Marco Ferreri szokatlanul lírai hangvételű filmje a mozi történetébe ágyazva beszél az emberi kapcsolatok változásáról, egyén és közösség viszonyáról és arról a különös élményről, amelyet a moziba járás az embereknek valaha jelentett. A részben magyar helyszíneken forgatott, sok, ritkán látott archív bejátszást is tartalmazó alkotás különös, nem várt záróakkordja lett a mindig provokatív, mindig karcos hangvételű rendező életművének.