Film

Humans

angol-amerikai drámasorozat, 42 perc, 2015

Értékelés:

36 szavazatból
Szerinted?

A Humans világában a mesterséges intelligenciájú teremtmények a társadalom részévé váltak. Az a feladatuk, hogy engedelmesen segítsék, és védjék az embereket. De mi történik, amikor szabad akarattal ruházzuk fel őket, és megkapják a jogot, hogy öntudatra ébredjenek? Egy kérdés lesz a drama fő mozgatója: kinek áll jogában eldönteni, hogy mit jelen élni, "életben lenni"? A világ, amelyben élünk, kezd egyre ijesztőbbé válni...

Évadok:

Stáblista:

Kapcsolódó cikkek:


Vélemény:

2018 dec. 11. - 01:51:35
2018 dec. 11. - 01:51:35
"Egyrészt a GPU-k nemcsak lebegőpontos műveleteket tudnak végrehajtani, csak abban mérik a teljesítményüket, mert grafikus feladatokhoz az a legfontosabb."
Ez így nem pontos, csak a poligonos 3D-hez fontos a lebegőpontos számítás, pl. voxel engine-t nem is lehet GPU-n futtatni.

"Biztos hallottál már az OpenCL, CUDA és egyéb GPU programozási módokról, amivel GPU-ra lehet írni (nem csak grafikai) programokat."
Persze, van pár API, amivel meg lehet szólítani a GPU-t. De ez nem érv semmire, ettől még a hardware marad, annak behatárolt lehetőségeivel. Ezért nem dobták még ki a PC architektúrát és használnak CPU/RAM helyett egy videokártyát mindenre.

"Nem ez az oka, hanem az egyszerűsített, illetve a grafikára kihegyezett utasításkészlet miatt nem használható minden feladatra, de jóval többre, mint állítod."
Kevered az ok-okozatot. Nem azért _NEM_ használható széleskörűen, mert a grafikai megjelenítésre korlátozott az utasításkészlete, hanem azért korlátozott, mert egy célhardware, amit grafikai megjelenítésre terveztek.

Egyébként leegyszerűsítve: a masszívan párhuzamosítható feladatokban teljesít jól egy GPU, pl. videovágásra, kriptobányászatra tökéletes, de közel sem olyan széleskörűen használható, mint egy CPU.
2018 nov. 27. - 15:50:47
2018 nov. 27. - 15:50:47
Egyrészt a GPU-k nemcsak lebegőpontos műveleteket tudnak végrehajtani, csak abban mérik a teljesítményüket, mert grafikus feladatokhoz az a legfontosabb.
"Ha más jellegű számításra/műveletvégzésre van szükség, nem sokat ér a GPU."
Ez hülyeség. Biztos hallottál már az OpenCL, CUDA és egyéb GPU programozási módokról, amivel GPU-ra lehet írni (nem csak grafikai) programokat.
"Ez az oka annak, hogy vannak területek, ahol kiválóan használhatóak,de számost területen nem sok hasznuk van."
Nem ez az oka, hanem az egyszerűsített, illetve a grafikára kihegyezett utasításkészlet miatt nem használható minden feladatra, de jóval többre, mint állítod. Pl. pont MI-re, ami számításigényes, használják most is.
2018 nov. 27. - 15:05:38
2018 nov. 27. - 15:05:38
Bocs, de ez így nem teljesen igaz, amit leírtál. A GPU és a köré épített videokártyák a lebegőpontos számítások gyors elvégzésére lettek megalkotva, a mérésükre bevezetett mértékegység is ezt jelenti: FLoating point Operations Per Second (FLOPS, vagyis másodpercenként végrehajtott lebegőpontos számítás). Ha más jellegű számításra/műveletvégzésre van szükség, nem sokat ér a GPU. Ez az oka annak, hogy vannak területek, ahol kiválóan használhatóak,de számost területen nem sok hasznuk van.
2018 okt. 18. - 23:07:31
2018 okt. 18. - 23:07:31
Ha nagy számításigényes műveleteket végző gépre van szükség olcsón, akkor nem CPU-val oldják meg, hanem GPU-val lásd kriptovaluták bányászása (ezért drágák a VGA kártyák).
Egy korszerű GPU-ban több ezer processzor mag van. Pl. NVIDIA Volta architektúra (110 TFLOPs):
https://www.nvidia.com/en-us/titan/titan-v/
És ez csak egy chip.
De nézhetjük az NVIDIA DGX-2-t is, ami 2 PFLOPs-ot tud:
https://www.nextbigfuture.com/2018/03/nvidia-dgx-2-is-2-petaflop-ai-supercomputer-for-399000.html
A másik dolog, hogy nem biztos, hogy pont akkora számítási kapacitás kell egy androidhoz (MI-hez), mint amekkorát a filmben mondtak. A filmekben mindig akkorát mondanak, ami Wow hatást vált ki az adott kor emberéből. 10 év múlva többet fognak mondani. ;)
Egy tabletbe minek raknának akkora (drága) teljesítményt, ha a netezéshez nem szükséges?
2018 júl. 18. - 15:17:04
2018 júl. 18. - 15:17:04
Már a 3. évad 8. epizódját is bemutatták, de mikor fogják nálunk?
2017 okt. 15. - 15:17:23
2017 okt. 15. - 15:17:23
SPOILER ON
Két megjegyzés:
Anita processzorának teljesítménye elmondása szerint max. 27,39 petaflops. Ez nagyságrendileg – ha jól számoltam – 1 millió darab átlagosnak mondható processzor, illetve egy modern, több száz szekrényt elfoglaló, több megawatt fogyasztású, és több millió dollárba kerülõ szuperszámítógép teljesítményének felel meg. Viszont mezei iPad-ot meg Surface-t használnak böngészni, és többnyire emberek vezetik az autókat.
Egy android ára kb. 20.000 font (kb. 7.000.000 ft). Ehhez képest szinte mindenkinek van, többnyire nevetséges apró feladatokra, cselédnek, a pár éves darabokat le kell cserélni, és az egészségügyi minisztérium is rendelt fél milliót, ha jól emlékszem... jól el vannak eresztve.
Amúgy érdekes sorozat, tetszik.
SPOILER OFF
2016 márc. 04. - 16:32:29
2016 márc. 04. - 16:32:29
Spoileres!

Megnéztem mindkettõt.A svéd sorozat lebilincselõ volt, érthetõ, és látványos.A család szerethetõ, és logikusan cselekvõ emberekbõl állt, nekem még az anya hirtelen pálfordulása is emészthetõ volt.A robotok érdekesek, és látványosak, és a gyermekét elvesztõ tudós apa kétségbeesett tettei is érdekfeszítõen szõtték át a sorozatot.
A mellékszálak is jól illeszkedtek az egészbe.
Az amerikaiak természetesen átírták, túlbonyolították az egészet, telerakták felesleges erõszakos, és szexuális tartalmú jelenetekkel, amiktõl unalmas, és nehezen követhetõ lett az egész.
A család minden tagja idegesítõ, és unalmas lett, a fõ szál érthetetlenné vált az ötödik rész körül.És persze a "megcsaltál takarodj " dráma újabb szenvedéstörténete...
szavazat: 8/10 2015 dec. 28. - 02:08:35
2015 dec. 28. - 02:08:35
A Svéd eredeti picit jobban bejön. Van egy varázsa (tv-ben ritkán látott) a Svéd környezetnek. De ez a remake is 10/8 eddig. És nem azért mert nem érne 10/9-et, csak éppen az eredeti volt 10/9 nálam.
Itt a karaktereket nem lehet olyan könnyen elfogadni, szeretni stb., mert túl Europai. Mindenkinek ajánlom, mert nem az a megszokott SciFi sablont hozza, amit már mindenhol ununk. De az Akta Manniskor még jobb.
szavazat: 10/10 2015 nov. 01. - 14:13:13
2015 nov. 01. - 14:13:13
Ez a film az Akta Manniskor ( Real Humans - Az új generáció) címû nagysikerû svéd sorozat remake-je.
Az eredeti nagyon jó volt . 2 évad ment le az AXN Blackon Itt a karakterek és a nevek is ugyanazok: Anita , Odi stb...A forgatókönyviró ( Lars Lundström) is ugyanaz. Annak idején véletlenül taléltam rá ( a mindig ,mindent lefikázó Magyar Narancs kritikusa is el volt ájulva a sorozattól, JOGOSAN!!!). Persze ,hogy mesefilm ( egyenlõre.......) , de nagyon sok igazságot mond el. Mindenkinek tudom ajánlani!!!!
Ja...., és Gemma Chan ( Anita) jó csaj......
2015 okt. 31. - 20:42:02
2015 okt. 31. - 20:42:02
Az elsõ epizód számomra kissé furcsa volt, már az elején megkavartak mindent, megpróbálták "misztikussá" tenni ezzel a "nem tudjuk, hogy ki kicsoda, felbukkannak mindenféle emberkék, akikrõl nem tudjuk, miért lesznek fontosak/érdekesek, miért üldözik azokat a bizonyos szereplõket" dologgal, szerintem az elején túl sok szálat indítottak el, viszont nem biztos, hogy ezzel izgisebbé tették az egészet. Alapvetõen jó az ötlet, a filmben felvetett problémák is, bár én úgy látom, a sorozatban az embereknek nem az elfoglaltságuk, hanem a lustaságuk miatt van szükségük androidokra. Hiszen pl. a családban sem esett volna le senkinek sem a kezérõl az aranygyûrû, ha mondjuk a cipõket a helyükre pakolta volna, nem pedig tableteznek vagy légpuskával lövöldöznek. Nem tudom, a készítõk részérõl mindez tudatos társadalomkritika volt-e, mindenesetre én úgy éreztem, hogy inkább az emberek hanyagsága és lustasága volt az androidok háznál tartásának egyik fõ oka. A másik fõ összetevõ éppen a William Hurt által játszott faszi esetében látható, nála ugyanis az állam avatkozik be a polgár életébe az androidokkal, az egészségügy rendel ki a segítségére (?) ilyen lényeket. A legérdekesebb azonban kétségtelenül az a kérdés, hogy vajon az ember teremtette androidok elérhetnek-e olyan fejlettséget, hogy intelligenssé váljanak, és átvehetik-e az uralmat a megalkotóik fölött. Érzésem szerint mindez a magát sokszor Istennek képzelõ embert illetõ bírálat, bár ma még talán kevésbé tûnik égetõen fontosnak. Mindenesetre majd megnézem még a második részt, aztán eldöntöm, hogy fogom-e folytatni, az elsõ rész felemás érzéseket keltett bennem.