Filmballada Argentínáról és egy politikai fogolyról, Floreal életéről, aki öt éven át ült börtönben, s a diktátor megbuktatása után, 1983-ban amnesztiát kap. A főhős időtlen időkig bolyong az éjszakákban és nappalokban, az emlékeiben és álmaiban él. Visszatér gyermekkora és ifjú kora helyszínére, Buenos Aires, San Juan s Boedo vasútállomásához közeli poros negyedbe, Pompeya-ba, ahol is található a "Dél" kávézó, a Melankólia utcában. És ahol mindig összejöttek az írók, költők, táncosok és zenészek, hogy a szenvedélyről, a vágyról, a függetlenségről és az emberhez méltó életről beszéljenek "az álmok asztala" körül. A múltból feldereng számára a leggyönyörűbb tangó és latin-Amerika zenei atmoszférája, amit természetesen az állandó zenei alkotótárs és művész, Astor Piazzolla teremt, és Roberto Goyeneche énekli bandoneon kísérettel, szívhez szólón Argentína történelmét, s az argentin emberek sorsát az utókor számára. Ez a különleges filmballada az élet feltétlen diadaláról énekel a halál fölött, a szerelem öröklétéről, és a szabadság győzelméről az elnyomás felett.