Csontváry - Jelenések egy festő életéből

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar tévéjáték, 91 perc, 1975

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?

Tv-játék hat részben öt stílusban:
1. A tréfa - amelyből megtudjuk: milyen Csontváry kapcsolata művésztársaival és a művésztársaknak Csontváryval. Tanúi leszünk egy ízetlen tréfának, miáltal egy sebezhető lélek megbántatik, s amely, ha nem is jellemző, mindenképp tanulságos.
2. Az átok - amelyben tanui leszünk egy kiállításnak, s a kor közönyének, amelyet egy sétapálcás úr fogalmaz meg akkori mindnyájunk nevében. Hallunk továbbá egy átkot, amely korántsem azoknak szól, akik fölött elmondják.
3. A monológ - amelyben Csontváry szótlan résztvevője egy találkozásnak, amely lehet, hogy nem így történt a valóságban - ám nem is ez a fontos, hanem az a megértés és méltánylás, ami későn jött el, mégis, utólag is vigasz lehet mindannyiunknak.
4. A vízió - amelyben a festő lelke megválik testétől, hogy végre kedves alakjai segítségével valódi, s igazabb életét élhesse. Ám úgy érzi, nem csak önmagával, hanem a világmindenséggel is azonosul.
5. Az árverés - amelyben a festő műtermében árverés tartatik, amelyen láthatjuk, hogy remekművek miként válnak majdnem piaci kofák sátorponyváivá. Ám fellép valaki, aki a képeket megmenti az örökkévalóságnak - nekünk.
6. Az utóélet - amely nem íratott meg az író által, a amit mi mindnyájan írunk napról napra, bizonyságát adva az érték halhatatlanságának.

Stáblista:

Szereplők

Csontváry
Pólya Tibor
Lechner Ödön
Szinyei-Merse Pál
Ernst Lajos
Fényes Adolf
Rippl-Rónay József
Ferenczy Károly
Lázár Béla

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
tollas 2019 aug. 04. - 10:22:51
Érdekes TV film. Persze a harmadik jelenet, amiben a népbiztos helyettes monológját láthatjuk, teljességgel hiteltelen, csupán benyalás az 1975-ben még erősen regnáló kulturális rezsimnek.

Viszont Őze Lajos egészen kiváló, mint mindig.
9/10
7y 2019 aug. 03. - 17:17:42 9/10 Előzmény Lyanos1
A 3. jelenet épp ezt próbálja kimosakodni, az el nem ismerést a korábbi időszakra tolni teljes egészében (részben joggal is, de ettől még Csontváry soha sem lesz/lett az "ő emberük" amire némi utalás ebben az a szövegrész, hogy hasonlóan gondoljuk mi is ahogy ön, csak mi Isten nélkül) ... de ez nyilván a film készítőinek gesztusa az akkori proli diktatúra felé, hogy alkotásukat elfogadják. Ettől függetlenül viszonylag jól átjön a filmen, hogy Csontváry nem egy külső társadalmi reformot, hanem egy benső reformból bekövetkező külső változást szorgalmazott ... Kár, hogy nem ismétlik meg a filmet.
Lyanos1 2018 aug. 13. - 13:09:38
Az 5. rész arról szól, hogy a festményeket majdnem eladják egyszerű vászon nyersanyagként. A nézőnek az a benyomása, hogy az alkotók kritizálni kívánják a kort, amiben Csontváry élt, mondván: milyen társadalom az, amiben ennyire nem becsülik meg a művészeket. Ha figyelembe vesszük, hogy a festő 1920 nyarán halt meg, a filmbeli árverés valószínűsíthetően a Tanácsköztársaság proletárdiktatúrája idején zajlott. Amikor a film készült, szintén proletárdiktatúra volt. Érdekes...
Március 3-án újra KultúrKedd!
március 3., kedd 00:00-24:00 Március 3-án újra KultúrKedd!

Kedvezményes jegyek csak egy napig a PORT.hu-n!