Film

Fekete gyémántok

magyar játékfilm, 166 perc, 1976 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

111 szavazatból
Szerinted?

Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik és kártyázik mint dzsentritársai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér. De távol áll tőle e nagyvilági élet. Inkább természettudományos előadást tart, s nem sajnálja egy gyémánt elégetésével bizonyítani állításait. A bondavári bányát vezeti, és egy tűzoltóanyagon kísérletezik. A bányában dolgozik Evila, a szép csilléslány és indulatos vőlegénye, Szaffrán Péter. Berend beleszeret a lányba, de az elutasítja őt. Kaulmann Félix - Iván volt iskolatársa - Bondavölgy szénkészletére vet szemet, itt akar meggazdagodni. Csal, lop, mindenkit megveszteget, aki az útjába kerül, még Evilát is Bécsbe csábítja…

Forgalmazó: Örökmozgó

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

Berend Iván
Szaffrán Péter
Kaulmann Félix
Sámuel apát
Thibald herceg
Salista őrnagy
Teudelinda grófnő
Gustaf Roné

Vélemény:

2018 júl. 14. - 15:40:54
2018 júl. 14. - 15:40:54
Minden együttérzésem és sajnálatom az összes háború és különböző rossz politikai döntések áldozataié és hozzátartozóié,
de nagyon sok film-, és egyéb kimagasló művészeti alkotás nem jöhetett volna létre ezen az erkölcsi - etikai alapon,
amit emberileg megértek természetesen, de művészemberként, művészetpártolóként, és "kultúrafogyasztó"-ként sajnálnám ha nem készült volna el egy, pl. olyan filmremek, mint "A tanú" ...
2016 dec. 12. - 10:28:41
2016 dec. 12. - 10:28:41
Rendben van, hogy egy mû megfilmesítésénél változtatnak itt-ott a történeten, hisz nem lehet pontról pontra filmre vinni egy regényt, de azt, hogy ellentétes vége legyen a regénybeli véggel, azt azért nem teljesen értem. Ha már Jókai úgy gondolta, hogy jó vagy rossz vége legyen, akkor ezen miért változtatnak a filmben?
2014 márc. 14. - 13:29:14
2014 márc. 14. - 13:29:14
Nem néztem végig az össz hozzászólást, így csak iciny-piciny véleményem súgom halkan: a 'na ezt már nem' elõtt tessen már szíves lenni röpke pillantást vetni a dátumra és az egyik elsõnek készült opust illetõen mellõzni a MÁR szócskát! További jó szócséplést!
2014 márc. 09. - 19:03:11
2014 márc. 09. - 19:03:11
Nem ehhez a filmhez tartozik de mivel itt (is) felmerült a téma hát itt ragadom meg a lehetõséget.
Feltehetnénk a kérdést hogy vajon azoknak akik nevetnek azon a filmen vajon hány hozzátartozójának a kivégzése után menne el a kedve a nevetve elítéléstõl? Vajon a "homo politicus" rendezõ esetében ez számszerûleg mennyi lehetett volna? Egy vele készült interjúban önmaga mondta el, hogy együtt nézte meg a filmet az egyik áldozat özvegyével aki az akasztófás jelenetnél elsírta magát. Ebbõl nem arra következtetnék, hogy azt a korszakot ilyen formában kéne kritizálni, de mivel mi a "legvidámabb barakk"-nak titulált országban élünk így nincs igazi megbecsülése az áldozatoknak. Ha lenne nem készült volna ilyen hangvételû film vagy ha igen akkor sem fogadnák el az emberek mint ahogyan "Na ezt már nem" sem hajlandó, hozzám hasonlóan. A holokauszt esetében nem tudom akad-e ilyen hangvételû film, egyáltalán merne-e valaki ilyet csinálni.
Az un. rendszerváltás is vér nélküli volt ezért lehet mára olyan szétzüllött az ország amilyen. Amikor az áldozatok "kompromisszumot" kötnek a gyilkosokkal nem is lehet más belõle. A gulyáskommunizus alatt összeharácsolt kis vagyonkát (már akinek volt rá lehetõsége) senki sem szerette volna kockáztatni. Ennek az eredménye az ami manapság folyik. A kormányváltás jelentéktelen mert csak arról szól hogy egy másik garnitúrának ad lehetõséget, hogy a saját klientúrájával folytassa a mutyizást. A demokratikus szólam csak üres frázis mint "negyvennyolc szelleme", akik pedig ragszkodnak hozzá azokat lehetetlenné teszik és ehhez "eszközeikben nem válogatnak".

A jelen filmre visszatérve csak annyit tudok mondani hogy mindig szívesen megnézem. Felesleges elemezgetni, meg kell nézni. A szereposztás valóban fantasztikus ahogy az a tévés ajánlóban is szerepel.
2012 aug. 06. - 12:17:30
2012 aug. 06. - 12:17:30
Azért a Tanú esetében sokkal árnyaltabb és súlyosabb a humor (nyilván a téma is az), mint pl. a Zimmer Feri esetében. Szerintem nem lehet õket egy asztalon emlegetni.
szavazat: 10/10 2012 aug. 04. - 12:53:12
2012 aug. 04. - 12:53:12
"ez a film a humort, a gúnyt felhasználva állít tükröt"
Hát kösz, de ezzel a típusú szembenézéssel már tele a padlás (A tanú...zimmer feri, csinibaba, egészséges erotika, csapd le csacsi etc.)
2012 aug. 03. - 23:16:51
2012 aug. 03. - 23:16:51
Ja, arra gondolsz, mikor a hóhérral együtt kiáltanak Dr. Kotász után.
Persze az akkori események tragikusak, de ez a film a humort, a gúnyt felhasználva állít tükröt és ítéli el az
akkori eseményeket - és ez az ami nagyon talál benne.
szavazat: 10/10 2012 aug. 03. - 09:58:59
2012 aug. 03. - 09:58:59
Igen, van -hál'Istennek- torlódás a második, harmadik helyezésre pályázó magyar filmek között. A Tanú egy jó film lehetne, ha azt a korszakot (ötvenes évek vörös fasizmusa) amit feltár, nem a humor eszközeivel közelítené meg. Például nem tudok önfeledten együtt nevetni a rendezõvel, amikor az akasztófa alatt kihirdetett kegyelem jelentet nézem, és még sorolhatnám...Szerintem azok az emberek sem tudnak nevetni, akik börtönökben töltötték az ötvenes (60-as,70-es, 80-as) éveket.
szavazat: 10/10 2012 aug. 03. - 09:19:59
2012 aug. 03. - 09:19:59
Hej,
Amit itt leírnak a film tartalmáról, az közel sem felel meg a valóságnak(!)
"...A bányában dolgozik Evila, a szép csilléslány és indulatos võlegénye, Szaffrán Péter. Õket fogadja fel Kaulmann Félix bécsi bankár, hogy a szénmedencével kapcsolatos - Berend Ivánt tönkretevõ - nagyszabású tervének segítõi legyenek."
Ez nem igaz!
De amit Berend Ivánról ír, az is csak egy momentuma a filmnek "...párbajozik és kártyázik, mint dzsentritársai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér..."
Az õ jellemrajza és szerepe egyáltalán nem errõl szól.
2012 júl. 30. - 15:19:21
2012 júl. 30. - 15:19:21
Én csak úgy mernék sorrendet összeállítnai, ha sok elsõ és 2. helyezett is lehetne.
Nálam A tanú c.fim biztos, hogy dobogós lenne.
szavazat: 10/10 2012 júl. 30. - 13:04:44
2012 júl. 30. - 13:04:44
Zseniális film!
Zseniális színészi alakítás (Haumann Péter).
1.) Ötödik Pecsét
2.) Eldorádó
3.) Fekete Gyémántok
4.) .........
szavazat: 10/10 2012 ápr. 12. - 16:43:09
2012 ápr. 12. - 16:43:09
de nem fogom elolvasni, ezért kérdezem
Jókai szórakoztat csupán, új ismereteket nem ad.
echte zsidón nem kell filózni.

a régi magyar filmek jobbak a kortárs mai filmeknél, ez tény, de a 2. vh elõtti filmek azért még kezdetlegesek, általában ez elõfordul. de "én ne értek hozzá, nyilván", csak egy nézõ vagyok
2012 márc. 29. - 22:25:53
2012 márc. 29. - 22:25:53
Talán ha elolvasnád ,akkor megtudnád hogy melyik a regényhû.esetleg tudnám ajánlani idõtöltésnek Jókait,ahelyett hogy azon filózol hogy ki az echte zsidó.
Ami arégi magyar filmeket illeti fényévekkel jobbak a maiaknál általánosságban ,bár Várkonyi, Zsurzs szintén profi a szakmában.Azzal együtt hogy pl az Egri csillagok óriási bukás volt.Éspedig azért jobbak a régi filmek ,mert azokat profi igazi forgatókönyvírók írták meg.nem beszélve aszínészekrõl,mert szerintem egy Kabos egy Páger egy karády egy Jávor,Latabár ma sincs hasonló sem.
Minden idõk legjobb magyar vígjátéka a Hyppolit az elsõ hangos filmek között rekordidõ alatt készült el pl.Vagy az Egy szoknya egy nadrág stb stb
A tempója tökéletes,a stílusa más ,túlnyomó többség szerint pont ez adja meg a különlegességét.Már azoknak ,akik értenek hozzá.
szavazat: 10/10 2011 nov. 03. - 21:54:04
2011 nov. 03. - 21:54:04 OFFTOPIC
ez semmit nem változtat azon amit mondtam
szavazat: 10/10 2011 nov. 03. - 21:51:39
2011 nov. 03. - 21:51:39
hol írtam rosszul?

a régi filmek is egy biznyos regényt dolgoznak el, ahhoz kéne hûnek lenni.
a jó film pedig halhatatlan, minden korban nézhetõ az igényes embernek.
2011 okt. 31. - 17:59:53
2011 okt. 31. - 17:59:53
Segítõ Békának! Mielõtt véleményt mondasz a háború elõtti magyar filmekrõl, nem ártana, ha utánanéznél hogyan készültek. Akkor maximum 30 nap állt rendelkezésre egy film elkészítésére az állami stúdió használatával. Mivelhogy az országot teljesen kifosztották az Antant részérõl, de leginkább a román csapatok 1 hónapos fosztogatásai alatt. Ehhez jön még a trianoni un ,,békeszerzõdés" -„Ez nem béke, csak fegyverszünet 20 évre.” ahogy Foch marsal francia tábornok is mondta. A ,,jóvátételi" kártérítés, és az 1 harmadára lecsökent országban magánvállalkozók sem tudtak volna állami segítség nélkül filmet gyártani. Amihez a forgalmazás a csonka Magyarországon a bevétel nem volt nyereséges a film készítõjének. Az USA-ban (magyaroknak vetítve) és más, külföldi (pl német verziós)forgalmazások tették csak nyereségessé a filmeket, természetesen sokszor csak több év után. Ez az egyik ok a sokszor gyenge alakításoknak. A színészek a színházi szerepléseik után megmaradó ,,szabadidejükben" forgattak. Jávor rendszeresen segített a mûszaknak pakolászni kábelt, lámpát, diszletet stb.. Az akkori filmkészítõ garnitura sajnos az amcsi nyálas leutánzást produkálta, ami ellen késõbb még a háború elõtt már beindult egy ellen filmkészítés. A már befutott színészek sem tartották igazán komolynak a filmkészítést. Akik meg, mint pl Sárdy János a film tette országos hírûvé (mert az Operaházban elnyomták) azok természetesen karrierjük kezdetén ezzel sokkal jobban prodikáltak és alakítottak.
A háború után már hatalmas költségekkel, elõkészületekkel nem 1 hónapig készültek a filmek - természetesen nem USA méretekben.
Jávor és sok más színész egyébként a filmekben nem azt produkálja amit a színpadi szereplései. Természetesen semmivel se voltak gyengébb színészek és elõadások a háború elõtt. Sajnos ezekrõl szinte semmi nem maradt meg. Bárdy György, Gobbi Hilda visszaemlékezéseit kell meghallgatni. És a többi már háború utáni nagy ,,öreg" emlékeit, akik a még látták a háború elõtti színészeket és egyértelmûen nyilatkoznak arroól, hogy mennyit tanultak tõlük. Sõt! Pontosan az õ szerepléseik láttán mentek sokan szíésznek. Ha nem lettek volna ennyire jók a háború elõttiek, ennnyi embert nem vonzott volna ez a pálya, ugyanis nagyon kétes anyagi egzisztencia volt.
Sajnos sok 60-as évektõl készült filmben is az utószinkront (saját színésszel) alkamaztak. Mivel így olcsóbb a filmgyártás, mintha a hang is eredezi lenne - színész szöveg-ejtés-alakítás. A jó mikrofon felvétel elkészítése is, az annak technikai megvalósítását is a magyar költségvetés már nem biztosította. De gondoljon bárki, hogy Bessenyei, Sinkovits, Darvas stb idejû szinkronok nem 2 hét alatt készültek a külföldi filmekhez. Igaz ezen színészek és társaik is 10-20x annyit dolgoztak ejjel nappal a nyugati színészekhez és 10-100ad annyi honoráriumért.
2011 okt. 31. - 17:29:32
2011 okt. 31. - 17:29:32
Így van.
szavazat: 10/10 2011 okt. 31. - 15:10:21
2011 okt. 31. - 15:10:21
sEGÍTÕ bÉKA!

Ha már a magyar helyesírásról amúgy is meglehetõsen hiányosak az ismereteid, legalább a neveket írnád helyesen.
A régi filmek pedig a régi kornak íródtak, el kell fogadnunk, hogy ma már más az élet, más a tempó, mint 70-80 évvel ezelõtt.
szavazat: 10/10 2011 okt. 31. - 15:05:31
2011 okt. 31. - 15:05:31
Ez a filmet a tévé mindig két részben vetítette. Ezzel nem "szétdarabolták" a filmet, csak megszabadítottak egy két és fél órás film megnézésétõl...
Csak nyugi, semmi habzás...
szavazat: 10/10 2011 okt. 31. - 13:35:08
2011 okt. 31. - 13:35:08 OFFTOPIC
szétvagdosni szényen a TV-re
Összes hozzászólás