Farkasok ideje

Bakancslistához adom
Le Temps du loup
francia-osztrák-német filmdráma, 113 perc, 2003

Értékelés:

12 szavazatból
Szerinted?

Egy napfényes reggel Georges, Anna és gyermekeik, Eva és Ben vidéki házukhoz érkeznek, hogy ott találjanak menedéket és biztonságot valami szörnyű, ismeretlen katasztrófa után.
A házba lépve azonban azt veszik észre, hogy egy idegen család már beköltözött. A két férfi között bekövetkező tragikus összecsapás után Annának gyermekeivel együtt menekülnie kell. Hosszú és fájdalmas bolyongás kezdődik számukra ezen a kihalt vidéken, ahol minden hiányzik: víz, élelem, közlekedési és kommunikációs eszközök. A családi történet hirtelen kollektív drámába csap át. Minden megváltozik, semmi sem lehet többé olyan, mint régen...

A Farkasok idejével Michael Haneke olyan drámát alkotott, amely nem köthető sem egy adott korhoz, sem egy adott helyhez, viszont ebben a világvégi környezetben néhány alapvető kérdést vet fel: milyen vastag civilizációs páncél véd minket? Meddig tartanak vissza örök érvényűnek hitt értékeink? Hogyan viszonyulnak egymáshoz az emberek hasonló esetben?
A cím az egyik legrégebbi germán költeményre, a XIII. századi Codex Regiusra utal, melynek egyik könyve, a Ragnarökről, a világvége előtti időszakról szól.
Bemutató dátuma: 2004. április 22. Forgalmazó: Budapest Film

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
3/10
zotya987 2020 júl. 09. - 00:18:58 3/10
Hű. Hát. Én nagyon ritkán nyomok ki filmet a vége előtt.... de ez... egy órája nézem és semmi értékelhetőt nem tudnék róla mondani. Unalmas, vontatott, a semmiről beszélnek, a színészi játék (itt főleg az anyára gondolok) egy óriási nulla, műpofonok, sötét, vonatatot jelenetek amiknek se tartalma, se mondanivalója, olyan vágások és olyan események, hogy az ember csak les, hogy ez most mégis mi?! Mi történik most? És nem azért mert nem figyelek, egyszerűen borzasztó. A párbeszédek, a cselekmény... nem is értem.
SPOILER!!!!
Már a film első perceit nem értettem. Megérkeznek a házhoz autóval, oké, érthető mi történt. Aztán eldurran a fegyver, az apa meghal, a nő meg fapofával néz és berókázik. Következő kép: Gyalogolnak a semmiben. Hova? Minek? Miért nem mentek autóval?? Miért nem érdekli egyiküket sem, hogy a családfőt agyonlőtték?? (mindegy is). Következő kép: már éjjel van, kunyerálnak egy háznál már. Elküldik őket. oké. Következő kép: Már biciklijük is van, azt tolják... ehh. értelmetlen és átgondolatlan egymást követő jelenetek amik közt semmi kapcsolat nincs kb.
DE a papagájos jelent is mi volt... hogy került oda ?? Egyszercsak a semmiből lett. Aztán miért kellett megfogni? Ráadásul a kiscsávó mintha pénztárca lenne bedugta a kabátja belsejébe, jól felhúzta a cipzárt. legyen, gyerek. De nehogy már ilyen értelmetlen, lehetetlen hülye jelenetekkel legyen tele a film aminek semmi, de tényleg semmi értelme... és akkor még nem jutottunk túl a film első 10 percén.

Azért befejeztem. Hát a második fele a filmnek ugyanolyan értelmetlen mint az első. A vége is mi volt???
Erre nem tudok mit mondani, egy igaz elcsépelt művészfilm vagy mi, ami számomra sosem derül ki, hogy mire is gondolhatott a költő. Katasztrófa. Részemről erős túlzással is max 3/10.
7/10
iecs 2019 okt. 26. - 03:00:53 7/10
A film egy dolgot vállal és azt majd hogy nem hibátlanul hozza: az embert a civilizációtól éppen leválasztott voltában mutatja meg - ez még nem egy Mad Max, ahol már lebomlott minden ami emberiséget, civilizáltságot jelentett, és már nem is az általunk ismert társadalom. Ez valami új, valami kísérletező, ahol az apa még lánya öngyilkossága után szép szavakkal és ajándékkal kér segítséget, de az hogy egy gyerek meghal mindenki által megértett szükségszerűség. A kép, amit a film átad itt abban a keretes szerkezetben csúcsosul ki, hogy miután az első jelenetben félretettük azt, hogy a meglévő a "régi", civilizációs keretek még jelentenek valamit, a történet azzal végződik, hogy valaki reflexszerűen visszatalál emberségéhez - ami egy létező civilizáció árnyékát veti fel.
5/10
waheeba 2018 jan. 16. - 21:51:44 5/10
Hát ez meg mi a FA\' ?????
4/10
Coleman 2008 okt. 26. - 20:58:44 4/10
Már-már abszurd módon rossz film Michael Haneke mûve. Totális értetlenkedés a részemrõl, hogy egy ilyen jó rendezõ, egy ilyen gondolkodó, hogy képes ennyire bûnrossz alkotásra.
Nem tartom értéktelennek a Farkasok idejét, mert értéket közvetít, de ezt teszi álmosítóan unalmas módon. A filmbõl ugyanis teljesen hiányzik az intellektuális izgalom (is). Mert egyrészrõl nem történik az égadta világon semmi, ha valami mégis, akkor az csak elcsépelt és hatástalan fordulat lehet. Utána olvastam a magyar kritikáknak, alig vártam, hátha megtudhatom esetleg, hogy mégis mitõl jó film a Farkasok ideje, nos, õszintén meglepett, de nem is találkoztam dícsérõ írással, Báron György kritikáját kifejezetten ajánlom, mert szóról szóra egyetértek vele.
Haneke közhelyeket puffogtat valami elképesztõen vontatottan, semmi újat nem tud mondani és mesélõként meg egyes osztályzatot érdemelne. Egy angolszász kritikában olvastam, hogy ennél unalmasabban és kevésbé szórakoztatóan nem is lehetett volna ezt elõadni, ott még hozzátették, hogy mesteri a fényképezés, ez igaz, kár, hogy a film legalább 60%-ban szinte semmit nem lát az ember, annyira sötét van.
Haneke fontos alkotója a kortárs filmmûvészetnek, én is tisztelem, ezen filmje azonban teljes csõd.
Redfield 2007 nov. 22. - 08:27:43
Jó döntést hozott Haneke, amikor (Az ember gyermekéhez hasonlóan) nem tisztázta az okokat, a Miért?-eket. Felesleges, ideje végre a lényegre koncentrálni: ez van, ebbõl kellene kimászni. Ez a film egy embertanulmány, egy olyan helyzetben, ahol az emberi faj minden bizonnyal a kihalás szélén áll, és ezt leginkább saját természetének köszönheti. Annak a természetnek, amit a civilizáció önámításával igyekszik megtagadni, legalábbis igyekezett, mert egyszer mindenki elfárad... Az ösztönökrõl beszélek, és az ösztönökrõl beszél Haneke filmje is. A ráció a hit és a pozitív érzelmek ebben a világvégi hangulatban nem csak elhanyagolódnak, de azt az érzetet keltik a nézõben, hogy feleslegessé is váltak. Negatívumot is tudok: az egyszerû képiek és a lassú, sehonnan sem induló, sehova sem futó történetvezetés eléggé fárasztó hatásúak, valamint az állatkínzások és leölések se nyerték el a tetszésemet, de jelképes értékük tagadhatatlanul erõs. A film vége viszont egy olyan megrendítõen erõteljes érzelmi löketet ad, ami minden üresnek tûnõ percért kárpótolja az embert. Megmutatja: mit vesztett el a film szerint az ember, és felvillantja a reményt, hogy újra megtalálja azt.