David Suchet (Agatha Christie Poirotja) az Orient expressz titokzatos múltja, történelme és romantikája után nyomoz. Az Orient expressz neve első útja óta, melyet Párizsból Bécsbe tett meg 1883-ban egyet jelent a luxussal. Nem csak utasokat szállít lenyűgöző tájakon keresztül, hanem visszaviszi őket egy elbűvölő régmúlt világba. David Suchet amellett, hogy beszélget utasokkal és élvezi ezt az életre szóló utazást, találkozik azokkal, akik életben tartják ezt a fantáziát.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Végre sikerült megszerezni, kiváló minõségben. Csodálatos képi és hangi minõség, eredeti, gyönyörû brit angol. Suchet elbûvölõ ember, öröm nézni õt, bármit is csinál vagy mond. :)
Nekem is nagyon tetszett a dokumentumfilm, azóta próbáltam megszerezni, most végre megvan. :)
Nagyon tetszett nekem ez kis "dokumentumfilm. Azt nem értettem ugyan, hogy miért nem hosszabb, és miért nem filmezték le a többi állomást is Isztambullal bezárólag, de ez nem von le a film értékébõl.
David Suchet az Orient expresszen... Már a címe nagyon ígéretes.(És ez a film azt hiszem tulajdonképpen beváltotta az ígéretességét) David Suchet kétségkívûl a legjobb megformálója Agatha Christie híres Londonban élõ belga magándetektívjének, Hercule Poirot-nak. Az tetszett leginkább a filmben, hogy Suchet milyen tisztelettel beszél az angol írónõrõl, Poirot-ról, a vonatról, és természetesen a személyzetrõl is. Tök jó volt megismerni az Orient-expressz történelmét, pl. hogy 1883-ban volt az elsõ járata, stb. Nagyon jól ismertette az Orient expressz történelmét, kellõ érdekességgel és rövidséggel, hogy semmiképpen se lankadjon a nézõk figyelme. Én nagyon szívesen néztem és hallgattam az információkat az Orient-expresszrõl.
Több rendkívûl jó "jelenet" is volt benne, ahogy beszlget az utasokkal, ahogy üdvözli õt a személyzet, ahogy beszl a kalauzokkal, stb. A tájakat is jól mutatták kamerákkal... tényleg fantasztikus film. Azt hiszem én a magam részérõl élveztem. Úgy érzem ez valóban méltó visszaemlékezés Agatha Christie-re-re, Poirot-ra, és természetesen az Orient-expresszre. Valóban nagyszerû volt ez vonat. Agatha Christie is valószínûleg azért választotta helyszínéül egyik regényének, hogy így állítson emléket ennek a nagyszerû vonatnak.
Kár hogy csak egy órás lett a film, és a késõbbi állomásokon már nem forgattak.
Jaj, istenem... Annyira nem szeretem amikor a témához egyátalán nem értõ valaki elmond valami "okosságot"...
Egy színész... Egy angol(!)színész Kelet-Közép-Európa(!)történelmével kapcsolatban mond egy mondatot, de ezzel vagy tizszer annyi hülyeséget mond...
Matuska Szilveszter nem volt tagja politikai pártnak. Az okok inkább személyes jellegûek voltak. Ugyebár 1929 október 24-én történt a "fekete csütörtök"-nek is nevezett New York-i tõzsdecrach, és azt követõen pedig a gazdasági világválság. 1929-ben felesége tüdõbajt kapott, melynek gyógyítása, a perek és a meghiúsult vállalkozások elvitték vagyonának körülbelül a felét. 1930-ban már húsznál is többször foganatosítottak ellene kielégítési végrehajtást, emiatt meg annak az évnek õszén letette a vagyontalansági esküt. A vagyonleltárában a következõ tételek szerepeltek: 3 schilling készpénz, 2 arany jegygyûrû, néhány ruha, valamint a Hofgasse 9. sz. alatti ház.
A biatorbágyi merénylet 1931. szeptember 13-án történt.
Azt korábban nem is tudtam, hogy a felrobbantott vonat az Orient-expressz egy járata volt. Arra gondolhatott, hogy azon a vonaton olyan emberek ülnek, akik egész Európát be tudják utazni, miközben õ nyomorog.
És ez egyébként is inkább kommunistának tûnik nekem, mint fasisztának, vagy nácinak. De mondom semmilyen pártnak nem volt a tagja.
Ja és még valami ez a robbantás " fasizmus térnyerésének" (vagy valami ilyesmit mondott) jele volt. Egy robbantás hol függ össze az ilyesmivel?
És ezek szerint, hogy ez a " a fasizmus térnyerésének jele" akkor miután Mussolini hatalomra került Olaszországban, onnantól egymás után robbantották fel az olaszországi hidakat?
Nem értem miért kelllett ezt betenni a mûsorba. Annyira kár egy ilyen szép dokumentumfilmbe ilyesmit beletenni.
1931-ben még azt sem tudták, mi a nácizmus. Matuska egy rejtélyes alak, senki nem tudja, miért hajtott végre 3 robbantást (2 Ausztriában volt.) Hivatalos vélemény: "....a szovjet csapatok érkezésekor (1944) sikerült kereket oldania, további élete éppen olyan rejtélyes volt, mint a robbantás egyes részletei.
Ahogy azt a hasonló eseményeknél megszokhattuk, idõvel a biatorbágyi viadukt felrobbantásának ügyében is elõkerültek az összeesküvés-elméletek, melyek fõleg azt firtatták, hogy a kisiklott vonatra miért nem árusítottak elsõ osztályú jegyeket, illetve, hogy Matuska hogyan boldogult egyedül a 2 méter magas pokolgéppel. Ezekre a kérdésekre máig nem sikerült találni, ugyanakkor arra sincs bizonyíték, amit a kommunista propaganda állított, tudniillik hogy a férfit „Horthyék” bízták meg a terrorcselekménnyel, hogy így számoljanak le az illegalitásba kényszerített párttal."
No lám, bûnös dolog leírni, hogy milyen ostobák ebben a mûsorban, amikor fasisztákra fogják a Matuska Szilveszter által felrobbantott vonatot? A többi tájat bemutató része is ilyen hiteles vajon?
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások