Éj anyánk

Bakancslistához adom
Mother Night
amerikai filmdráma, 110 perc, 1996

Értékelés:

41 szavazatból
Szerinted?

Háborús bűnösként Izraelbe szállítják Howard W. Campbell amerikai drámaírót 1961-ben. Miközben a férfi a börtönben megírja élete történetét, megelevenedik a múlt. Campbell a szüleivel került Németországba, ahol az irodalmi élet megbecsült tagja lett. Egyik nap különös látogató keresi fel. Frank Wirtanen ráveszi, hogy kémkedjen az amerikaiaknak. Campbell náci szimpatizánsnak adja ki magát, nácibb lesz a náciknál. Ám gyűlölettel teli beszédei valójában kódolt üzenetek. A háború után a férfi új személyazonosságot kap és Amerikában telepszik le. A kilétét azonban felfedik. Kurt Vonnegut regényéből.
Forgalmazó: Flamex

Stáblista:

Szereplők

Howard W. Campbell Jr.
Helga Noth
Abraham Epstein
George Kraft
Frank Wirtanen
Resi Noth
Epstein anyja

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
1/10
Owl 2019 dec. 07. - 22:08:40 1/10
SPOILERes Tényleg jól értem? Az amcsik által beszervezett, Berlinben működő amcsi kém háborús bűnös lesz a fedő tevékenysége miatt, az amcsik megtagadják, mert kínos utólag ez a náci álca, a fazon meg önként Izraelbe megy bírósági tárgyalásra, mert háborús bűnösnek érzi magát? Közben bohózat jelenetek váltakoznak? És végül, a felmentő bizonyíték birtokában felköti magát? Nem nekem való ez a film.
3/10
pihes 2018 dec. 06. - 15:03:55 3/10
Sehová nem volt való ez a pali.
Gyenge eresztés.

3/10
6/10
nikato 2018 márc. 12. - 16:03:57 6/10
Nagyon unalmas.
6/10
Grigorij 2016 aug. 26. - 10:54:10 6/10
Remek könyv és a filmadaptáció is félelmetes!
De most, napjainkban sajnos idõszerû.
Javaslom megnézését (a könyv elolvasását) mindazoknak, akik bayerzsolt kitüntetésére a vállukat rántják meg!
Talán megértik majd, hogy az elvtelen szolgálat valójában csak benzin a tûzre.
tomcsicsi 2014 jan. 05. - 00:53:13 Előzmény DoctorMorreau
Valami hasonlót gondolok én is. Most néztem újra a filmet, amit sok-sok évvel ezelõtt láttam elõször. Nekem akkor az elismertség-és a visszacsatolás hiánya - mint alapvetõ emberi igény - fogalmazódott meg a film lényegéül. Ami nélkül vajmi nehéz létezni egy közösségben/társadalomban. Ez az érzet még sarkalatosabbá, kontrasztosabbá vált azzal, hogy a szerzõ (Vonnegut), fõhõsének egy ünnepelt írót választott - aki föladta státusát, megbecsültségét, jólétét és mindazt ami Campbell-t Campbell-é tette.
batagy 2013 aug. 12. - 15:57:01
Hatalmas film, ajánlott a megnézése.
9/10
DoctorMorreau 2013 febr. 05. - 22:12:11 9/10
Nekem kifejezetten tetszett a film, mégha a végén eléggé meg is ütköztem.

SPOILER

Számomra a film mondanivalója leginkább az volt, hogy az ember sokszor szinte már bármit bevállal, bármivel kompromisszumot köt azért, hogy valahova tartozónak érezhesse magát.

Ennek a filmnek a végén Campbell - csakhogy meneküljön a senki földjérõl - inkább akart a náci háborús bûnösök közé tartozni, csakhogy legalább az életét visszakaphassa, mégha negatív színezettel is.

Nagyon furcsa ez, de ha belegondolunk, sokszor van rajtunk a nyomás, hogy ilyesmi döntéseket hozzunk meg a mindennapok során.
adamnagysweetmovie 2012 okt. 20. - 10:26:48 Előzmény tatooldesign
Ha mindenképp megfilmesítik (bár nem kéne), érdemes megtartani a narrációt, mert ez ad vissza valamennyit az eredeti mû eszmeiségébõl, hangulatából. (De más, filmesebb atmoszférateremtõ lehetõségek is vannak - világítástól a díszleteken át a színészvezetésig a groteszk számos árnyalata visszaadható-, más kérdés a mainstream film alig él velük).
A narráció ezek nélkül kevés, pl. a Sorstalanságon ez sem segített sokat. Illetve vannak valóban nem vizuális könyvek, amit kár kiszínezni, cselekményesíteni.
tatooldesign 2011 aug. 06. - 19:01:35
Sajnos Vonnegut könyvei nem jól megfilmesíthetõek, ez ahhoz képest kimondottan jól sikerült. Nick Nolte tényleg telitalálat Campbellként, de ez a film is rendkívül feledhetõ. Az Ötös számú vágóhíd (az irodalmárok által fõmûvének tartott, a II. világháború legnagyobb tömegmészárlásáról, Drezda amerikaiak által végrehajtott szõnyegbombázásáról (130 ezer polgári lakos halt meg) szóló, személyes élményeit feldolgozó írása) sokkal nézhetetlenebb film lett, a Harrison Bergeron is lapos. Hiába, Vonnegut írásaiban a lényeg nem a cselekmény, hanem a szarkasztikus narráció, a frenetikus, sötét humor, illetve az a végtelen humanizmus, ahogy megbocsájtóan (és teljesen elfogulatlanul) tekint csetlõ-botló, esendõ teremtményeire. Meg a kreatív SciFi novella betétecskék, melyek fantasztikus környezetben játszódó társadalomkritikai szösszenetek.
Vagy 20 éve olvastam a Bajnokok reggelijét, mondhatom, hogy Kurt Vonnegut, Jr. a kedvenc angol nyelvû íróm, mindent olvastam tõle ami megjelent, angolul és magyarul, de egyetlen mûvének filmadaptációja sem motiválna arra, hogy kézbe vegyem a könyvét. Ugyanolyan, mint a Galaxis útikalauz stopposoknak: könyvben csillagos tízes, filmben harmatos 3-as. És nem hibáztathatóak a filmkészítõk, mert ezek a mûvek tényleg nem valók a filmvászonra. Azt ajánlom mindenkinek, olvasson Vonnegutot, ne a mûveibõl készült filmeket nézze. Kezdetnek az Éj anyánk például tökéletes, a Mesterlövész, Bajnokok reggelije, a Kékszakáll szintúgy. Könnyed történetvezetésû, tartalmas, kacagtató és szerethetõ mûvei. Az Utópia 14 nehéz olvasmány, kõkemény antiutópia, kakukktojás, szerintem még nyomokban sem fedezhetõek fel a késõbbi stílusjegyek.
********Spoiler***********
Az Éj anyánkon számon kérni a történeti/történelmi hûséget nem érdemes, a karakterek szimbolikusak, romantikusan szélsõségesek. Viszont tökéletesen megtestesítenek mindenki által ismert személyiségjegyeket: Jones tiszteletes az ultranacionalistát/rasszistát, akinek néger a legközelebbi barátja, ott van O’Hare hadnagy, aki egész életében a rég elmúlt dicsõ pillanatot sírja vissza, ez határozza meg önképét, a rég várt esemény pedig röhejes végkimenetelû. A rezignált Campbell, a nõvére szerepére vágyó Resi, az elkényelmesedett és a szovjetekhez való lojalitását vesztett Popov ezredes, a bosszúért lihegõ zsidó Epstein mind briliáns karakterek.
1/10
Wareg 2011 máj. 24. - 16:47:07 1/10
Nem a történelmi hûséget hiányoltam belõle, hanem a logikát. Viszont az is igaz, hogy ha az író történelmi környezetbe helyezi a történetet, bizonyos tényeket és szabályokat tiszteletben kell tartania.

Az Éj anyánk nem valami misztikus mû, amit nehéz megérteni. Az alapmondanivaló világos és semmi probléma nincs vele, ám annak kibontása annyira sok defektustól szenved, hogy számomra élvezhetetlenné tette az egészet. Ez nem csak Vonnegut hibája, hanem a rendezõé is.

A fekete humor és a groteszk csakugyan elõnyére írható, de a háborús bûnösség, az izraeli vonal, Eichmann, a bûnösség magára vétele olyan dologban, amiben egyértelmûen ártatlan (és vice versa) valamint a végkifejlet azt jelzi, hogy a mondanivaló megölte a történetet, avagy a cél ismét szentesítette az eszközt.
drProktor 2011 máj. 24. - 00:55:35
Nekem tetszett ez a film.
Akkor is tetszett volna,ha nem Vonnegut regénybõl van.
A háborús filmek között különleges.
Okulhatna belõle pl. Spielberg, aki a SchindlerListáját rittyentette.

Ez ugyan V. igen korai mûve, nem olvastam, különös, goteszk
kvázi pikareszk világ lehet a film alapján, bár nem annyira,
mint az e könyvét követõ mûvei esetében. Hatalmas intelligenciája,
humora, találékonysága ötletei lenyûgözõk.
Ebbõl a filmbõl is az sugárzik, hogy ez az ember határtalanul okos,
olyanyira, hogy szinte mindenek fölött áll. Érdekes, hogy számomra
ilyen elképzeléseket ThomasMan keltett, homlokegyenest ellenkezõ
alkatú írók, de végeredményében most a film arra emlékztetett,
hogy minden fölött, nácizmus fölött, anti-nácizmus fölött, és mindenen túl.
NickNolte ráadásul számomra meglepetés volt, jól játszott.
Szingh 13. hsz-ével és ezúttal lilahagymával is, egyet értek.
Nagy ötlet volt az író személyes szerepeltetése a végén.




Szingh 13. hsz-ével és ezúttal lilahagymával is, egyet értek.
Nagy ötlet volt az író személyes szerepeltetése a végén
offtopic
lilahagyma 2011 máj. 23. - 23:05:59 Előzmény szingh
Nem ismerem Vonnegut könyveit, és nem találtam humorosnak ezt a filmet, bár már nagyon régen láttam (legfeljebb a posztnácik szerepeltetése volt gunyoros). Ennek ellenére feledhetetlen. Szerintem ennél a történetnél teljesen lényegtelen, hogy milyen volt a valóságos világháború. Játszódhatna az ûrben is vagy a középkorban, tökmindegy. Egyszerûen a gyászról, az özvegységrõl szól (szerintem). A lényeg, hogy õrült erõs érzelmi sodrása van, annyira magába szippant, olyan intenzív érzelmi azonosulást tesz lehetõvé, amit szerintem kevés film képes utána csinálni. Nolte alakítása tényleg zseniális.
9/10
szingh 2011 máj. 23. - 22:35:13 9/10
„Azok vagyunk, aminek kiadjuk magunkat, így hát vigyáznunk kell, minek adjuk ki magunkat.”
(Kurt Vonnegut Jr. Éj anyánk)

Nem tudtam, mire számítsak, mikor leültem megnézni a filmet. Nem olvastam ezt a korai mûvét, sok mást viszont igen. Szeretem Vonnegut humorát, talán szoktam érteni a mondanivalóját is,-habár ez már lehet, hogy egy kicsit nagyképû volt.
A film telitalálat. Nem tudom, lehet-e ennél tökéletesebben filmre vinni azt a vérfagyasztó, halálos, akasztófa-humort, ami ikonná tette a szerzõt? Talán nem. Magával ragadott, lenyûgözött.
Nolte telitalálat, Nolte maga Campbell. Ritka, hogy egy szerep így megtalálja a színészét.

Történelmi hûséget követelni egy szatírától, egy fikciótól, egy gondolattól nem helyén való.
Tudom, nem mindenki érzi, érti Vonnegutot. Jó példa erre a humor másik nagymestere, bár a paletta egész más területérõl, Rejtõ. Emlékszem ifjú korom parttalan vitáira az Õt nem értõkkel. Ha nincs húr a lelkedben, mit megpendíthet a humor, sosem fogod meghallani ezt a csodás muzsikát.

A film kényszeredett, skatulyázó besorolása: háborús dráma, nagy mellényúlás.
Fõ mondanivalója talán az az idézet, írásom elsõ sora, ami ebbõl a regénybõl való.
Szentesítheti-e a cél az eszközt?
Elbújhatunk-e a privát boldogságunk, a „Das Reich der Zwei”, fedezékébe, miközben körülöttünk megõrült a világ?

Megkapjuk a választ.
Ezt a filmet csak ajánlani tudom, de nem mindenkinek!
1/10
Wareg 2011 máj. 23. - 12:36:07 1/10
Még valami. Campbell kifejezetten amerikaiak és angolok számára készített rádiómûsorokat (akárcsak Lord How-How), mégpedig angol nyelven. Ezek után nem egészen világos, hogy milyen bûnökben vett részt és mennyiben járult hozzá bárkinek a meggyilkolásához. És miért borult ki annyira, amikor (az apósán kívül) legfeljebb amerikai fajvédõ csoportokra gyakorolt hatást, és a háború alatt zsidók ellen elkövetett bûncselekményekhez semmi köze nem volt, ellenben segített az USÁ-nak megnyerni a háborút? Ezért érezte magát annyira felelõsnek a zsidók szenvedései miatt? Vajon az amerikai katonák az õ antiszemita beszédei hatására tömegével gyilkolták a zsidókat? Ezért állították bíróság elé Izraelben? Vagy ha nem, akkor milyen nemzetközi bûncselekmény húzódott meg az angol nyelvû propagandaszövegek sorai között?

Nem lehet, hogy csak egy újabb álproblémákat feszegetõ, politikai dogmákat sulykoló filmet láttunk?
1/10
Wareg 2011 máj. 23. - 02:15:06 1/10
Ez a film nonszensz.

1.) Rádióüzenetbe rejtett kódolt információk küldése a filmben ábrázolt módon és helyzetben a módszer korlátai miatt improduktív és veszélyes. Apósának feljelentése után a valóságban garantáltan lebukott volna.

2.) Campbellt háborús bûnösként aposztrofálják. Milyen alapon vádolják meg háborús bûnökkel? Pláne milliók meggyilkolásával? A filmben látottak alapján ugyanis semmi hasonlót nem követett el.
Campbell figurája William Joyce (Lord How-How) személyén alapul. Joyce rádiópropagandát folytatott a németek oldalán (és persze nem volt kém), amiért a britek hazaárulás vádjával kivégezték. (Holott nem volt brit állampolgár, még csak angol származású sem.) A másik lehetséges párhuzam Julius Streicher, aki antiszemita lapot adott ki és ezért visszamenõleges hatállyal, emberiesség elleni bûnök vádjával kivégezték. Egyikük esetében sem merült fel háborús bûnök elkövetése.
Campbell esetében csak a hazaárulás merülhetett volna fel, amelyben viszont kizárólag az amerikai állam járhat el - feltéve persze, hogy Campbell megtartotta amerikai állampolgárságát a háború idején, ami erõsen kérdéses -, az izraeli hatóságoknak ehhez semmi közük.

3.) Campbell propagandaszövege nagyon gyenge. Sablonos, átlátszó. A valóságban sokkal ügyesebben csinálták ezt is.

4.) Rossz a dramaturgia, a karakterek kidolgozatlanok, némelyik túlzottan karikírozott, a drámainak szánt fordulatok elõkészítetlenek, súlytalanok. A szinkron is pocsékra sikeredett.

Sajnálom, hogy idõt pazaroltam a filmre.
ceia 2011 máj. 22. - 21:07:10
A filmet még nem láttam, de ez a nõ nagyon szép! Õ volt Laura Palmer a Twin Peaksben, ez az arc feledhetetlen.
Sheryl Lee
8/10
doktormacko 2010 máj. 22. - 21:19:40 8/10
Érdekes film , ezen legalább el lehet és kell gondolkozni.
6/10
Rahar 2009 nov. 12. - 12:55:43 6/10
Nekem nem tetszik ez a film, lassan indul be és elég lassú számomra a történet megjelenítése. Ráadásul egy író agyszüleménye és nem is megtörtént eset került feldolgozásra. A színészek munkája nagyon jó, a német oldalról elhangzó rádiós felolvasások tartalmának egy része pedig elgondolkodtató. De ettõl függetlenül számomra nem egy jó film, szükségtelen idõpazarlásnak tartom a megtekintését, ezért 10 pontból 6 pontra értékeltem.
6/10
Grigorij 2009 nov. 08. - 22:20:31 6/10
Nem ismerem a könyvet, és egy picit többet vártam, de úgy érzem csak azért, mert a PORT leírása eléggé slendrián és hatásvadász! Fõleg az Izraelbe juttatása nem igazán fedi a történetet... Úgy ahogy a filmben van, egészen más értelmét nyeri a vége!
10/10
Heathcliff 2008 aug. 10. - 00:39:12 10/10 Előzmény remete bácsi
Azt a jelenetet valóban nem lehet elfelejteni. A szomorúságot erõsebben és intenzívebben érzékeltette bárminél, amit csak láttam...
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu