Eszméktől vezetve

Bakancslistához adom
Gymnaslaerer Pedersen
norvég filmdráma, 116 perc, 2006

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Új tanár érkezik a norvég kisváros középiskolájába a hatvanas években. Knut Pedersen itt szeretné megvalósítani célját, családot alapítani. Miután megházasodik, és beköltözik új otthonába, úgy tűnik mindent elért, amiről álmodott. Az egyik diákja révén Pedersen megismerkedik a kommunizmus eszméivel. Amikor a diákja az egyetemen folytatja a tanulmányait, egy radikális politikai aktivista lép a helyébe. A csinos Nina valósággal lenyűgözi a férfit, szerelmi viszony bontakozik ki közöttük. Mindez nem marad sokáig titokban, a férfi előbb a feleségét, majd Ninát is elveszíti.

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
3/10
ailantusz 2011 szept. 27. - 13:30:26 3/10
Miért? Egy kommunista, csak "naivan kártékony idióta" lehet? Ilyennek kellett volna õket ábrázolnia a filmrendezõnek?
Miközben e sorokat írom eszembe jutott néhány ismertebb "idióta" kommunista: Karl Marx (http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/08/16/roubini_marxnak_igaza_volt/); Gábor Andor (legnevesebb íróink, mûfordítóink egyike); Makszim Gorkij (hozzá foghatóan csak nagyon kevesen tudták ábrázolni az emberi lélek anatómiáját, a paraszti és munkás élet minden keservét és szépségét); Pablo Picasso (a képzõmûvészet egyik legnagyobb zsenije); Frédéric Joliot-Curie (Nobel-díjas francia kémikus és fizikus, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, továbbá tagja volt a francia tudományos akadémiának, az orvosi akadémiának, valamint a Légion d'honeur „Francia Becsületrendnek” és külföldi tagja az angol „Királyi Társaságnak”, Royal Society; a Royal Society 1948-ban a Hughes éremmel jutalmazta. 1946 és 1955 között õ volt az elnöke a francia Union rationaliste, vagyis „Racionalista egyesületnek” is. A Világ Béketanács, angolul World Council of Peace szervezetében, annak elnökeként végzett munkájáért 1951-ben a Nemzetközi Sztálin Békedíjjal jutalmazták, ami Sztálin becsületvesztése után 1956-ban Nemzetközi Lenin Békedíjra, teljes orosz nevén Mezsdunarodnaja Lenyinszkaja prjemija »za ukrjeplenyije mira mezsdu narodamia« névre változott.); József Attila (akinek költészetét ma megcsonkítva, kiherélve teszik az irodalom órák boncasztalára: hasonlíts össze egy rendszerváltás elõtti irodalomkönyvet egy maival. Pl. az alábbi verset nem fogod a mostani könyvekben megtalálni, pedig minden szava ismét érvényes... sajnos) Persze nem jó, ha a mai fiatalok ilyen felforgató verseket tanulnak, még a végén el kezdenek azon gondolkodni, hogy miért van az, hogy egyes emberek a társadalmi javak nagy részéhez hozzáférnek, míg a többség csak reggeltõl estig gürcöl (a bizonytalan munkahelyén) és az elemi, emberhez méltó élethez szükséges dolgokat is alig tudja beszerezni. Az meg egyenesen az ördögtõl való, ha a kapitalizmusnak alternatívája fogan az emberek fejében... hogy a kommunista mozgalmak története csak a kapitalizmus fejlõdéstörténetén keresztül, az anyagi világ létezõ problémáinak eszmei tükrözõdéseként érthetõ csak meg, minden szépségével és szennyével együtt, azt már nem várhatom el norvég filmrendezõktõl és elõítéletes antikommunistáktól.
Íme itt a vers!

MUNKÁSOK

Forgolódnak a tõkés birodalmak,
csattog világot szaggató foguk.
Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak,
s mint fészket ütik le a kis falut.
Egy nyál a tenger! Termelõ zabálás, -
kis, búvó országokra rálehel
a tátott tõke sárga szája. Párás
büdösség-felhõ lep bennünket el.

S hol zápfog rág, a város érdes része,
hol a vasbányák fuvallata ing,
gép rugdal, lánc zúg, jajong ládák léce,
lendkerék szijja csetten és nyalint,
hol a fémkeblü dinamókat szopják
a sivalkodó transzformátorok,
itt élünk mi. És sorsunk összefogják
a nõk, gyermekek, agitátorok.

Itt élünk mi! Idegünk rángó háló,
vergõdik benn' a mult sikos hala.
A munkabér, a munkaerõ ára,
cincog zsebünkben, úgy megyünk haza.
Ujságpapír az asztalon kenyérrel
s az ujságban, hogy szabadok vagyunk -
poloskát ûzünk lámpával s a kéjjel
s két deci fröccsel becsüljük magunk'.

Elvtárs és spicli jár a csöndben erre,
részeg botlik, legény bordélyba lóg,
mert hasal az éj s pörsenéses melle,
mint szennyes ingbõl, füst alól kilóg.
Igy élünk mi. Horkolva alszunk s törten,
egymás hátán, mint odvas farakás
s hazánk határát penész jelzi körben
a málló falon; nedves a lakás.

De - elvtársaim! - ez az a munkásság,
mely osztályharcban vasba öltözött.
Kiállunk érte, mint a kémény: lássák!
És búvunk érte, mint az üldözött.
A történelem futószallagára
szerelve ígyen készül a világ,
hol a munkásság majd a sötét gyárra
szegzi az Ember vörös csillagát!

1931. dec.
pataka 2011 szept. 27. - 01:43:25
Na meg általában a norvégeknek általában a kommunizmusról nem túl sok gõzük lehet ha el lehetett ezt adni valamilyen döntéshozóknak, akik pénzt adtak a forgatásra. :-) Mondjuk a film elsõ felérõl lemaradtam (amit túlzottan nem bánok), de a vége alapján inkább úgy tûnt, mintha nem annyira naivan kártékony "idiótának" hanem inkább valamiféle mártírnak, meg nem értett "prófétának" lennének ábrázolva ezek a feltûnési viszketeg kis önjelölt "szobaforradalmárok".
3/10
ailantusz 2011 szept. 27. - 00:48:00 3/10
Elég gyenge ez a film... a rendezõnek halvány gõze sincs arról, hogy milyen egy kommunista párt belsõ élete. A konfliktusok javát hiteltelennek érzem.
offtopic
Ford Mustang 2011 szept. 26. - 15:35:32 Előzmény adamnagysweetmovie
Én sem tudom. Amióta van kábel, azóta benne volt, tavaly meg kivették, persze nem indokolták miért.
adamnagysweetmovie 2011 szept. 25. - 22:53:29
A többivel egyetértek. Miért kell egy Filmmúzeumot elérhetetlenné tenni? Csak a piac meg a politika számítana?
adamnagysweetmovie 2011 szept. 25. - 22:51:37 Előzmény csipi5
Elkergették? Ki? Hová?
csipi5 2009 jún. 22. - 15:27:27
Biztos érdekes film lehet.
Ha nem csak az emeldíjas-prémum csomagokban lenne megtalálható a Cinemax, a Cinemax 2, Akkor talán meg tudnám nézni...

Vajon mért kell megszüntetni, áthelyezni, megkurtítani, a jobb filmadókat, ahol nem csak halivúdi, harmadrendû tv filmeket nézhet az ember?

Hová lett a Zone Európa, amit régebben EuropaEuropa-nak hívtak?
Ott nagyszerû európai fimeket attak feliratosan.
Talán nem kellett volna elkergetni Õket magyarországról...
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu