Fejes Endre: Cserepes Margit házassága

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar tévéfilm, 179 perc, 1974

Értékelés:

10 szavazatból
Szerinted?

Az író munkaszobájában, öt mondatával a tarsolyában új drámát készül írni a munkásokról. Előbb takarítónőjével vitatkozva döbben rá egyik alakjára, a mamára, majd megjelenik fő alakja Vitok Pál munkás, a tisztakezű. A drámai ötlet kész: megnősíti Vitok Pált, aki a kacér Cserepes Margitot kell, hogy elvegye feleségül.

Stáblista:

Szereplők

Cserepes Margit
Horváth úr
Cserepes István
Egri Zoltán
Dorogi Zsuzsanna
Vitók Pál, a tisztakezű

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
10/10
abradan 2012 márc. 07. - 18:54:41 10/10
Zseniális alkotás. Fejes zseniálisan ismertem tudta, használta a nyelvet. Pirandello ugyan már lelõtte ezt szereplõ keresi íróját/ színdarabját történetet, de Fejesnek sikerült ezt új (akkori új) aspektusban tálalnia. Nagyon-nagyon, de nagyon jó volt. És Csomós Mari milyen jó kis nõ volt, atyaúristen. :) 10/10.
10/10
Bolond Pierrot 2012 márc. 07. - 09:42:54 10/10
Szerintem zseniális volt, bár erõm nem volt végig nézni, de amilyen képeket elcsíptem belõle. Fantasztikus. Ilyeneket szeretek! :)))
10/10
Bolond Pierrot 2012 márc. 07. - 09:40:10 10/10
Kicsit késõn vetted észre, még a jövõ hétig mûködik ez a mûsorstruktúra, hogy kedd és szerda este 21.30-kor (most a film hossza miatt 21.00-tól) régi magyar tévéfilmeket vetítettek.
Rákövetkezõ héten indul a Kultikon címû nagyszerû kultúrális magazin. És vége ennek az aranykornak is. :(
offtopic
Jim Hacker 2012 márc. 07. - 09:38:35
More than I can imagine... ???

Ha már angoloskodunk, bár nem kéne. Talán inkább ezt akartad:
More than I was hoping for.

I'm pleased to be of assistance more than I can say. :)
pneklara 2012 márc. 07. - 07:27:12
Nem tudom, Harsányi Gábornak jót tett-e a Jó estét nyár! film? Õ már mindig kicsi görög marad.
Most is vártam, hogy akcentussal szólal meg. A frizurája, a kockás zakója is e felé orientált.
Mentségemre, csak átkapcsoltam az Ütközéspont után, s 10 percet töltöttem el itt, tehát a hangulatba be sem helyezkedhettem. De megnéztem volna, ha tudom, hogy adják. Úgy látszik, érdemes újabban szétnézni a 21 órai sávban, mert most már értékre is akadhat elvétve az ember, nem csak 23 órai kezdéssel.
drProktor 2012 márc. 06. - 22:21:22
Érdekes. Én szeretem az ilyen korú magyar filmeket, a színészeket, a problematikát,
de ez valamiért nem tetszett.
Ez a Pirandello után „szabadon” elõvezetett cselekmény,
a mû szereplõi és az õket játszó színészek purparléja a szerzõvel,
ebben az esetben erõltetettnek hatott rám.
Ez akkor „esett le”, amikor Harsányi éneklõ orrhangon kezdte adni a csinos proligyereket,
szegény Mensáros pedig a joviális „atyahelyettest”.
Mindez nyakon öntve egy kis létezõ szocializmusos politikai problématikával,
szóval ez már sok.
Nem tetszik.Írt légyen anno LõcseiGabriella, amit akart.
A jóestét nyár….” a maga hagyományos dramaturgiába rendezett sztorijával jobban tetszett,
vagy pláne a Rozsdatemetõ.
Kár.
adamnagysweetmovie 2012 márc. 06. - 17:10:19 Előzmény efes
Huh, nagyon köszönöm!!!
More than I can imagine...
Tényleg, ha kíváncsiskodhatom, honnan ásóztad elõ a 2. cikket? A Film, Színház, Muzsika archívuma fennvan a neten?
Egyszer ötleteltem róla egy színházas emberrel, hogy digitalizálni kéne.
efes 2012 márc. 06. - 08:50:45 Előzmény adamnagysweetmovie
Dramaturg Sipos Tamás, operatõr Bornyi Gyula, rendezte Szõnyi G. Sándor. Szereplõk: Az író - Mensáros László, Mama - Sulyok Mária, Vitok Pál tisztviselõ - Harsányi Gábor, Cserepes Margit - Csomós Mari, Egri Zoltán - Koncz Gábor, Cserepes István - Bessenyei Ferenc, Horváth úr - Tomanek Nándor.

(Az akkori) Magyar Nemzetben Lõcsei Gabriella írt kritikát a tévéfilmrõl, részletek:
"Cserepes Margit házassága jó házasság" - mondja Vitok Pál, a tisztakezû, noha tudja, hogy nem az. A Cserepes Margit házassága jó dráma - mondja a kritikus, noha tudja, nem is igazán dráma, és nem is a szép és kacér munkáslány drámája, hanem az alkotó munka gyötrelmeinek színpadi megjelenítése. A mûvészi teremtés pokoljárásának története három felvonásban, amelynek jelen esetben egy írói mûhely a színhelye; de némi absztrakció árán korunk bármely elkötelezett alkotómûvészére is érvényes dilemmák és igazságok is kihámozhatok Fejes Endre írásából...
A televízió talán még a színháznál is nehezebben viseli el a hazugságot, kinagyítja és leleplezi azt az elhangzás pillanatában. Jól tudta ezt a Fejes Endre színmûvébõl tévéjátékot készítõ rendezõ: Szõnyi G. Sándor. Felismerte, ha ezt az ízig-vérig színpadra alkalmas és alkalmazott írást a televíziós film mûfaji követelményei szerint húzza-bõvíti-kerekíti, leglényegesebb igazságait hagyja elkallódni a hatás iramában, és akarat mondandóknak. A dráma írójához hasonló tisztelettel, a tények és a lehetõségek iránt a filmtörténetben sokszor elátkozott és maradinak ítélt módszerhez nyúlt: úgy pergette le filmjét, mint egy színházi közvetítést. Szinte jelentéktelen, apró kihagyásokkal következtek rendre egymás után a dráma jelenetei három »felvonásban«, kétszer ötperces szünettel, mint egy igazi színházi elõadáson. Vájó András díszletterve - az író lakása - színházi játéktérnek is alkalmas lehetne, amelyben mindig csak egy szemszögbõl láttuk jönni-menni, cselekedni a szereplõket. Mégsem volt egyetlen pillanatig sem az az illúziója a közönségnek, hogy színházi nézõtéren ül. Bornyi Gyula operatõr képei ugyanis percrõl percre cáfolták a színházi közvetítés attitûdjét - és minden bizonnyal a rendezõvel egyetértésben fogalmazott így. Aligha volt és van magyar film, amelyben ennyi közelkép látható, az egész látósíkot átfogó arcok, szemek, cigarettával bíbelõdõ kezek, dühtõl, fájdalomtól, keserûségtõl keskenyre szorított ajkak. Ebben a filmben minden fontos gondolatot, eszmét és téveszmét kinagyított felvételek húztak alá, kérdõjelezték meg vagy fordítottak a visszájára. A színházi elõadások effajta közlési móddal soha nem élhetnek, a televíziós színházi esték pedig mindig adósok maradnak vele.
A rendezõ és az operatõr televíziós filmmûvészetünkben méltán újszerûnek nevezhetõ koncepcióját okosan válogatott társszerzõkként segítették a film szereplõi: Mensáros László, Sulyok Mária, Csomós Mari, Drahota Andrea, Harsányi Gábor, Koncz Gábor, Tomanek Nándor és Bessenyei Ferenc. Sulyok Mária bámulatba ejtõn gyors metamorfózisai - amint egyazon öltözékben alakította az ötletet adó kopott takarítónõt, az író múzsája mamát és a dráma mamáját, a lázadozó, öreg proletárasszonyt - jól tanúsítják, hogy azt a tévéfilmstílust, színháznak és filmnek azt az ügyes ötvözését, amelyre ez a film szerencsésen rátalált, csak a színházi színjátszás magasiskoláját kijárt színészekkel lehet megvalósítani."

A Film Színház Muzsika 1974/9. számából részlet, Vámos Miklós Heti jegyzete:
"...Fejes felkavaró drámája idegen mûfajba került: színpad helyett a képernyõre. Szinte egyetlen szó változás nélkül. Mondhatnók, hogy a kitûnõ rendezõ, Szõnyi G. Sándor és a Fejes-mûveket méltán szeretõ dramaturg, Sípos Tamás mûvészi alázata ez, azonkívül, hogy a színpadi megjelenítés méltatlan és fonák hiányáért elégtételt akarnak szolgáltatni egy nagy drámának. S ez igaz is volna. De a képernyõn már más törvények érvényesülnek, mint a színpadon, ahol nincsenek premier-plánok, hiszen az egész szín premier-plánban van. El nem fogadhatjuk, hogy a Cserepes Margit házassága nem színpadon szólalt meg, de ha már nem a »saját pályáján« játsszák, hát a más pálya törvényei szerint kellett volna megvalósítani. Pedig Szõnyi G. Sándor megint csak remek atmoszférát teremt, Bornyi Gyula fényképezésének és az egyetlen színházban össze nem hozható nagyszerû színészegyüttesnek az ihletett, mesteri irányításával premier-plánokból, lélektani tanulmányokból, finom megoldásokból állítja össze a három részt, de az a bizonyos idegen pálya az elsõ részben kivált érvényesíti saját törvényeit. Ami a színpadon egy jó rendezésben sûrû dráma, telített lehetne, a képernyõn bizony kissé hosszadalmas, s nem is mindig pontosan követhetõ."
adamnagysweetmovie 2012 márc. 05. - 19:39:18
Magát rendezte a tévéfilm?