Film

David Gale élete

/The Life of David Gale/
amerikai-német krimi, 125 perc, 2003 18 éven aluliak számára nem ajánlott

Értékelés:

329 szavazatból
Szerinted?

David Gale (Kevin Spacey) egész életében a halálbüntetés ellen küzdött, egyetemi előadásokat tartott, könyveket írt, felvonulásokat szervezett. A sors, a nagy játékos azonban különös fordulatot tartogatott számára: a férfi most a siralomházban várja saját kivégzését, mert a texasi bíróság halálra ítélte őt egy kolléganője megerőszakolásáért és meggyilkolásáért.

Bitsey Bloom (Kate Winslet), a helyi lap újságírója azonnal lecsap a témára. Ám sokkal többet kap, mint egy interjút: feladatot. A halálraítélt ugyanis elmeséli neki egész életét - és részletesen vall arról az összeesküvésről, amelynek következtében most halálba küldik. Bitsey úgy érzi, egy ártatlan ember élete múlik rajta, és elhatározza, hogy David Gale instrukciói alapján elkapja és leleplezi az igazi gyilkost. Ha szerencséje van, még azelőtt, mielőtt a professzort a kivégzőkamrába vezetik.

Bemutató dátuma: 2003. szeptember 11. (Forgalmazó: InterCom)

Stáblista:

Szereplők

David Gale
Bitsey Bloom
Constance Harraway
Zack Stemmons
Dusty Wright

Kapcsolódó cikkek:

Díjak és jelölések:

  • Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2003) - Arany Medve jelölés: Alan Parker

Vélemény:

szavazat: 1/10 2018 okt. 27. - 13:41:12
2018 okt. 27. - 13:41:12
Hatásvadász Amerikai baromság,unalmas, vontatott,erőltetett.

szavazat: 10/10 2017 okt. 23. - 23:01:12
2017 okt. 23. - 23:01:12
A szívmûtét jó dolog, igaz? Mégis van, hogy a "rendszer" elszúrja és a szívmûtét öl. Valaki meghal. A szívmûtétet mégsem tiltják be, nagyon helyesen. Bár az Európai Unióban az igazságszolgáltatás okán ölünk meg senkit a bûneiért, az Amerikai Egyesült Államokban igen. Több államban van halálbüntetés és ha a halálbüntetés öl, attól még nem fogják azt betiltani. Ahogy a szívmûtétet se. Ennek ellenére a film jó, bár kicsit túl nyilvánvaló a végkifejlet. Kár, hogy csupán fikció és nem való, megtörtént eset.
2016 aug. 29. - 20:17:48
2016 aug. 29. - 20:17:48
Senkinek a kedvét nem akartam elvenni a filmtõl, lévén egy ez egészen jó film. Csak éppen nem oly eredeti a forgatókönyv, mint azt sokan gondolják. A legtöbb feldolgozásnál általában tudvalévõ, hogy honnan merítettek, ebben az esetben ez valahogy elsiklott. Mindkét filmet érdemes megnézni, de hogy melyik a jobb ... azt döntse el mindenki maga. "De gustibus non est disputandum." Az ízlésrõl nem lehet vitatkozni.
2016 aug. 06. - 09:20:50
2016 aug. 06. - 09:20:50
Én speciel nem láttam azt, amit ideírtál, tehát az én kedvemet nem sikerült elvenned.Pedig megpróbáltad. Csak tudnám hogy miért?
2016 aug. 04. - 22:17:53
2016 aug. 04. - 22:17:53
A "színpadot" átrendezték, a színészeket és a kellékeket megváltoztatták,de csak egy újabb színes feldolgozást, másolatot kaptunk. A film eredetiségébõl és értékébõl ugyanis sokat levon, hogy a film lényegi cselekményét korábban már láthattuk a "Kétségtelenül indokolt" c. filmben, Fritz Lang rendezésében. Egyébiránt a "Beyond a Reasonable Doubt" film címének "Az ésszerû kételyen túli" lenne a pontos fordítása, lévén ez egy büntetõeljárási elv.
szavazat: 10/10 2016 júl. 28. - 16:39:40
2016 júl. 28. - 16:39:40
Hat ez dobbenetes film, nem is tudom lattam-e mar ilyen forgatokonyvet. Eszmeletlen. Sokkolo es elgondolkodtato.
szavazat: 7/10 2016 jún. 20. - 15:28:32
2016 jún. 20. - 15:28:32
Idõnként, tényleg érdemes visszatekinteni, korábbi filmeket is nézni.
Ez a film tényleg nem volt rossz, mondanivalója, tényleg volt, egyértelmû.
Nem olyan, amit, a kedvenc filmek közé sorolnék, amit, szívesen, többször is megnéznék. De biztosan, az átlag felett kitûnik.
szavazat: 9/10 2015 máj. 12. - 10:02:19
2015 máj. 12. - 10:02:19
143-ban már beírtam, most megint elõkerült itt és nemcsak itt, téma és éppen megint "idõszerû", így = idézõjelben. "Idõszerû", mert mint gumicsontot, megint bedobták, mármint a halálbüntetést, amirõl "beszélni kell". Finomítok tavalyi véleményemen: ha akkor azt írtam, "olcsó dicsõség a halálbüntetést magasztalni vagy visszaállítását követelni", akkor most azt írom:

Lehet h a kocsma, a futballstadion, szotyiklub, Világmegváltók Baráti Köre vagy hasonló terepek -más "toposzokkal" egyetemben- elviselik, de napi (politikai-társadalmi) közbeszéd tárgyává tenni a 21. szd. keresztény-nemzeti-liberális v BÁRMILYEN Európájában: olcsó (olcsó??), de életveszélyes, önsorsrontó, nemzetvesztõ trükk, elterelés, még a "társadalmi megkonzultálását" is bedobni koncként v bármilyen célból, különösen ha ezt egy Felelõs Kedves Vezetõ teszi..

Aki nem hiszi, járjon utána...pl azzal h megnézi ezt a filmet. Nem kell hozzá jogászi diploma (sem).
szavazat: 8/10 2015 máj. 12. - 01:47:13
2015 máj. 12. - 01:47:13
Ritka az ilyen jó film, de a semmitmondó címe miatt idáig kimaradt; angolul még csak csak, bár ott is majdnem hiába borítón a vérpiros kiemelés.
Lehet izgulni, van benne fordulat is, néha sejthetõ, néha erõsen kell figyelni hogy mindent megértsünk.
Most kihagynám a buliból a lejjebb említett jólcsengõ idegen szavakat és maradnék csokibácsi által már bevált "Most jó vót vagy nem vót jó" kérdésnél.--> Hát ez az volt..

Szuper nyóc enyhe kilenc beütéssel. :)
2015 ápr. 03. - 11:30:19
2015 ápr. 03. - 11:30:19
Ez egy igazi hatásvadász, a valóságtól elrugaszkodó film. SPOILER – Gale szinte kierõszakolja a halálbüntetést, egy képmutató fricskát mutatva a nagy és gonosz jogrendszernek. - SPOILER
Kifejezetten utálom az emberjogi aktivistákat, akik azt hangoztatják, márpedig nem ítélkezhetünk az emberi élet felett. Persze azonnal megváltozna a véleményük, ha az erdõ szélén megtalálnák agyonverve, megerõszakolva gyermekeiket vagy családtagjaikat, mert többek között miattuk szabadon szaladgálhatnak a pszichopaták s lassan több joguk lesz, mint az egészséges dolgozni akaró embereknek. Sorozatgyilkosok bent a börtönökbe kényelmes foteliekben nézik a plazmatévét, mert hát õket is megilleti az egyenlõ bánásmód. Ezzel nem arra célzok, hogy okvetlenül minden gyilkos megérdemli a halálbüntetést, de, aki már többször vett el életet vagy gyermeket kínzott meg, azt igenis végezzük ki. Aki pedig kiontja szánt-szándékkal, brutálisan egy ártatlan ember vérét, azt pedig kegyetlen kényszermunkára kell ítélni és hagyni, sínylõdni egy szûkös cellába
2014 júl. 07. - 17:01:34
2014 júl. 07. - 17:01:34 OFFTOPIC
Köszönöm.
2014 júl. 06. - 19:32:23
2014 júl. 06. - 19:32:23
Hogy mind kivégezték-e, nem tudom. Sok embert engedtek el a halálsorról már, hogy ártatlan (olyan is akadt, akinek a kivégzése után derült ki), sokan vannak még a halálsoron (elég régóta , talán két éve volt egy hír, hogy a lejárt méreg miatt meghiusult egy kivégzés- nem sikerült - és a pacák a 90-es évek eleje óta volt a halálsoron, majdnem 20 év). de ha érdekel, itt van pár link:
http://en.wikipedia.org/wiki/Capital_punishment_in_the_United_States
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_offenders_executed_in_the_United_States_in_2013
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_women_executed_in_the_United_States_since_1976

meg még jó pár linket találsz innen kiindulva, adataokkal, százalékokkal,
2014 júl. 06. - 18:23:48
2014 júl. 06. - 18:23:48
A fehérek aránya azért ennél jóval magasabb a lakosság körében...:)

A halálraítéltek anyagi helyzetére is kíváncsi lennék.

Mind ki is végezték õket?
2014 júl. 05. - 19:40:44
2014 júl. 05. - 19:40:44
Szerintem azért ez ma már nem így van. Meg ez a fehért nem itélnek halálra sem igaz, olvasd csak el ezt a cikket:

http://kitekinto.hu/amerika/2011/06/27/kalifornia_husszor_dragabb_a_kivegzes_mint_egy_eletfogytiglani/#.U7g3lrHzu70

Ebbõl erre a mondatra hívnám fel a figyelmedet:
Amerika 34 államában 1976 óta 1257 elítéltet végeztek ki, a halálbüntetéssel sújtottak 56 százaléka fehér, 1,9 százalékuk pedig nõ.
2014 júl. 05. - 17:29:58
2014 júl. 05. - 17:29:58
Az elõítéletek miatt a csóró feketék nagy hátrányban vannak.Nincsen pénzük jó ügyvédre.

Egyszer utánaolvastam,középosztálybeli fehéreket szinte nem végeznek ki.Délen fõképen nem.

A kivégzések száma amúgy sem olyan magas,így ez is a film meséje ellen szól.
Ha ismered a Ments meg Uram c. filmet,ha a tettes nem lenne egy olyan félnáci bunkó,még õ is megúszhatta volna.
2014 júl. 04. - 20:02:26
2014 júl. 04. - 20:02:26
Ilyen formában azért nem lehet mérlegelni, mert legitimálhatná erkölcsi értelemben az önbíráskodás intézményét. Az erõszak monopóliuma mellett pedig a jogszolgáltatás is intézményesített hatalmi tényezõ, ellenkezõ esetben anarchiáról kellene beszélnünk. Csak egy féregirtó lehet a placcon, már csak azért is, mert ugyan a társadalmi erkölcs nagyjából kijelöli a kártékony és hasznos határvonalait, de csak nagyjából, és emellett semmi garancia sincs, hogy az egyéni értékítéletek ne csúsztassák meg ezt szélsõségesen.
A politika és történelem meg sajátos szabályrendszerek szerint mûködik, azt ebben a koordinátarendszerben nem lehet értelmezni. Amit írtál, tényleg nincs, nem volt rendben, pontosan meghatározza egy nép erkölcsi állapotát, hát nem nagyon lehetünk büszkék magunkra, mondjuk a múlt század eleje óta...
Az számomra is érthetetlen, hogy a börtönök és fegyházak kapcsán mindig csak a költségekrõl kell beszélnünk, hogy mennyibe is kerül nekünk, nem pedig arról, hogy mekkora részük van/lehetne a GDP kitermelésében. Fogalmam sincs, miért nincs érvényben olyan törvényi szabályozás, ami kötelezné az elítélteket a szigorú munkára. Hogy ez valami buta emberi jogi egyezmény miatt lehet esetleg? Fene se tudja.
2014 júl. 04. - 19:09:29
2014 júl. 04. - 19:09:29 OFFTOPIC
Valóban? És miért nem végeznék ki, ha fehér?
2014 júl. 04. - 17:09:03
2014 júl. 04. - 17:09:03
A filmmel az a baj,hogy Amerikában egy középosztálybeli,viszonylag jómódú fehért a valóságban az életben nem végeznének ki.
Ha mégis,inkább csak évtizedek után.

A kivégzettek szinte mindegyike vagy fekete,vagy csóró,vagy mindkettõ.
2014 júl. 04. - 16:05:10
2014 júl. 04. - 16:05:10
Figyelembe veszik, de nem eléggé, legalábbis idehaza nem. Mondjuk valaki gyilkossá válik, de mindenki tisztességes, kedves embernek ismerte, és egy a társadalomra nagyon veszélyes, gonosz embert ölt meg. Ebbõl azonban semmi enyhítõ nem származik az elítélt számára. Ha valaki gyilkos volt az átkosban, és a legutolsó gazember, akkor is nemcsak megúszhatja a börtönt, de még miniszterelnök is lehet belõle, és szobrot is kaphat, miután meghalt, sõt, a társadalom jelentõs része tisztelheti. Itt tart ma az (i)gazságszolgáltatás, ami inkább csak jogszolgáltatás.

Szerintem nem a megfelelõ szenvedési forma az az elítéltnek, hogy börtönben van évtizedekig, és tudja, hogy ki fogják végezni. Lehet, hogy valakire ez nincs is akkora hatással. Inkább dolgoztatniéheztetni kéne, stb..
2014 júl. 04. - 11:33:04
2014 júl. 04. - 11:33:04
Tökéletesen egyetértek veled mindenben. Nekem is az X akták hasonlat ugrott be a film láttán, szinte minden szinten nulla a film, nem más, mint egy ócska, filléres propaganda egy nagyon is fajsúlyos témáról (megjegyzem, én halálbüntetés elleni vagyok), és igen, Kate Winslet egy gyenge színésznõ, de a legnagyobb csalódás számomra, hogy ezt a filmet az az Alan Parker rendezte, aki annak idején a Madárkát és a zseniális Angyalszívet. Ezen ledöbbentem.
Összes hozzászólás
KULTÚRKEDD április 2.
KULTÚRKEDD április 2.

Kezdjétek április 2-án kedden a PORT.hu-n a napot!