Erkel

Bakancslistához adom
magyar játékfilm, 108 perc, 1952

Értékelés:

24 szavazatból
Szerinted?

1837. Erkel Ferenc a Pesti Magyar Színház karnagya. Ekkor írja meg Egressy szövegére a Báthory Mária című művét, de elégedetlen alkotásával. Liszt magával szeretné vinni külföldi turnéra, de Erkel a határról visszafordul, hogy megírja a fejében zsongó dallamokból a Hunyadi László operát. A bemutató hatalmas siker, kortársai tudják, Erkel megteremtette a magyar nemzeti operát. Később - egy pályázatra - zenét szerez Kölcsey Himnusz című verséhez, melyet máig magáénak vall a nemzet. A Bánk bán és a Dózsa György operák következnek. A Szabadságharc utáni sötét években azonban egyre magányosabbá és befelé fordulóvá válik. A film 1952-ben, Karlovy Varyban a legjobb zenés film díját kapja.

Stáblista:

Szereplők

Erkel Ferenc
Adél, Erkel felesége
Egressy Béni
Bartai András
Liszt Ferenc
Petőfi Sándor

Hozzászólások

Szerinted?
napraforgó 2018 márc. 16. - 13:00:04
Kb. 8 év után most megint belefutottam, és most is azt szeretném tudni, vajon kik énekeltek akkoriban. mMert azt s ajnos nem látttam.
Olyan nagyszerű volt az a pár operarészlet...Úristen, gyönyörű volt....
Hála Istennek, én valah, kamaszlány koromban láttam, hallotam a Bánk bánt élőben, Simándy Józseffel anno, azóta is könnybe lábad a szemem, ha, őt hallom. A Hazám, hazám ária mindig megkönnyeztet. Sokan énekelték már, na de úgy, mint Simándy, senki sem.....
ezustfenyo 2013 ápr. 04. - 08:59:40
A Karlovy Vary filmfesztiválon a zenés filmek diját elnyerõ film két fõszereplõje:Erkel-Pécsi Sándor,Erkelné-Szörényi Éva látható egy 1952-es Nõk Lapja cimoldalán.
lszl139 2011 dec. 01. - 15:09:31 Előzmény oncogito
Igen, én is így voltam vele. Meg is van a gyûjteményemben.
cika 2011 nov. 06. - 17:39:22 Előzmény Vinogradov
Minden rendezõt és produkcióját abban a korban szabad bírálni, amikor alkot(ott). Keleti M. az õ korában bizony felette jó rendezõ volt. Ne a mai szemmel nézd, amikor már az elõdök hibáiból is vonnak le következtetéseket! Én egy olyan rendezõvel dolgoztam, aki elsõként próbálkozott a bluebox technikával, digitalizálással. Valóban, ma már tudjuk, hogy rettentõ kezdetleges technika volt. Csakhogy akkor az volt a legjobb.
Vinogradov 2010 nov. 10. - 19:28:52 Előzmény hurvanyek
Elfogadom, hogy az alapján amit írtam, félre lehetett érteni mindazt, amire valójában gondoltam.

Mindenestre Keleti nem volt jó rendezõ, mert emberileg is komoly hibákkal és kihívásokkal küszködött, viszont jó orra volt a megfelelõ stábok összerakásához és egy nehéz korban, többek között e képességének köszönhetõen igen szerencsés pozícióba tudott kerülni.

Oktatói-nevelõi tevékenységét tekintve valóban felhozhatók vele kapcsolatban pozitívumok, csak nem éppen sok. Egy Máriássy Félixhez, Herskó Jánoshoz képest semmit nem tudott arról, hogy milyen is egy igazi rendezõ - e generáció tanítómestere nem õ, hanem a külföldi film neorealista és modernista fejlõdése volt.

Ha Truffaut ismerte volna a nevét, tanulmányok garmadájában írt volna arról, hogy miért nincs az égvilágon semmi köze a "rendezõi titulushoz", de sajnos nem ismerte.

Nagy kár érte, mert így bizony csak nagyon keveseknél találkozhatunk e rendkívül gazdag, ám a fent taglalt okokból következõen éppen rendkívül szegényes rendezõi életmû "helyén kezelésével".

(Hogy mit is értek ezalatt, arra vonatkozóan egy-két idézetet is fellövök majd a napokban, mert most nincsenek birtokomban azok a kötetek, amelyekbõl citálhatnám az ide vonatkozó sorokat.)
napraforgó 2010 nov. 10. - 09:15:10
Köszönöm a tájékoztatót. Akkor talán Gyurkovics Mária volt Szilágyi Erzsébet. Szép volt, a film minden "lepusztultsága" ellenében.
Elhiszem, hogy drága lenne felújítani, de ha a Hippolytot fel tudták újítani, talán egy értelmesebb film is megérdemelné.
trandolis 2010 nov. 08. - 20:08:58
Az operarészletekben Gyurkovics Mária, Osváth Júlia, Székely Mihály, Fodor János, Rösler Endre, Udvardy Tibor, Simándy József, Melis György, Palánkay Klára szerepelt. ( http://erkel.oszk.hu/kut/erdekessegek )
7/10
Semprini 2010 nov. 08. - 16:31:46 7/10
Palánkay Klára volt Gertudis valóban, Székely sztem biztos, a Petur bordalt pedig Fodor János énekelte. Sztem Ilosfalvy nem volt benne.
chyga 2010 nov. 08. - 12:37:49
A film elején büszkén virít az MNFA embléma, mintegy mutatva, itt magyar minõség lesz mutatva. Ezután remek volt a film elején véletlenszerûen ugráló román (?) felirat, bravó, MNFA. A hang minõsége meg ... XXI. század, (szak)emberek!
7/10
Semprini 2010 nov. 08. - 09:45:09 7/10
A filmben szerepelt még Gyurkovics Mária, Székely Mihály (Tiborc), és Melis György is. Sajnos némelyik részlet nagyon össze volt szabdalva, sõt a Bánk-Tiborc kettõst még át is írták. Ezért a film nálam csak 7 csillag, de azért nekem is tetszett, jó volt újranézni.
napraforgó 2010 nov. 08. - 07:20:44
Én a sok szép opera részletnek örültem. A legtöbb énekest nem is ismertem, csak Rösler Endrét (V.László) és Udvardy Tibort (Hunyadi László) ismertem fel, mert egyik-másik jelenetet már adták korábban a tv-ben. De nagyszerû volt a Szilágyi Erzsébetet éneklõ hölgy is, az õ nevét sajnos nem tudom.
Kár, hogy a fontosabb énekesek nevét nem tüntették fel a szereposztásnál. Megérdemelték volna.
hurvanyek 2010 nov. 07. - 23:43:37 Előzmény Vinogradov
Ekkora butaságot rég olvastam.Keleti Márton korszakos rendezõ volt ,nemzedékek tanulták tõle a szakmát.Nem csinált semmit? hahahaha A legjobb filmeket rendezte,amik csak voltak a filmtörténetben.
Falus Péter 2010 nov. 07. - 23:23:39 Előzmény Vinogradov
vitatkoznék, hisz a film 1955-ös, és nem 1952-ben készült. Kiváló film, de magán hordja azoknak az éveknek a politikai felhangját. Ragyogó szereplõk, és kiváló énerkesek teszik naggyá a filmet. Véleményem szerint Keleti nagyszerû rendezõ volt, mert a nagy szinészek önmagukban kevesek! Ha nem jó rendezõ, akkor a Tizedes meg a többiek magától jó????
10/10
oncogito 2010 nov. 07. - 17:54:18 10/10 Előzmény Vinogradov
Egyetértek a szavaiddal.
Rám is nagyon nagy hatást tett a film.
Vinogradov 2010 nov. 07. - 17:40:10
A legsötétebb ötvenes években készült legkiválóbb történelmi filmjeink egyike.

Péchy Sándor Erkelként fantasztikus, lenyûgözõ, egyszerre természetes és romantikusan pátoszos, az alakítása nagyon mély benyomást tett rám.

Persze a forgatókönyvet Thurzó Gábor és Békeffy István írta, az operatõri munka Eiben István nevét dicséri, a díszlettervezõ nem kisebb személyiség mint Fábri Zoltán, a dramaturg pedig Bacsó Péter, a jelmeztervezõ Köpeczi Boócz István.

A korabeli filmalkotásoknak nem mindegyikében találkozott ennyi nagy név, így nem véletlen, hogy a film jó lett, annak ellenére, hogy Keleti Márton rendezte - vagy talán épp azért, hiszen Keleti, bár zseniális orra volt a legjobb stábok összehozásához, rendezõként szinte semmit nem csinált, mondhatni: csapnivaló volt - így aztán kb. annyi köze volt ehhez a mozihoz, amennyi köze volt Albrecht fõhercegnek (Uray Tivadar kitûnõ alakítása) a Bánk Bán bemutatójához.

Összességében igényes, kiváló életrajzi film ez, minden további nélkül ajánlhatom bárkinek (és ez nagy szó egy 1952-es magyar filmmel kapcsolatban)...
Ettig 2006 ápr. 03. - 17:00:25
Nagyszeruen megemlékezve Erkel Ferencre és az akkori korulményes idoszakra. Pécsi Sàndor szenzàciosan jàtsza Erkel szerepét. Kàr, hogy akkor még (1952-ben) koltséges a szines film gyàrtàsa. A szinhàzi opera jelenetek sokkal jobban mutattàk volna a jeleneteket szinesben. Orulok, hogy innen tàvolbol és idoben is tàvolbol ujra làthattam ezt az emlékezetes alkotàst. Amikor eloszor làttam alig multam tizenot éves.
Koszonettel Ettig Etienne Istvàn.
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás