Gyilkosság az Orient expresszen

Bakancslistához adom
Murder on the Orient Express
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott angol krimi, 128 perc, 1974

Értékelés:

95 szavazatból
Szerinted?

A legendás luxusvonat, az Orient expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért valószínűleg néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. De hamarosan megdöbbentő felfedezés történik: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Ám mindenkinek megdönthetetlen alibije van... S ekkor közbeszól a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki szinte kizárólag logikai úton találja meg a kulcsot a megoldhatatlannak tűnő rejtélyre.

Agatha Christie egyik leghíresebb krimijének ma már klasszikusnak számító, parádés szereposztású feldolgozása!

Stáblista:

Szereplők

Hercule Poirot
Mrs. Hubbard
Greta Ohlsson
Mr. Beddoes
Countess Andrenyi
Hector MacQueen
Mary Debenham
Signor Bianchi
Dragomiroff hercegnő
Hildegarde
Pierre Paul Michel, az ellenőr
Ratchett/Cassetti

Alkotók

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
9/10
King Diamond febr. 16. 21:22:06 9/10
Mivel nemrég kijött egy új feldolgozás erről a történetről, így mindenképp meg akartam nézni az első filmet is, ami ezzel foglalkozik. Most látom, hogy még további két film van, ami szintén ezt dolgozza fel (Alfred Molinával és David Suchet-vel a főszerepben, utóbbi ráadásul egy egész sorozat része), azt a két filmet is meg fogom nézni, annak ellenére, hogy ezt és a 2017-es, Kenneth Branagh által készítetteket már láttam.
Sajnos nem olvastam a könyvet (mint ahogy Agatha Christie regényeit sem), de e két film alapján abszolút felkeltette az érdeklődésemet, így lehet, hogy el fogom olvasni a későbbiekben. Merthogy ez a film bizony elég jó. Kellő mértékben és zseniálisan adagolja a feszültséget, izgalmat, rejtélyt. A történet remek, végig beszippantja a nézőt és egy percig sem unalmas. Ahogy egyre inkább bontakozik ki a cselekmény, lesz egyre feszültebb és feszültebb a hangulat/légkör. A helyszínek, tájak gyönyörűek, az Orient Expressz vonat és az akkori kornak megfelelő dizájn, kellékek, díszletek lenyűgözőek. A színészek/karakterek is nagyon jók. Igaz, számomra kevésbé ismert színészeket láttam (sokuktól szerintem még egyetlen filmet sem láttam), akik viszont zseniálisan játszanak. Albert Finney szerintem jól hozta Poirot szerepét, igaz, én nem ismerem a könyvbeli karaktert vagy a David Suchet-féle karaktert, akivel inkább összeforrt a szerep. Itt most nem térnék ki a többi szereplőre, de mindenki remekül hozta a karakterét. Az ügy felgöngyölítése, megoldása pedig egyszerűn fenomenális. Az az utolsó kb. 35-40 perc olyan szinten idegtépő, feszültséggel teli, ahogy Poirot előadja/felvázolja a megtörtént eseményeket, hogy hihetetlen. Csak ültem némán a fotelban. És bizony ki kell emelni a film zenéjét, ami szintén fantasztikusan támogatja/támasztja alá a hangulatot, feszültséget, valamint a magyar szinkront, ami szintén kijelenthető, hogy zseniális.
Ritkán lát az ember ilyen jó thrillert/krimit, és az, hogy 1974-es a film, amikor én még tervben sem voltam, csak növeli a dolog pikantériáját. Legalább egyszer szinte kötelező megnézni (bár nem tudom, ha a könyvet is olvastam volna, ugyanennyire tetszene-e).
9/10
orgyen 2014 jan. 31. - 15:40:02
A remek magyar szinkron teszi igazán élvezhetõvé ezt a filmet.
orgyen 2014 jan. 31. - 15:39:20
Nem tudom miért mindenki Poirot szerepét megformáló színészre koncentrál, szerintem az igazi fõszereplõ nem õ hanem LAUREN BACALL. Nem csak a szerep szerint hanem a tehetsége révén is.
Ne feledkezzünk meg a ragyogó Vanessa Redgrave-rõl és a Jean-Pierre Cassel-rõl (Vincent Cassel apja) sem.
10/10
LexH 2013 jún. 02. - 02:07:01 10/10 Előzmény fredi60
Most látom, hogy te itt írogattál valamit. A "haldokló színészek" kifejezést M. Dietrich használta, szándékosan sokkolva vele a közvéleményt. Dietrich egykori megszólalásával kapcsolatban egyébként "beszelo86" alább okos megjegyzéseket tett.
vino-et-veritas 2013 jún. 01. - 12:13:34
Igen, ez valóban a jobbak közül való, de ettõl függetlenül nekem nem a kedvencem. De ez egyéni ízlés kérdése.
Reméljük a szinkron meg is marad, mert manapság nagy "divat" azt is "frissíteni"....
10/10
LexH 2013 jún. 01. - 10:36:44 10/10
"Az AC krimik színvonala sem teljesen egyenletes..."
Valóban, de ez a legjobbak közül való, ha nem a legjobb. Több, mint krimi. A bûnrõl szól és a bosszúról, s arról, meddig lehet elviselni a bûn emlékét, ha az megtorlatlan marad.

A film szereplõlistája egyébként magáért beszél, de felhívom a figyelmet a remek szinkronhangokra is: Ruttkai, Csákányi, Páger, Garas...
vino-et-veritas 2013 jún. 01. - 10:06:03
Érdekes, mert nekem a Suchet-féle Poirot sem túlságosan bûbáj, sõt kimondottan undok, s néha "gonosz" módon manupulálja környezetét (Japp, Hastings).
Az is mássá teszi õt, hogy a sorozatban gondolkodva más módon is fel lehet a figurát építeni, mint egy-egy filmben, ahol mindezt "sûrítve" kell megtenni.
A "történeti" hûséget illeti, az alkotók gyakran jelzik ("based on the novel by...", stb.), hogy "belenyúltak" az eredeti történetbe. S bizonyos fokú "modernizáció" nem is biztos, hogy rosszat tesz egyes történeteknek - különösen, ha hozzávesszük, hogy az AC krimik színvonala sem teljesen egyenletes...
10/10
LexH 2013 jún. 01. - 09:41:36 10/10
A film valóságos prototípusa a késõbbi angol Poirot- és Marple-megfilmesítéseknek, csak sokkal jobb. A regény cselekményét a lehetõ legpontosabban követi, és visszaadja Agatha Christie mûveinek ritmusát.A David Suchet által megformált Poirot-figurához képest Albert Finney játéka kevésbé bûbáj. Mondhatni, karcosabb, durvább. Pontosan olyan, amilyennek AC megírta.
fredi60 2012 dec. 28. - 18:44:15 Előzmény LexH
"Milyen igaz, amit Dietrich James Stewartról ír, hogy a "haldoklóknak járó" Oscart kapta meg. (Megjegyzem, a magyar színészeket is elõszeretettel tüntetik ki itthon végelgyengülésükre való tekintettel.)"

Ezt nálad SOKKAL intelligensebb emberek úgy mondják, hogy "életmûdíjat" nyert. Mert legyen szó akár - az általad hivatkozott (lefogadom, életedben egyetlen filmjét sem láttad!!) James Stewartól - ha mégis (netalán) esetleg szeretnéd megismerni munkásságát, javaslom a következõ filmeket pl.: Hátsó ablak (1954), Az ember, aki túl sokat tudott (1956), Szédülés (1958), Aki megölte Liberty Valance-ot (1962)
Ha egyszer megnézed õket, érdemben is hozzászólhatsz Dietrich - általad idézet - megjegyzéséhez!!!!!!!!!!
AldersbacherFilmYeah 2012 dec. 28. - 13:31:36
Könyvbe iszonyú jó!Szóval én azt gondolom,hogy aki Agatha Christie-t szereti akkor olvassa,és ne nézze.
Ez siralmas volt számomra,a másik meg az,hogy nem értem mi ez a rengeteg díj.Erõs túlzásnak tartom.
8/10
Edmond Dantes 2012 okt. 31. - 21:37:47 8/10
Most látom, egyszer már hozzászóltam ehhez a filmhez. Kb.akkor is ugyanezt írtam, akkor 10/8, most 10/9...korral jár :)
8/10
Edmond Dantes 2012 okt. 31. - 21:33:19 8/10
Sok év után láttam ismét, valaha többször is. Közben nemrég elkészült a Suchet-sorozatbeli film. Rövid véleményem szerint ideális ez lett volna: Suchet az 1974-es változatban + mindenki más. Finney abban olyan mint egy Poirot-karikatúra, ezt gondoltam akkor is, most is. Túlmozgásos, felcsattanós, hepciáskodó. Poirot sosem ilyen. Az új, Suchet-es verzió pedig elhúz a moralizálós-vallásos vonal felé, ez teljességgel idegen az alapmûtõl, bár a végkifejlet valóban felvethet egyesekben morális kételyeket. Finney miatt muszáj levonnom=10/9
10/10
LexH 2012 okt. 28. - 09:45:36 10/10
Milyen igaz, amit Dietrich James Stewartról ír, hogy a "haldoklóknak járó" Oscart kapta meg. (Megjegyzem, a magyar színészeket is elõszeretettel tüntetik ki itthon végelgyengülésükre való tekintettel.)

Bergman esetében azonban rosszul következtettem. Kapott már korábban Oscart. Lehet, hogy a 1975-ben a 60. születésnapjára kapta.
9/10
beszelo86 2012 okt. 28. - 09:38:25 9/10
Én ezzel nem értek egyet teljes mértékben. Igaz, a legutóbbi év (amikor Meryl Streep a 17-ik jelölését pont a gyengécske Vaslady-ért kapta) ezt igazolni látszik. Mégis, fel tudnám sorolni azoknak a nevét, akik, igenis, megérdemelten jutottak díjhoz.
10/10
LexH 2012 okt. 28. - 09:28:40 10/10 Előzmény beszelo86
Igaz, Dietrichbõl a sértettség beszélt, de itt talán igazat szólt. Maga Ingrid Bergman is példa arra, hogy majdnem elfelejtettek neki Oscart adni. E film bemutatásakor jöhettek rá, hogy "csinálni kellene már valamit". Nem tudták azt, hogy pár év múlva az Õszi szonáta méltóbb alkalom lenne a díj átadására.
9/10
beszelo86 2012 okt. 27. - 18:53:49 9/10
Nos, én a legkevésbé Dietrich véleményére adok. Négy életrajzi könyvem van róla, ezekbõl egyik az általad említett - szerintem képmutató és összecsapott - mû. Ezek közé az életrajzi könyvek közé tartozik Maria Riva könyve, amit az anyjáé mellé lehet állítani, az érdekes kontrasztok és párhuzamok kedvéért. Sok minden lappangó titokra fény derül.
Az Oscar-jelölésért Dietrich például többször is "ringbe szállt" (például A vád tanúja címû film fõszerepével, amit õ maga úgy reklámozott, mint "Marlene Dietrich Oscar-esélyes szerepe"), és eléggé bosszantotta, hogy csupán egyszer, a Marokkó címû filmért került a szobor közelébe.

Amit a filmrõl említettél, tökéletesen egyetértek. Természetesen, Ingrid Bergman - is - csodálatos, de valahogy én többet vártam a szereptõl azok után, hogy tudtam, ezért kapott egy harmadik díjat. Még az is járta fejemben, hogy talán õ lehetett a gyilkos. Picit csalódott voltam...
9/10
olahmiki1959 2012 okt. 27. - 18:40:24 9/10 Előzmény -greghouse-
"ami még jobb, a "Tíz kicsi néger" (eredetileg Tíz kicsi indián"),"

Apró tévedés, pont fordítva, a könyve eredeti címe "Tíz kicsi néger", 1968-ban adta ki nálunk az Európa Könyvkiadó, (polcról vettem le, itt van elõttem), amelybõl 1965-ben egy egészen jó filmet készítettek.
A könyvet Agatha Christie 1939-ben írta, és az eredeti angol címe, - amikor még nem kellett politikailag korrektül fogalmazni, és nem féltek bizonyos kifejezések kimondásától, - "Ten Little Niggers".
Az, hogy egy könyv címében az írónõ le merte írni a "nigger" szót, - ami a legsértõbb, legvérlázítóbb kifejezésnek számít manapság, amikor már a "színesbõrû", és a "fekete" szó is nemkívánatos lett, - az igen érdekes. Úgy látszik, az akkori Angliában ehhez a szóhoz nem társultak olyasféle negatív asszociációk, mint az USA-ban.
Egyébként a "néger" szót egészen a rendszerváltásig itthon bátran használta mindenki, anélkül, hogy bárkit sérteni akart volna vele. Azután kezdõdött nálunk is - amerikai mintára - ennek a szónak az elhagyása, illetve a tõle való félelem, - szerintem teljesen rosszul értelmezve a dolgot.
Négercsók, néger inas, négerbaba, néger sportoló, és hasonló kifejezések naponta jelentek meg újságokban, könyvekben, vagy hangzottak el a tv-ben, rádióban.

Agatha Christie könyveit egyébként valóban nagyon nehéz megfilmesíteni, olvasva ezek általában nagyon jók, szellemesek, ötletesek, kristálytiszta logikával bírnak, pláne, amikor jó fordítóval dolgoztat a kiadó, filmen azonban ezek a legtöbbször egyszerûen unalmasak, vontatottak, megfilmesítésre alkalmatlanok.
Aztán ott vannak például a Miss Marple-féle könyvek, amelyek nagy része ráadásul eleve álmos vidéki angliai kisvárosokban játszódik, ahol a történetek gerincét a nyugodt felszín alatt megbúvó feszültségek, bonyolult családi és egyéb kapcsolatok ismertetése adja, ami egy magyar olvasó számára nem sok érdekességgel bír.
Na most amikor ezeket megfilmesítik, akkor még nagyobb baj van. Fogpiszkálóval kell kitámasztani a szemhéjadat, hogy nehogy bealudjál.

A "Gyilkosság az Orient Expresszen" egy egészen jól sikerült film, a leforgatásának a koncepciója tulajdonképpen arra épül, hogy a legutolsó jegykezelõt is ismert, nagy színésszel játszassák, ami be is jött, valóságos sztárparádé az egész.
A történet a nagy, régi, klasszikus alaphelyzetre épül, néhány ember összezárva marad valahol, - hajón, vonaton, világtól elzárt kastélyban, - és valakit, vagy valakiket megölnek, a tettes pedig csak a jelenlévõk között lehet.
Albert Finney Poirot-alakítása eléggé megosztotta az itteni hozzászólókat, én csak arra tudok gondolni, hogy - miután Finney nagyon jó színész volt, - szándékosan vette ilyenre a figurát. Valószínûleg a rendezõ is ezt kérhette tõle.
A merevnyakú, karót nyelt testtartású, nevetséges figura, akit senki sem vesz komolyan, inkább csak szánalmat ébreszt azokban, akik ránéznek, ezzel az éberséget elaltató külsõvel nyugodtan tud nyomozni, és kristálytiszta logikájával fel tudja deríteni a gyilkosság körülményeit, mozgatórugóit, és meg tudja megnevezni a tetteseket.

Csákányi László szinkronja zseniális, én nem ismerem az angol nyelvû változatot, de látatlanban ki merem jelenteni, hogy a szinkron legalább olyan jó, ha nem jobb, mint az eredeti.
Mindenképpen érdemes megnézni a filmet, hiszen ennyi világsztárt, - akiknek egy része sajnos már meghalt, - ritkán lát együtt az ember.

(A stábban nem találtam magyarokat, de hogy ne maradjunk magyar vonatkozás nélkül, - miután megszokhattuk, hogy szinte minden nagy amerikai filmben szerepelnek magyarok, vagy így, vagy úgy - a vonaton utazó fiatal magyar házaspár jelenléte megmelengette a szívemet...)
10/10
LexH 2012 okt. 27. - 17:32:32 10/10
Jav. Poirot-t
10/10
LexH 2012 okt. 27. - 17:31:17 10/10
Errõl írta azt Marlene Dietrich az önéletrajzában: "Az Oscar-díjat nem a legjobb alakításokért, hanem a legkülönlegesebb szerepekért adják. Nekem sosem adtak, mert nem voltam a szerepekben elég szerencsétlen, beteg vagy meghasonlott."

A filmet újra nézve: a forgatókönyv dramaturgiája, felépítése, fokozása magasan felülmúlja azokat a partitúrákat, amelyekbõl manapság Poirot-filmeket készítenek. És tetszik vagy nem tetszik, A. C. bizony olyannak írta meg Poirot, ahogyan Finney játssza: kicsit gnómnak, kicsit sántának, aki beszéd közben furcsán félre hajtja a fejét.
9/10
beszelo86 2012 okt. 27. - 15:36:16 9/10
Mindegy, lényeg, hogy megkapta. Bár én inkább az Õszi szonátáért díjaztam volna.
Összes hozzászólás
Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás