Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
9/10
Sau Dade
2022 júl. 20. - 10:18:52
9/10
Megvolt a két uccsó rész is, és dr. w-nek igaza volt, nem volt itt semmi naivitás, csak egyszerűen nem igazán érződött az első öt-hat részből, hogy Birgitte nem naiv, aki azt hiszi, jót tesz, ezért lavírozik a cápák közt elfogadva minden segítséget, hanem elkapta a géplánc, és hatalommániás lett. Mindezt annak tudnám be, hogy három évad után ez nekem nagyon éles fordulat volt a jellemében. Nyilván elképzelhető a dolog, ha kiegészítem azzal, hogy a történet szerint 12 év telt el, ő 12 éve országos, vezető politikus, csak bennem, mint óriási rajongóban benne maradt annak a Birgittének a képe az eredeti szériából, aki mindig is első sorban ember volt, akkor is, ha rosszul döntött, rosszat csinált.
Innentől némileg spoileresen:
Tehát beszippantotta a pozi, amit minden áron meg akart tartani, ugyanakkor azért az évad minden sötétsége ellenére nem akarták az alkotók tök pesszimistán zárni az egészet és/vagy Birgitte jelleme mégis csak alapvetően olyan volt, mint amit az első három évadban megismertünk, így egyszinte hollywood-i happy endet sikerült keríteni a végére: párok, ha voltak egymásra vagy újra egymásra találtak, mindenki hallgatott a józan ész és a lelkiismerete (no, meg az USA elnökének :-D) szavára és még idejében visszatáncolt a szakadék széléről, és bebizonyosodott, hogy a család, a barátok és az, hogy tükörbe tudjunk nézni, fontosabb, mint a hatalom és a pénz (még Hans is képes volt a mostohalányára figyelni egy kicsit a végén) Viszont örülök, hogy érzésem szerint ezzel a valószínűtlen, szinte mindenkire kiterjedő happy enddel lezárták a történetet, így én most inkább csak annak örülök, hogy újra találkozhattam az all time kedvenc sorozatom szereplőivel, némileg újra átélhettem a hangulatát, és elfogadom, hogy egyikünk sem ugyanaz már, tovább léptünk, más irányba. Kb. ahogy egy régi szerelemmel van néha az ember, mikor sok-sok idő múlva, mindent megbocsátva összefut vele valahol, és felbukkan a régi szép idők emléke, ugyanakkor már nem akar semmit visszacsinálni. Jó a Borgennek is, hogy ha vége lett.
De az nem torzulas, hanem butasag, ha elhiszi, h a nagyhatalmak ingyen segitenek neki/ nekik. Nyilvan mindennek van ara, ezt nwm figyelembe venni.... Plane, ahogy irod, 12 ev elpolitika utan. Szoval, en csak rakerdeztem volna ( hahaha), mikor felajanljak az ensz elnoki posztjat, hogy mi kene cserebe. Ugyanez Kina onzetlen belepese a buliba. Nyilvan en/ mi konnyebb helyzetben vagyunk, mert tudjuk, h ez egy sorozat, a megmutatott dologbol pedig konfliktus lesz, mert azert irtak bele, de konkretan tenyleg minden nagyhatalom Gronland kornyeken sertepertel a valosagban ( Trump se veletlen akarta megvenni🙃). Birgitte hatalmi arroganciaja talan az, h azt hitte, tok egyedul is kepes kezben tartani a szalakat es nem fogjak bepalizni.)
Ja, be kell valljam, ket resz meg hatra van, ha valami megvaltozik, kiderul, akkor bocs 🤪
Nagyjából egyetértek a véleményeddel, azzal a megszorítással, hogy szerintem a negyedik évadra sem lett naiv* Birgitte – egyszerűen a hatalom torzította olyanná, hogy azt gondolja, bármire képes, bármit megtehet, bármit el tud intézni egyedül. Élvezte ezt a helyzetet, közben teljesen elvesztette a realitásérzékét. Hiányzott belőle az önkontroll, nem volt már mellette senki, aki a megfelelő irányba terelte volna őt a tanácsaival (spin doctor). Szerintem nem naiv volt, hanem túlzottan önhitt. Ugyanezt gondolom a körülrajongott újságírónőről (Katrine).
És hát, mindkettőjük magánélete is romokban hevert a sorozat végére. Nem véletlenül.
A negyedik évad gyengébb lett az első hárommal összevetve; nem folytattam volna a sorozatot kilenc év kihagyás után.
Érdekes, hogy én egyet értettem a hozzászólással, mert én is pontosan ezt gondoltam Birgittéről a mostani, negyedik, Neflixes szezont nézve.....aztán láttam csak, hogy az az eredeti szezonokra vonatkozott.
Szóval, igen, az eredetiben nem tűnt naivnak, egyszerűen csak irigylésre méltó politikai kultúrán nevelkedettnek (persze azért volt ott is bőven keverés, de a kanyarban nem volt ahhoz képest, amit mi ismerünk), viszont ebben az új évadban igenis én is naivnak, sőt hiszékenynek éreztem a karaktert, aki most viszont már a nagyhatalmak játszmájába keveredik, de első szóra elhiszi, hogy önzetlen segítséget kap az amcsiktól, Kínától, aztán persze borítékolhatóan csak egyre beljebb és beljebb kormányozza magát a kakiba... (vagy legalább is ha nem naiv, akkor nem tudták érzékeltetni, hogy ugyan fenntartásokkal fogadja a csodálatosan pont időben felkínált mentőöveket, de nincs más lehetősége, el kell fogadja*)
*abban az értelemben mindenképpen, hogy ha nem tenné, nem lenne konfliktus a cselekményben, de valahogy ennyi év után nekem úgy rémlik, hogy anno, az eredeti karakter nem így cselekedett volna. Vagy csekkolta volna, mit akar a másik fél, vagy egyszerűen lemond, ahelyett, hogy egyre beljebb és beljebb keveredik a mocskos játékba....
Az első két évad minden idők egyik kedvenc, a harmadik kicsit gyengébb lett. De ezzel együtt, ha kérdezik, mi a kedvenc sorozatom, akkor ez a kettőből az egyik.
Most viszont (új néven, teljesen új sorozatként a Netflixen, hogy nehezebb legyen megtalálni) újabb évad érkezett és sajnálattal kellett megállapítanom, hogy ez már nem AZ a sorozat, ami volt.
Nem rossz, élvezhető, de aki csak ezt nézi, valószínűleg egy átlag, nézhető sorozatot lát, amitől nem érti az itteni magas csillagozást.
De őszinte leszek, sosem láttam olyat, hogy egy jól sikerült sorozatot, ha évek múltán elővesznek és forgatnak hozzá új évadot (vagy ami ma divat, filmet), akkor az elérje az eredeti színvonalát (Szívek Szállodája, Deadwood, Ray Donovan) Persze, a nosztalgia kellemes, az ember szívesen látja újra, amit korábban nagyon kedvelt, de nagyon ritkán (vagy egyáltalán nem?) szokott AZON a szinten lenni, mint az eredeti.....
Szóval, itt adok kilenc csillagot, tizet az eredetire, nyolcat a mostani szezonra...
Ami miatt nekem ez sokkal kevésbé jött be:
1. kiszámítható fordulatok: vagy az van, hogy annyira szájba rágósan van megalapozva valamilyen fordulat, hogy még egy óvodás is megmondja előre, vagy egyszerűen dramaturgiai zseni vagyok -nem :-D- és ennyire érzem a bugit, de tényleg szinte mindig eltaláltam, mi fog történni egy felvezett cselekményszállal
2. Birgitte annyira naiv, ami 12 év politizálás után még a teljesen más politikai kultúrájú Dániában sem lehetséges. Tényleg késztetést érez az ember, hogy mint gyerekek a bábszínházban, bekiabáljon neki és figyelmeztesse: ez is át akarja verni, az is manipuláció, legyen szó akár az ENSZ főtitkári posztról, akár Kína jóindulatáról.
Nem tudom, nálad mit jelent a pár magasan _ülő_ nő. Szerintem nem lehet a magyar észjárással megítélni a dán társadalmat. Dániában nem arra dresszúrázzák az embereket, hogy bármelyik pillanatban átverhetik őket; a dán társadalom a bizalomra épül (akárcsak a norvég, svéd, finn). Lehet őket emiatt naivnak mondani, mégis zökkenőmentesen működik a társadalmuk, a dán életszínvonal az egyik legmagasabb Európában (ha nem a világon), nem lopják ki az emberek szemét is a hatalomhoz jutott politikusok, és már azért bukik valaki a kormányfői posztról, ha a felesége Londonban a miniszterelnök hivatali bankkártyájával vásárol magának 70.000 korona értékben (kb. 4 millió forintnak megfelelő összeg) táskát, ruhaneműt etc., még akkor is, ha később visszafizeti az államkasszába.
A miniszterelnöknőről. Ha csak 2 részt néztél meg, akkor nem derülhetett ki számodra, hogy nagyon is felkészült, minden egyes tárgyalásra egy halom dokumentumot átolvasott, majd a tanácsadóit, szakértőket, valamint a koalíciós partnereit meghallgatva hozta meg a döntéseket a kormányüléseken szavazással (felelős, közös kormányzás), és vitte a témát a parlament elé. Ha a kormányülésen azonos szavazat volt egy-egy döntés mellett, illetve ellene, akkor levette az ügyet a napirendről. Demokráciában ez az eljárás. Mivel Magyarországon az a bevett szokás 12 éve, hogy a despota dönt mindenben egyedül szakemberek, partnerek meghallgatása nélkül, és amit kigondol hétfőn, abból kedden már törvény lesz, ezért gondolhatod, hogy a dán miniszterelnök "sodortatja magát és iszonyú naiv". Nem, egyik sem. Ő demokrata módon kormányoz.
A sorozat nagyon jó: fordulatos, izgalmas a történetvezetés, jó a humora, jó a rendezés, és jól játszanak a színészek. További erénye, hogy hiteles.
Még csak egyet néztem meg, az előbb. De már most meg kell, hogy írjam, mennyire zseniális a sorozat!
Fontos viszont, hogy egyáltalán nem mindenkinek való: pl. aki egész életében tartózkodott a politikától, és mondjuk el sem megy szavazni, bizony tartsa távol magát ettől a sorozattól! Mert érdektelen, érthetetlen lesz neki. Ugyanis a média és a politika világa egy ezektől általában távolmaradó embernek olyan, mintha idegen nyelven kellene megnéznie egy filmet. Mely nyelvet ráadásul nem beszéli.
Mindez persze semmit sem von le a sorozat értékéből, hiszen egy roppant ügyesen és hitelesen megkomponált munkáról van szó. Éljen a skandináv filmipar és kiváló rendezői, azon belül is elsősorban a dánok!
Sidse Babett Knudsen zsenális ebben a szerintem is profi módon elkészített sorozatban. Őszintén nem reméltem, hogy egy dán sorozat ennyire magával ragad. De a főszereplő játéka számomra elképesztő. Annyira hiteles az arcjátéka minden szituációban, hogy voltak jelenetek, amikor úgy éreztem, online dokufilmet nézek...
Megnéztem az első 2 részt és amellett, hogy elgondolkodtam azon, van e kedvem most egy ilyen témájú sorozathoz, egy dolog motoszkál nagyon erősen a fejemben: ezek a nők nem ilyenek. Ismerek pár magasan ülő nőt és a közös bennük az, hogy nagyon okosak, nagyon felkészültek és pontosan tudatában vannak minden lehetséges szituacionak ami egy adott helyzet kapcsán adódhat. Egyszóval pengék, mert másképp nem lehetnének ott, ahol vannak.
Egyszerűen nem életszerű az a szituáció, hogy egy ilyen nő a koalíciós tárgyalások előtt ne játsszon le minden lehetséges forgatókönyvet, ne tudja pontosan, mivel nyerhet és mivel veszíthet. A sorozat főhőse pedig csak sodortatja magát és iszonyú naív. Márpedig egy kormányfő ne legyen naív...
Kártyavár (House of Cards) dán kiadás. Az első részt csak a jó kritikák miatt néztem meg, még ha a vége már kezdett izgalmas lenni is. Túl egyszerű, európai film, gagyi intróval stb. Aztán talán éppen azért lesz még a Kártyavárnál is jobb, mert európai, és valahogy sikerült jobban a talajon maradni, miközben egyre összetettebb a kép. A többi komment is helytálló, amit írtak alább. Amit később sem lehetett megszokni az angol szinkron. Nagyon rossz lett. Ajánlom eredeti nyelven, vagy én például németül hallgatom, sokkal élvezhetőbb. Felirat meg van hozzá számos nyelven. Politikai drámákat kedvelőknek kötelező darab.
Bár a harmadik évadot nem tudtam annyira szeretni, mint az első kettőt, amiért leginkább a magánéleti szálak vezetését okolom, mégis azt kell mondjam, az egész sorozat úgy tökéletes, ahogy van. Alapból utálom a politikát, de az ilyen témájú filmeknek, sorozatoknak mindig szívesen adok esélyt. A dánok újabb bizonyítékát adták, hogy film- és sorozatgyártásuk közel áll a hibátlanhoz.
Hát..valahogy így kell (majdnem) tökéletes sorozatot csinálni. Néhol persze érzékelhetõ az egyszerûsítés és talán Dánia is kissé cukormázasan tûnik fel, de a remek forgatókönyv, a mély jellem-és konfliktusábrázolás, valamint a komoly kérdések érdemi vizsgálata egy alapvetõen szórakoztatást célzó mûfajban tökéletesen kárpótolnak a ritkán felbukkanó következetlenségekért. Az alkotók jövõbe látó képességét a valóság igazolta: a második szezon sugárzása után lett ugyanis elõször nõ Dánia miniszterelnöke. Jellemzõ továbbá a sorozat jelentõségére, hogy a 3. szezon két része (a prostitúcióról és a nagyipari állattenyésztésrõl szóló) is komoly társadalmi vitát generált és törvényjavaslathoz vezetett. Sidse Babett Knudsen pedig egyszerûen HOT! :)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások