Bruno

Bakancslistához adom
amerikai vígjáték, 108 perc, 2000

Értékelés:

16 szavazatból
Szerinted?

Shirley MacLaine Oscar-díjas színésznő első és mindezidáig egyetlen rendezése egy Bruno nevű kisfiúról szól, aki nem tud és nem is akar olyan lenni, mint a többiek. A katolikus iskolában, ahova jár, ezt elég nehéz megvalósítani, de mivel egymás után nyeri a különböző versenyeket, a tanárok kénytelenek lassan megbarátkozni Bruno sajátos öltözködési stílusával. A fiú bátorsága és eredetisége még ritkán látott apját is képes megváltoztatni, aki lassan magának is bevallja, hogy nem rendőr szeretett volna lenni, hanem operaénekes.

Stáblista:

Szereplők

Bruno Battaglia
Dino Battaglia
Mother Superior

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
9/10
Attila G. 2014 márc. 17. - 01:46:29 9/10
Igazából a 2. és 3. hozzászóláshoz szeretnék csatlakozni. Nincs is igazán mit hozzáfûzni.
Én mondjuk Gary Sinise miatt kezdtem el nézni a filmet (az elejét lekésve); akit nem a CSI:NY sorozatból ismertem meg, hanem sokkal régebbrõl. S csak azért mondom, hogy ebben a filmben kellemes csalódás volt, mert a CSI-okért nem vagyok oda. Na mindegy, ez némileg OFF volt.

Nem egetrengetõ film, ez igaz. 8 és 9 pont között vacilláltam. Azért adtam mégis 9-et, mert a mai nap folyamán leginkább ez a film örvendeztetett meg jókedvvel.
Bordács Andrea 2014 márc. 17. - 00:26:43
Sajnáltam, hogy nem találtam róla elemzést. A legkevésbé sem transzvesztita, nem is értem, hogy valakinek ennyi jön csak le belõle, annak tényleg csak ostoba sorozatokat szabad néznie. Az más dolog, ha bizonyos dolgok miatt nem tetszik. Nyilvánvalóan a másság - ami nem kell, hogy vallási, rassz vagy szexuális másság legyen - elfogadásáról szól. Mennyire vagyunk képesek kiteljesedni, megfelelni leginkább saját magunknak, vágyainknak, vagy épp valami külsõ megfelelést követni, amitõl aztán elégedetlenek leszünk az életünkkel (lásd az apa). Olykor megható, olykor vicces film. Érdemes megnézni, de csak azoknak, akik képesek a sablonokon túl látni, élni.
HáziSárki 2013 okt. 16. - 09:06:22
A kisfiú nem transzvesztita. Õ egy teljesen egészséges kisfiú, aki szeret lányruhákban járni (õ maga fel is sorolja, a történelem folyamán milyen sok helyen-idõben hordtak a férfiak "szoknyát"). És nem "öltöztetik" (sõt, a szülei, nagymamája eleinte kifejezetten ellenzik), ahogy írod, ez az õ döntése.
Szerintem ez a film egyszerûen arról szól, hogy fogadjuk el egymást olyannak, amilyenek vagyunk.
Szerintem nem volt rossz, de nem is egetrengetõ. Voltak benne humoros és megható részek is, és összességében azért inkább jó volt, mint rossz.
Inkább a hangulata volt furcsa és a képi világa.
Shirley MacLaine viszont színésznõként hozza a formáját: remek, mint mindig. Akárcsak Kathy Bates.