Adrian Lyne Angliában, Peterborough-ban született és Londonban nőtt fel, ahol huszonévesen már egy jazz-zenekarban trombitált, és falta a francia új hullám (Godard, Truffaut, Chabrol) filmjeit. 1980-ban debütált a Kamaszlányok című nagyjátékfilmjével, de első igazi közönségsikerét a Flashdance-szel aratta. Nagy vihart kavart a szexualitásra épülő kapcsolat története, a 9 és 1/2 hét, a még túlfűtöttebb Végzetes vonzerő pedig hatalmas kasszasiker lett. A szenvedély, a fájdalom és a pszichikai terror legsötétebb bugyrait kutatja legtöbb alkotásában (Jákob lajtorjája, Tisztességtelen ajánlat, Lolita, Hűtlen). Színészei szerint Adrian Lyne szórakoztató és excentrikus a szó jó értelmében. A rendező azt szereti, ha filmjei "vitát ébresztenek és, ha a nézők nem felejtik el vacsoraidőre, sőt másnap még mindig a látottakon vitatkoznak."