Istenek és katonák

Bakancslistához adom
Gods and Generals
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott amerikai háborús filmdráma, 210 perc, 2003

Értékelés:

28 szavazatból
Szerinted?

Ronald F. Maxwell filmje az Egyesült Államok történelmének vérzivataros időszakát idézi fel, az északi és a déli államok testvérháborúját. Három vakmerő férfi és egy véres csata története. A film Stonewall Jackson tábornok alakját állítja a középpontba, és az ő, illetve a déli államok szemszögéből mutatja be az amerikai polgárháború kezdetét.
Forgalmazó: Warner Home Video

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

Thomas 'Stonewall' Jackson tábornok
Joshua Lawrence Chamberlain
Robert E. Lee
Fanny Chamberlain
Alexander 'Sandie' Pendleton
Adjutáns

Hozzászólások

Szerinted?
AvatáR Gil Maerth 2015 aug. 27. - 07:57:40
szerintem is jobb lett volna az egész háború, bár kétségkívül az elején Stonewall Jackson jó volt.
Amúgy az egész nem ekelten hanem Nyugaton dõlt el, ahol Grant meg Sherman kettévágta a Konföderációt, majd délkeletnek tartva újabb két részre (Menetelés a tengerig). Keleten max vériszamos mészárszék volt, meg Lee bedarálása.
A film kitûnõ, tele pompás kosztümökkel.
Az a furcsa hogy akkoriban még nem gondoltak a háztól házig való védekezésre....

10/7 kábé így képzelek el egy jó töris filmet.
SandCreek 2014 jan. 06. - 15:06:48
Tisztességes, precíz történelmi mû.

Akkoriban sokkal istenfélõbbek és érzelgõsebbek voltak az amerikaiak is. A háború kezdetét jó jelenetekkel mutatja be. Lee tábornok visszautasítja az elnök által felkínált kinevezést. Jackson tábornok beszédet mond katonái elõtt Virginiában. A szabadságról (hazáról) fontos dolgok hangoznak el. Már az elején utalás történik az apacs és komancs indiánokra, akik szintén a szabadságukért harcoltak, és elbuktak.

Írek nagy számban vettek részt a harcokban mindkét oldalon. Lincoln elnök elismerõ szavait egy hõsies de vesztes csata után joggal kommentálja egy idõsebb ír katona úgy, hogy nincs mit ünnepelniük. A szörnyû írországi éhínségre is történik fontos utalás.

Északiak (vagyis az igazi hatalmat képviselõk) sokkal kevesebbet szerepelnek. A feketék, rabszolgák helyzetére vonatkozóan Chamberlain alezredes viszont kimondja, hogy kezdetben az nem szerepelt a háborús okok között.

Háborús filmek mindig megosztják a nézõket. Polgárháború esetén pedig talán még nehezebb eligazodni az okok és háborús célok sûrûjében. A ’Gods and Generals’ nem hagy kétséget a felõl, hogy a háború iszonyatos szenvedéseket okoz. Ezért is érdemes megnézni.
AvatáR Gil Maerth 2013 márc. 28. - 18:58:11
hiba volt egyetlen egy embert középpontba rakni.
Igazán végigvihették volna a háború összes csatáját és fordulóját (ami voltaképp már ott eldõlt, hogy Grant megszerezte a Mississippit..)
orgyen 2009 aug. 23. - 13:56:22 Előzmény AvatáR Gil Maerth
Pontosan úgy van ahogy írtad.

Csak néhány kiegészítés:
1.- az Északiak Republikánusok, míg a Déliek inkább Demokraták voltak: így ez a 2 párt küzdelme is volt.

2.- a Mexikói Háború során óriási területek kerültek (Texas, Arizóna, Új-Mexikó, Nevada, California déli része) a Déliek és ezáltal a Demokrata Párt birtokába: elõtérbe került a szétválás, Észak (Republikánus Párt) megijedt és ez elõsegítette a háború kirobbantását.

3.- haditechnikai újítások: tengeralattjáró, páncélozott vitorla nélküli gõzüzemû hadihajó, forgótornyos löveg. A Virginia és a Monitor csatája a modern tengeri hadviselés kezdete.

4.- HA annak idején a Dél gyõz (és különválik): a MAI világ jobb lenne.
orgyen 2009 aug. 23. - 13:31:37 Előzmény Tenebra Mors
Felkeltetted az érdeklõdésemet
"Griffith: Birth of a Nation" címû filmje iránt. Szerencsére megtaláltam az eredeti DVD9 spanyol, PAL kiadását. Két DVD5-re vágva a filmet, a spanyol felíratot magyarra cseréltem. Elég munkás volt, mivel 1915-óta sokat változott az angol (amerikai nyelvjárás) nyelv.
De megérte mert tényleg nagyon jó film: szinte el sem lehet hinni hogy 1915-ben ilyen filmet készítettek.
Ez a film és Griffith munkássága megdönti azt a legendát hogy azért rosszak az amcsi filmek mert kasszasikerre dolgoznak. A fenti film ugyanis nagyon sikeres volt a maga korában, de a cenzúra szemében vörös posztó volt: betiltották Griffith többi filmjével egyetemben, Griffith nevét törölték a filmtörténetbõl. Bár nagyon sok újítása volt (történelmi filmek, vágások, kameramozgás stb. és õ javasolta a Kaliforniába költözést is, mégis mindezeket mások nevéhez kötötték.
Ezután áttértek a "tortadobálós" és a revüfilmekre. Az erõs amcsi cenzúra már akkor sem tûrte az igényes filmeket és rendezõket: több sikeres európai rendezõt meghívtak ugyan, de ezek vagy betörtek mint Antonioni és Bertolucci, vagy nem hagyták õket dolgozni mint Eizenstein-t.

The Birth of a Nation:
- nagyon jó film, szerintem NEM rasszista,
- akkoriban még viszonylag közeliek voltak az események (kb. 45 év),
- rengeteg korabeli dokumentumra hivatkozik, a hitelesség jegyében,
- a rabszolgák szökdösése koránt sem volt olyan mérvû mint azt a propaganda állítja, természetesen voltak akiket ígéretekkel átcsábítottak hogy politikailag felhasználhassák õket,
- a Klan védelmi célokból alakult az északiak rendszeres túlkapásai ellen. Az idõ során (csakúgy mint sok más szervezet és ideológia) alapos változáson ment keresztül: a mai Klan annyira eltér hogy ennek alapján nem lehet meérteni és megítélni az akkori Klan céljait és tevékenységét,
- viszont nagyon jól bemutatja a C.W utáni választási manipulációkat és törvénytelenségeket: EZ az igazi oka a film betiltásának, a mondvacsinált rasszista jelzõ csak szemfényvesztés.

Nekem egy 187 perces, gyönyörûen restaurált változat van a birtokomban, de tudomásom szerint ez még mindíg csonkított, mivel az eredeti lényegesen hosszabb.
Mindenkinek csak ajánlani tudom. Igazi filmtörténeti kuriózum.

C.W. érdekességek:
- ha valamelyik fél foglyot ejtett, kiállítottak neki egy igazolást errõl és elengedték: becsületbeli ügy volt hogy nem fogott újra fegyvert és erre senki sem kényszerít(h)ette,
- a tisztikar csak Dél-en volt képzett,
- Dél-en parasztok harcoltak (és feketék is),
- északon többnyire a frissen bevándoroltakat sorozták be különbözõ ígéretekkel (2 váltás ruha, napi 3-szori étkezés), és ezzel csökkentették a nagyvárosi bûnözõk létszámát is.
- a történelem során a háborúk többsége úgy indult hogy "néhány hét alatt végzünk", aztán évekig húzódott (I. és II. V.H., 30 éves Háború stb.) ebben nincs semmi meglepõ: valószínû a háború kirobbantói el is hitték.
atomasd 2009 ápr. 14. - 20:40:35
Még annyi jutott eszembe hogy bármennyire is "jól" éltek a déli rabszogák, lehet jobban örültek volna ha egyáltalán nem hurcolják el õket afrikából, a hazájukból, családjukból(már amelyik túlélte a befogást és a szállítást).
atomasd 2009 ápr. 14. - 18:04:34
A film tetszett.

Azoknak aki szerint a déli rabszolgák szuperjól éltek, míg az északi szabad, nyomorgó feketéket kizsákmányolták, azt ajánlom gondolkodjanak el ezen:

Ha a rabszolgák átszökdöstek délrõl északra, a jólétbõl a nyomorba, akkor valószínûleg csak a szabadság hiányával lehetett problémájuk.
Ha a rabszolgatartók felszabadítoták volna a rabszolgákat és fizettek volna annyit a munkájukért amennyibõl ugyanolyan jól éltek volna akkor ott maradnak. Ugyanannyit termeltek volna ugyanannyiért, senkit nem ért volna kár. Elméletileg ugyan a rabszolgatartó elbukja a rabszolga árát, de mivel ugyanúgy használja a "munkaeszközt", és ugyanannyit fizet "karbantartásra" csak akkor éri tényleges kár ha nem használja, hanem kereskedik vele. Ez amúgy is elveszne amikor "amortizálódik az eszköz"(öregszik a szolga).
A "logikus" felszabadítás helyett belementek egy vesztes háborúba. Lehet valami mégsem stimmel az egyenletben?

Mielõtt valami nagyeszû belémkötne, elárulom hogy nem gondolom hogy az északi felszabadított feketék megcsípték a fõnyereményt, szerintem mindenhol kb egyforma szopóágon voltak, csak délen még a látszólagos szabadságot sem adták meg nekik.
Vinogradov 2009 ápr. 14. - 14:51:42
És, ha már ajánlani kell valamit, nyugodt szívvel ajánlhatom akár a Gettysburg c. két részes, meglehetõsen hiteles drámát, vagy jelen filmünket is.

Nincs itt semmi propaganda, arról nem is beszélve, hogy a filmben szinte háttérbe is szorul a háború látszólagos célja, és ezzel sztem sokkal inkább annak mindenkori értelmetlensége kerül a középpontba.

Jó, a szokottnál hitelesebb történelmi dráma, nem több, de nem is kevesebb.
Vinogradov 2009 ápr. 14. - 14:41:33 Előzmény Tenebra Mors
"S a sok propagandafilm helyett ez Dél szemszögébõl mutatja be az egészet - egészen védhetõ formában (meg is támadták emiatt, hogy rasszista)."

Minden tiszteletem Griffith munkásságáé - nagyon sok mindent tett le az asztalra, ami meghatározta a film egész történelmét (párhuzamos montázs, narratív konvenciók stb.), és megalkotta az Intolerance-t, minden idõk egyik legzseniálisabb filmjét, de a Birth of a Nation több szempontból RASSZISTA, az utolsó húsz perc pedig EGYSZERÛEN VÉDHETETLEN!!!

A Ku-klux-klan, mint a feketebûnözés megállítói és visszaszorítói ünnepeltetnek benne!

KÉRDEM ÉN: MI RASSZISTA, HA NEM EZ???!!!
adamc 2008 okt. 02. - 18:20:21 Előzmény AvatáR Gil Maerth
Csak annyiban egészíteném ki, amit írtál, hogy a déliek vagyona bizony a rabszolgákban volt. Föld elképesztõ mennyiségben volt, hiszen a Délen mindössze 9 millió ember lakott, ebbõl 4 millió rabszolga volt. Egyes rabszolgák több ezer dollárt is értek és nagyon vigyáztak rájuk a gazdáik. A földet a végtelenségig kihasználták a birtokosok, majd továbbköltöztek. Ennek persze a háború végén vége lett, mindenki maradt, ahol éppen volt.
AvatáR Gil Maerth 2008 okt. 02. - 16:46:14
Mármint én nem néztem emg egy részt :(
AvatáR Gil Maerth 2008 okt. 02. - 16:44:36
Örömmel láttam -egy rész kihagyása után- hogy az emberi részt is próbálták bemutatni , nemcsaka vériszamos szuronyos rohamokat.

Az emberi harcok mögött mindig ott vannak az emberi katasztrófák :( Lásd: skorbutos kislány esete.

Ha jól látom: Stonewall Jackson volt benne az egyik szereplõ. aki már az 1848-asmexikói harcokban is kitûnt.
Fekete Özvegy 2008 okt. 01. - 12:38:15
Na igen... én pont a végéfelé kapcsolódtam be. Ha a dél gyõzött volna valószínû egy nagy földmûvelõ ország lett volna, ja. Habár én a kultúra és zene miatt a délt jobban szeretem. De azért picit szánalmas hogy ennyi év után nem nyugodtak bele a vereségbe... South will rise again...
AvatáR Gil Maerth 2008 szept. 30. - 18:19:41
Végre egy kis történelmi film- már rég volt ilyen.
Hiányoltam :)

Szóval:
1, a valóságban ilyen kevés volt a romantikus szózat, ez egy felkavaróan véres, brutális háború volt- ahol az elsõ világháború egyes elemei (árokharcászat) felbukkan.

itt vér volt és verijték.

2, a seregek nem álltak fel azonnal pikk-pakk, és nem is hosszú idõre szerzõdtették le õket. Mindkét fél azt hitte: betörök az ellenfél fõvárosába -és kész.
Mivel közel voltak a fõvárosok.

3, eleinte mindkét fél szedett vedett társaság volt. Bismarck szerint:2 magánhorda háborúzott.

4, az egésznak az afroamerikaiak felszabaditására való huzás a az csak propaganda volt.
Az Únió az egységért harcolt, a Dél az elszakadásért.
Sok történész aláhuzza hogy gazdaságilag nem is teljesitett olyan rosszul a Konföderáció (mielõtt kilépett).

Mindezek ellenére az összes létezõ mutatóban alulmaradtak. tán egyedül csak a déli mezõgazdaság volt némileg erõsebb -de az is csak a gyapotkivitel miatt.

5, a déliek vagyona nem a rabszolgákban volt- hanem a nagybirtokban ami exportált.
Bár az tény hogy a felszabaditás érzékenyen érintette õket. Õk azt hangoztatták: érdekük jól bánni rabszolgáikkal. és hogy egy északi hogyan bánik a munkásaival.

6, sokan átszöktek északra.

7, ha annak idejéna dél gyõz, ma amerikai egy szolidáris konzervativ, de nem világhatalom lenne. Esélyük se volt gyõzni.
Legfeljebb az elsõ két évben. De akkor se döntõleg.
Jefferson Davies -konföderációs elnök- szerint max döntetlenre tudták volna kihozni.
Úgy hogy az északnak elege lesz és a saját közönsége szavazza le a háborút.

ennyi :)
Kiváncsi vagyok vajon az új fegyvereket és az elképesztõ harctéri állapotokat hogy viszik színre a filmen.
Hisz ez az a háborúõ, amiben 600 ezer amerikai pusztult el !
efes 2008 szept. 30. - 17:47:37
Látom, azon fenn sem akadsz, hogy egy embernek ára van... 1000$. Figyi, akkor megveszlek téged ennyiért.
orgyen 2008 szept. 30. - 17:15:18 Előzmény Ugek
Szia!

Az emberi értékek is a DÉL mellett voltak!

Az Észak mellett csak a bankárok és a gyárosok mérhetetlen kabzsisága volt, és az eszközük Á. Lincoln.
Észak propaganda gépezete készítette a legendát, legfõképpen az állami megrednelésre írt "Tamás bátyja kunyhója" címû koncepciós förmedvénnyel, amelyet ingyen osztogattak hogy eléggé felhergeljék az északi lakossagot és a katonakat és eltereljék a figyelmet a kormány mögött álló maroknyi csoport valós érdekérõl.

Csak egy számadat:
- 100 accre föld ára 1$,
- 1 egészséges felnõtt, képzett rabszolga ára elérte az 1000$-t is.
Ebbõl következik hogy a déliek vagyona elsõsorban a rabszolgáikban rejlett, amennyiben azok egészségesek és képzett munkaerõk voltak.
Nem is volt tömegbázisa délen az északi propagandának.
Az északi katonák meglepõdtek, amikor a propaganda miatti várakozásukkal ellentétben pirospozsgás, uraikhoz hû feketéket találtak.
Ezeket azutan vitték északra az északi városok nyomornegyedeibe, napi 18-20 órát robotolni éhbérért az akkori gyárak és bányák egészségtelen körülményei között.
Amíg a déli ültetvényes érdeke volt hogy megfelelõ életkörülményeket, étkezést és egészségügyi ellátást nyújtson a "rabszolgáinak", addig ezt az emberi jogokkal hencegõ északiak "megspórolták"!

A többi:
- propaganda,
- mitosz,
- történelem hamisítás.

Ez ma is így mûködik:
- mióta keresik Afganisztánban és Irakban a "tömegpusztító fegyvereket"
- tömegpusztító fegyverrel nagyon sok ország rendelkezik, de EDDIG még CSAK az USA vetette be ezeket (atombomba, napalm, antrax stb.)

Jelen kormányzatunk is elégedetten kommunikálja az amerikai "vizummentességet" és hogy a MI érdekunk hogy a magyar állampolgárokat fokozott megfigyelés alatt tartsák és mindezt az USA (kérése?) utasítasa miatt az amerikai kormányzat számára.
Így lettünk mindannyian az amerikai kormányzat "potenciális bûnözõi", és ezt demokráciának hazudja az agymosás: utoljára Adolf H. tett ilyet, igaz hogy Õ a azok rovására akik érdekeit a mostani szolgálja.

El lehet rajta gondolkodni, hogy alakult volna a világ sorsa ha annak idején a Dél gyõz.
Tenebra Mors 2008 szept. 30. - 16:54:43
Én ugyan ezt nem láttam, véletlenül vettem csak észre, de ismervén a sok polgárháborús szarságot (film címen), én azt mondom, hogy aki e témában akar nézni filmet, inkább a klasszikus, õsi kiválóságot szerezze be: Griffith: Birth of a Nation nevû mestermûvét. Majdnem 4 órás film, de engem végig lebilincselt. Annyira nem izgat az amcsi történelem, de ez a film hatalmas, kár lenne kihagyni. S a sok propagandafilm helyett ez Dél szemszögébõl mutatja be az egészet - egészen védhetõ formában (meg is támadták emiatt, hogy rasszista).
http://www.archive.org/details/dw_griffith_birth_of_a_nation
Én innen szedtem.
Ugek 2008 szept. 30. - 12:37:46
Ne aggódj!!! Az egész egy nagy határ sz+! Történelmileg, és minden egyéb vonatkozásban hiteltelen mocsok! Hivatkozott szerzõt sehol nem jegyzik! A "DÉL" (soha el nem múló keserve az Amerikai Szabad Státusoknak, példaérték, egyben a becsület és kitartás örökké fénylõ zsinórmértéke)meghurcolása.
Észak és Dél háborújában az emberi értékek Észak mellett voltak, de a hithûség, becsület, tisztesség, önzetlen kitartás a Dél-é volt (nem véletlen a sok dél-párti feldolgozás!).
MrArt 2008 szept. 30. - 10:19:55
jah, én is, csak szívás, hogy 3 részletben adják...a mait még meg is tudnám nézni, de a másik 2 részletét nem, így inkább a mait sem, mert csak bosszankodnék, ha tetszene...:/ remélem direkt rossz film lesz!!!:P
offtopic
Miki1900 2008 júl. 26. - 20:24:10
megnézném
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu