtében nagyjából egyforma lenne a hõmérséklet és nem lenne az a hülye tél...
10/10
sogornesagiildi 2011 szept. 29. - 10:50:51 10/10 Előzmény Z
Szia Z!

Nem kell ezen kiakadni, hogy sokszor mondják azt, hogy véletlen, meg szerencse.
Gondolj csak abba bele, hogy ahhoz, hogy létrejöjjön egy ilyen bolygó mint a Föld, amely élhetõ, csak ehhez, milyen sok szerencse, szerencsék sorozata kell.Pl. A Föld tömege pont annyi legyen, melyet mi emberek el tudunk viselni, a Föld távolsága a Naptól pont annyi legyen, hogy élhetõvé tegye a Földet, egy olyan galaxisban éppen olyan helyen legyünk, amely az élet kialakulásához, megtartásához éppen megfelelõ,vagy a Föld kialakulása során éppen annyi vizet tartalmazó kõzettel ütköztünk, mely a megfelelõ mennyiségû víz kialakulását tette lehetõvé, hogy itt a tejútrendszeren belül van egy nagy méretû bolygó éppen olyan távolságra, amely bennünket nem veszélyeztet, de a nagysága miatt a a környezetünkben levõ, vagy ide tévedõ meteorokat, kisebb nagyobb köveket stb. magához vonzza,és nem esnek ezek a Földre, stb. stb.Mi ez, ha nem a véletlenek, és szerencsék sorozata. Én éppen ezért, mivel a szerencsének szerintem az élet kialakulásában sokkal nagyobb jelentõsége volt mint bármi másnak, ezért kissé szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy van-e máshol is élet a világegyetemben. Hiába ilyen hatalmas és végtelen a világegyetem, túl sok feltételnek kell egyidejûleg teljesülnie ahhoz, hogy egy a miénkhez hasonló élhetõ bolygó létrejöjjön!!!!SZERINTEM!


Üdv. Ildi
10/10
nyenye 2011 júl. 03. - 14:49:47 10/10 Előzmény J
Ne haragudj de baromság amit állítasz. "Minél távolabb vagy a középponttól, annál könnyebb vagy."???
Nem csak a mag ami gravitációt fejt ki hanem minden létezõ dolog aminek súlya van még egy üveggolyónak is van gravitációs vonzása sõt még egy olyan kicsi dolognak is mint az atom enélkül a vonzás nélkül nem is létezhetnének a mi fizikai világunkban anyagi dolgok.
Másrészrõl egy bolygó vagy csillag tömege a sûrûségétõl függ tök mindegy mekkora az a bolygó a gravitáció az egész részén kifogja fejteni a hatását tehát egy 7x nagyobb tömegû bolygón 7x nagyobb a gravitáció is ha igaz lenne amit állítanál akkor a földnél 100x nagyobb bolygók nem is létezhetnének mert a gravitáció nem bírná összetartani a bolygó külsõ rétegeit.Abban egyetértek,hogy egy adott bolygó magjában erõsebb a gravitáció mivel sokkal sûrûbb mint a felszíne de ez az erõ hatalmas távolságokra kiterjed attól függõen mekkora bolygóról is beszélünk,mint ahogy a mi napunk is vonz minket 150000000km távolságból.Elhiheted,hogy a nap felszínén sem lennél pihekönnyû pedig ott majdnem 750000km-re lennél a magjától.
batagy 2011 máj. 15. - 13:56:37
Régen láttam ilyen jó gondolatébresztõ tudományos mûsort! Nagyon jó!
9/10
Z 2011 máj. 07. - 17:27:45 9/10
9 pont, mert Stephen W. Hawking ne mondja azt egy tudomanyos filmben, hogy veletlen, meg szerencse. Raadasul ne annyiszor, mint az Univerzum keletkezese reszben.
offtopic
RoKKfish 2011 máj. 07. - 03:52:25 Előzmény J
A válasz helyes, bár a kérdés költõi volt, ugyanis egy azóta bannolt júzer törölt posztjára érkezett, ami persze így kontextusától megfosztva lóg a levegõben. Ez egy ilyen mûfaj, mit lehet tenni...
10/10
J 2011 máj. 06. - 18:06:44 10/10 Előzmény RoKKfish
A 7-szeres tömegû bolygón, a felszínen nem törvényszerûen 7g a tömegvonzás, ez függ a bolygó sûrûségétõl, következésképp a nagyságától. Minél távolabb vagy a középponttól, annál könnyebb vagy.
Összes hozzászólás
Március 3-án újra KultúrKedd!
március 3., kedd 00:00-24:00 Március 3-án újra KultúrKedd!

Kedvezményes jegyek csak egy napig a PORT.hu-n!