Huhogók

Bakancslistához adom
Chouans!
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott francia történelmi kalandfilm, 142 perc, 1988

Értékelés:

44 szavazatból
Szerinted?

1793-ban, a művelt, feddhetetlen és széles látókörű De Kerfadec herceg egy francia kisvárosban él fiával, Aurele-lel, gyönyörű, örökbe fogadott lányával, Celinnel és egy lobbanékony, felkarolt fiúval,Tarquinnal. A herceg eleinte szimpátiával figyeli a forradalom eseményeit, ám hamarosan mélyen csalódik benne. A vérontástól megrettenve kénytelen beismerni, hogy a forradalmi hatalom ugyanolyan kegyetlen, pusztító erő, mint korábban a monarchia volt. Aurele és Tarquin régóta szerelmesek Celinbe, ám a lány, úgy tűnik, nem vesz tudomást a fiatalok érzelmeiről. Hamarosan Aurele is kiábrándul a forradalomból és csatlakozik a Huhogókhoz, akik a régi rendet próbálják visszaállítani. Ellenfele Tarquin lesz, aki különös kegyetlenséggel küzd az új rend fenntartásáért.

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
6/10
sexykex júl. 26. 17:00:13 6/10
A forradalom mindig vérfürdőbe torkollik: akkor is, ha győz, akkor is, ha elbukik. Nagyjából ennyi a film tanulsága. Kizárólag az utókor történészei szoktak tapsikolni azon, hogy micsoda frenetikus hatásai voltak és mennyire progresszív volt.
Valamikor régen láttam és akkor se tetszett igazán, ezért most inkább csak a háttérből műélveztem. Az én kis Sophiemat viszont ritkán mulasztom el megnézni. Ő bizony a világ összes pontját megérné, de a film még ennyit se.
wiktoria88 2018 jún. 06. - 15:02:50
miert csak a kulfoldi filmeknel trollkodtok, a magyar filmeknel mintha szent lenne, ki a fenet erdekli a veszekedes ami itt folyik.
6/10
Dalmát 2014 jan. 24. - 11:36:23 6/10 Előzmény efes
Mert a wikipédia sosem téved. 1947-ben Jean Marais fõszereplésével készült film a regénybõl. Az 1988-as Huhogók ha merít is ötleteket a regénybõl, nem annak az adaptációja. Tessék elolvasni a könyvet és megnézni a filmet. Szerintem Balzac van akkora név, hogy kiírják egy film stáblistájára, ha az õ mûve alapján dolgoztak.
offtopic
vino-et-veritas 2014 jan. 20. - 21:37:36
OFF OFF OFF

NEM!

Csak arra utaltam, hogy MI errefelé, a "huzatos" K medencében (ez is Európa!) elsõre általában radikálisabb megoldásokban gondolkodunk: "Ennyire nem kellett volna "európainak" lennünk."

Itt be is kellene fejezni, mert kezdünk nagyon elcsúszni a témától.
offtopic
filoszemitabélus 2014 jan. 20. - 20:14:05
Ez burkoltan azt jelenti, hogy nem vagyok elég európai? Akkor javasold a németeknek is, hogy az NSDAP utódpártja, néhány betû elhagyásával hadd alakítson kormányt, Baldur von Schirach vezetésével!
offtopic
vino-et-veritas 2014 jan. 20. - 19:01:20
OFF

Hát, ez a megközelítés is a kb. 400 év demokrácia-deficit eredménye.
Két évtized alatt ezt nem lehet bepótolni...
offtopic
filoszemitabélus 2014 jan. 20. - 17:37:26
"csúnya dolog" felkoncolni az elõzõ rezsim kiszolgálóit..."

Az igaz, de azért kormányalakítást bízni rájuk, mégis csak túlzás. Ennyire nem kellett volna "európainak" lennünk.
vino-et-veritas 2014 jan. 20. - 16:39:44
A válasz a XXI. században, egy fejlett társadalomban, mint mondjuk Svájc megállja a helyét, de egy elkeseredett, nélkülözõ, szegény országban nehezen magyarázható el a "népnek", hogy "csúnya dolog" felkoncolni az elõzõ rezsim kiszolgálóit...
vino-et-veritas 2014 jan. 20. - 16:36:33
OFF

Ez nem nacionalizmus kérdése. 1848 minden bizonnyal a szerencsés kevés kivétel egyike, részben köszönhetõen az európai forradalmi mozgalmak térnyerésének és annak, hogy addigra a reformkor sok-sok éve gyakorlatilag egy békés átmenetet "készíett" elõ.
Ugyanakkor a megosztottság sajnos kezdetttõl fogva ott lebegett körülötte a nemzetiségi kérdéstõl a Habsburgokhoz való feltétlen hûségig. Klasszikus példa a "radikális" Kossuth és a "mérsékelt" Széchenyi szembenállása...

Hát az orosz példa már érdekesebb, mert Szibéria mindig rendelkezésre állt a cári idõkben is (pl. Puskin, stb). De a CSEKA-NKVD-KGB elõdje sem volt tétlen, az OHRANA sem bánt kesztyûs kézzel a "rendszer" ellenségeivel, igaz "nagyüzemi" módszereket még nem alkalmazott...

Az igaz, hogy nem vitték el tömegesen a muzsikokat a cár titkosrendõrei, de a parasztság, felszabadítása ellenére is, tulajdonképpen alávetett helyzetbe kényszerült (pl. a földkérdés megoldatlan maradt, stb).

No, de ezek nagyon messzire vezetnek minket az ON TOPIC témától...
offtopic
Texas Bill 2014 jan. 20. - 16:28:51
Talán a tisztességes, szabad választás lehet ilyen alternatíva. Esetleg a népszavazás. Belefér a békés polgári ellenállás is.
Nem tudom, lehet, hogy bennem van a hiba, de az öldökléssé fajuló politikai harcot rossznak, sõt szörnyûnek tartom.
vino-et-veritas 2014 jan. 20. - 16:17:47
OFF

Ezért írtam csak a "politikai" forradalomról, mert az említett többi általában nem jár közvetlen vérrontással...

DE a fõ kérdés nem a cél (ez szerintem lehet "nemes"), hanem az eszközrendszer, az elérés módja, azaz a radikalizálódás megakadályozható-e? A válasz a legtöbb esetben - mint látható - a nem (1789-tõl, 1956-ig vagy az "iszlám tavaszig").

A politikai forradalom gyökeresebb politikai-társadalmi változást eredményez, mert egy felkelés vagy egy "sima" hatalomátvétel gyakorlatilag nem több, mint egy puccs, valamiféle államcsíny.

Egyébként mi lehet az alternatíva?
offtopic
filoszemitabélus 2014 jan. 20. - 13:40:54
Nem akarok a nacionalizmus csúf bûnébe esni, de 1848 azért egy kicsit más volt, mint 1789. A "Latour nyakán, kötél, Lamberg szívében kés" nem hasonlítható a guillotine származási alapon való folyamatos mûködéséhez.
Vagy vegyük az oroszországi forradalmat és azt követõ diktatúrát: a cár idejében, ha szegénységben is éltek nagy tömegek, nem kellett attól rettegniük, hogy bármikor munkatáborba kerülhetnek, minden ok nélkül.
(elég volt, ha egy fõmérnököt kipécézett a CSEKA, ment vele az egész osztály, hogy összeesküvést produkálhassanak több résztvevõvel)
offtopic
Texas Bill 2014 jan. 20. - 13:18:18
A forradalom nem jó dolog, mert általában káosszal, öldökléssel, rombolással jár. Persze nem az átvitt értelmû forradalmakról beszélek - zöld forradalom, tudományos forradalom, szexuális forradalom, stb. Sok forradalom csupán arról szól, hogy két vagy több politikai-gazdasági érdekcsoport harcol egymással az irányítási pozícióért. A forradalmak zöme nem spontán, elõfordul, hogy külsõ hatalmak segítenek kirobbantani egy-egy forradalmat, stb. Ezért szerintem a forradalomnál jobb megoldásokat érdemes keresni...
vino-et-veritas 2014 jan. 20. - 12:58:16
OFF

Azért az akkori "kissé dekadens világ" már igencsak mély gazdasági, társadalmi és politikai problémákkal küszködött.

A "politikai" forradalmak közül nemigen lehet olyat mondani, ami nem járt áldozatokkal. Ugyanakkor a francia forradalom sem diktatúraként indult, a jakobinus hatalomátvételig igazán nem volt az (közhelyesen "a forradalom felfalja saját gyermekeit”).

Érdekes viszont, hogy a francia forradalom "eredményeit" tulajdonképpen majd csak Napoléon konzulsága, késõbb császársága szilárdítja meg, illetve az azt követõ restauráció...

Még egy kérdés.
Akkor logikailag a forradalom általában is káros, hiszen a legtöbb esetben a meglévõ uralom gyökeres megváltoztatása a célja? Ki mondja meg, hogy melyik a "jó" vagy a "rossz" forradalom? Aki pedig szembefordul a hatalommal az "terrorista"?

Egyébként a terrorizmus miért lenne azonos az állami terrorral?
filoszemitabélus 2014 jan. 20. - 10:31:37
A filmnek kétségkívül sok hibája van, de az üzenete, azaz hogy bemutatja a francia forradalom valódi arcát, igen pozitív.

Aki elfogadja és pozitív folyamatnak tartja a francia forradalmat (ami gyakorlatilag a csõcselék vérgõzös tombolása volt, elpusztítottak egy kifinomult, bár kissé dekadens világot a szabadság , testvériség egyenlõség nevében) az fogadja el a mai terroristák tetteit is, amik a nyugati kultúra ellen irányulnak. Hiszen ezek a népek is szegények, elnyomottak, kizsákmányoltak.
Sok igazság van abban a gondolatban is, hogy "a terrorizmus a szegények háborúja, a háború a gazdagok terrorizmusa".

Az pedig, hogy pusztán származási alapon, futószalagon pusztítanak el embereket nem elfogadható, akár a XVIII.,
akár a XX. században történik. Az pedig nem külön érdeme a francia "forradalmároknak", hogy nem rendelkeztek a német hatékonysággal és precizitással.
vino-et-veritas 2014 jan. 20. - 10:09:38 Előzmény drProktor
Jól követi a klasszikus-kosztümös francia filmek hagyományait. Ebben elég jó.

OFF

A demokrácia-deficithez nyugodtan hozzáadhatunk még vagy 250 évet, mert sajnos a "civil" fejlõdés elõzményei is kimaradtak nálunk "ismert" történelmi okok miatt (török hódoltság, utána majd közel száz év Habsburg "helyreállítás" a XVIII. században, stb...).
drProktor 2014 jan. 19. - 18:28:34
Remek, hagyományos történelmi filmet Noiret iránti tiszteletbõl,
Marceau iránti hódolatból érdemes megnézni. Mint film, nem egy nagy durranás.
Akinek van füle, szeme a szabadság és elnyomás dualizmusát észre venni,
annak érdemes figyelni.
A történeti hûség miatt viszont érdemes megjegyezni,
hogy a huhogók klerikális, királypárti lázadása 1794-tõl
kezdõdõen nagyjából 1800-ig föl-fölütötte a fejét az elmaradott
nyugat-francia parasztok között,
éppenséggel a filmben közölt évszámhoz(1793) nem nagyon köthetõ.
A dátumról viszont az juthat az eszünkbe,
hogy pont 220 évvel vagyunk lemaradva Európától,
az emberi szellem és civilizáció „vágóélétõl”.
Föl kéne kötni a gatyát, magyarok!
tvboy 2014 jan. 18. - 23:48:30
Sziasztok !

Sajna lemaradtam róla aki tudja honnan érhetõ el a film vagy esetleg õ rögzitette elõre is köszönöm email :fervexe@gmail.com

Tvboy :)
6/10
efes 2014 jan. 17. - 11:53:46 6/10 Előzmény Dalmát
"Chouans! is a 1988 French historical adventure film directed by Philippe de Broca and starring Sophie Marceau, Philippe Noiret, and Lambert Wilson. Based on the 1829 novel Les Chouans by Honoré de Balzac, the film is about a woman who must choose between two brothers on opposite sides of the French Civil War of 1793" (in Wikipedia)
6/10
Dalmát 2014 jan. 06. - 08:48:02 6/10 Előzmény vénasszonyok_nyara
Miért írnák ki Balzac nevét egy olyan filmhez, amihez semmi köze, csak éppen annyi, hogy õ is írt ilyen címmel a királypárti felkelés idején játszódó regényt? Victor Hugonak megint csak annyi köze van a történethez, hogy õ is írt errõl a történelmi idõszakról regényt Kilencvenhárom címmel.
Vicces, hogy az Alain Delon fõszereplésével készült Fekete tulipánnál is feltüntetik Alexandre Dumas nevét, pedig a címen kívül semmit nem vettek át a híres kalandregényírótól. A regény rivalizáló holland tulipánkertészekrõl szól, a film viszont egy álarcos banditáról és hozzá megszólalásig hasonlító testvérérõl.
Összes hozzászólás
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás