Jó estét nyár, jó estét szerelem

Bakancslistához adom
magyar romantikus dráma, 88 perc, 1972

Értékelés:

75 szavazatból
Szerinted?

Fejes Endre novellájának nagysikerű tévéfilm-változata egy hatvanas évek elején megtörtént esetet dolgoz fel. Egy pszichopata munkásfiú megfeszített energiával összekuporgatott pénzén néhány napra személyiséget cserél. Görög diplomatának adja ki magát, luxusvacsorákat fizet, elegáns nőknek udvarol, az eljegyzés elől persze mindig eltűnik. A gyönyörű Karácsony Zsuzsába azonban beleszeret és nem tudja időben otthagyni.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

Sötétruhás fiú/Viktor
Juhász Katalin
Hűvösné
Varga Veronika
Zsuzsanna
Juhászné
Művezető

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
10/10
Sindelar máj. 30. 01:12:10 10/10 Előzmény filoszemitabéla
A főszereplő főnöke egyáltalán nem nézte le a dolgozókat, éppen ellenkezőleg, a főszereplőn is segíteni akart, a továbbtanulás lehetőségét is felajánlotta neki. Hányingert keltő a történelemhamisításod, és az is, hogy erre az alantas célra ezt a remek filmet akartad felhasználni.

A személyzeti vezető és a művezető egyaránt segítőkész volt, a vállalat a fiú továbbtanulását is támogatni akarta. Látták, hogy szorgalmas és tehetséges, a tehetséges dolgozót pedig érdemes taníttatni, továbbképezni. A dolgozókat pont a rohadt horthy-rendszerben vették semmibe, nemrég láttam egy interjút, amely Bánhidi Lászlóval készült, szenzációs interjú, Bujtor István volt a riporter, érdemes megnézni. A horthy-rendszerben színészeknek "édes gazdám"-nak kellett szólítaniuk az igazgatót... Édes gazdámnak... Szürreális és hányingert keltő, ahogy a horthy-rendszer megalázta és megnyomorította a dolgozókat. Hiába volt valaki a horthy-rendszerben tehetséges, hiába tanult valaki jól az iskolában, hiába volt szorgalmas és eszes, egy munkás- vagy parasztcsalád gyermekének esélye sem volt a továbbtanulásra. 1945 után nyíltak meg a továbbtanulás lehetőségei a tömegek számára, a nagyszüleim is már felnőttként tanultak tovább a horthy-rendszer bukása után, és mehettek a háború után gimnáziumba, majd egyetemre. Ami meg a nyugati jóléti, szociális államokat illeti, a társadalmi szintű jólétet ott is a szociáldemokrata-demokratikus szocialista vonal vívta ki (lásd NHS-rendszer stb). Dédapám Belgiumban dolgozott bányászként a két világháború között, ahol már akkor olyan erős szakszervezetek és olyan munkakörülmények voltak, amelyekről Magyarországon akkoriban álmodni sem lehetett. Magyarországon akkoriban ha a dolgozó ki merte nyitni a száját, börtön vagy kivégzés járt érte, lásd a csertetői vérengzést, amikor a csendőrök agyonlőtték az emberhez méltó munkakörülményekért fellépő bányászokat. Valóban ég és föld a különbség a hárommillió koldus országa és a Kádár-rendszer között.

Mind a személyzetis, mind a művezető segíteni akart rajt a fiún, aki a szankciókat is a munkás-romantikának köszönhetően úszta meg eleinte. Szegénynek sosem volt sikere a nőknél, és eldöntötte, hogy bosszút áll rajtuk. Az áldozatai ugyanúgy ki akarták használni őt, ugyanúgy palira akarták venni, csak a diplomata-feleségeknek járó előnyökre ácsingóztak. Csakhogy ezt a főszereplő pontosan tudta. Annyi keserűségen, csalódáson és megaláztatáson volt már túl, hogy egy pillanatra sem gyengült el az akciói során. Pontosan tudta, hogy ha erőltetné a testiséget, a lányok faképénél hagynák, így nem tudná őket megalázni. Miközben persze a lányok ugyanúgy át akarták őt verni, csak ők az esküvő után verték volna át, a főszereplő így egy lépéssel előttük járt. A lányok ugyanúgy hazud(ná)nak neki, csakhogy a főszereplő pontosan tudja, hogy nem a két szép szeméért vannak vele, egy pillanatra sem rendült meg, következetesen vitte véghez a műveleteit. Egyik-másik lány még be is adta volna a derekát, az lett volna az igazi megaláztatás, ha még le is feküdt volna velük, és aztán dobja el őket. De olyannyira megvetette őket és olyannyira undorodott tőlük, hogy a filmbeli karakter még le sem feküdt velük, ettől vált még hitelesebbé ez a megszállott figura. Ahogy azt egy korábbi hozzászóló írta, a fodrászos jelenet a film egyik csúcspontja, a nők ugyanúgy ki akarták használni, az utolsó áldozata is csak eszközként tekintett rá, egyébként rá se nézett volna, szóba se állt volna vele. Semmi erkölcsi alapja nem volt arra, hogy számon kérje a főszereplőn a hazugságait, amikor ő is ugyanúgy hazudott neki, ugyanúgy át akarta verni, sőt, a végén már nem is csinált titkot abból, hogy csak ki akarja használni, már pofátlanul csak az útlevelet követelte tőle. Kiváló film a képmutatás és a pofátlanság legsötétebb bugyrairól.
9/10
Na ezt már nem 2016 máj. 26. - 12:51:56 9/10
Na ez egy 10/9-es film, tökéletes színészi alakítás, tökéletes forgatókönyv!
Ágota Anna Gyurátz 2014 ápr. 20. - 16:47:17 Előzmény vino-et-veritas
Meg is történt! Kaméleon c. film!!!
vino-et-veritas 2014 márc. 13. - 11:05:24
Nyugalom, biztos elõ fogja venni ezt a történetet még valaki nemsokára...

A 60-as, 70-es évek és természetesen Fejes világába akkor nem férhetett be egy mai értelemben vett thriller megírása, megfilmesítése.

Amúgy a Fejes-féle novellák, regények közé - bár régen olvastam - teljesen beilleszthetõ (a társadalmi helyzetébõl kitörni akaró, de ehhez ösztönös és rossz utat választó munkásfiú tragikus alakja, stb).
5i 2014 márc. 13. - 10:44:51
Az eredeti történet kegyetlen és bestiális.
Ez sem a könyvbõl, sem a filmbõl nem derül ki(sajnos).
Szöllõsi György különös kegyetlenséggel ölte meg az utolsó, gyanakvó átvert lányt.
1962 nyarán történt az eset a Normafánál.
Szöllõsi egy beteges hazudozó, kéjenc volt, eredetileg gyári munkás, vidékrõl költözött Pestre.
Megismerkedett egy sofõrrel, aki diplomata autón dolgozott és megegyeztek, hogy havonta egyszer kibérli a kocsit egy estére.Szinte az összes pénze elment erre havonta, amit a gyárban keresett, de képes volt koplalni egy hónapon át, várva, hogy eljöjjön mindig a várva várt este...
Hiszékeny, vagy külföldi disszidálásban reménykedõ lányokat, nõket csapott be.
Elhitette Velük, hogy görög(néha lengyel) diplomata.
Természetesen a szex után lelépett. De szegény Sánta Ildikónál nem ez történt:
Gyanakodni kezdett a lány, s ez lett a veszte. Szöllõsi egy "kliense" már gyanakodott, azt megmérgezni próbálta(sósavval, amit Cinzanoba töltött), de az szerencsére nem sikerült.
Ildikó nem ilyen volt szerencsés, a férfi elcsalta sétálni és egy 90Ft-ért aznap(direkt erre a célra) vásárolt borotvapengével elvágta a lány torkát. Aberrált mivoltát az is mutatja, hogy az éppen elvérzõ lánnyal még megpróbált közösülni. Ez nem sikerült. Ekkor leszabdalta áldozata fejét(!!!), majd arccal elõre a bokorba dobta.
Megpróbálkozott a végtagok levágásával is, de a penge eltörött. Másnap bukott le, amikor egy gyári munkás társával visszament, azt állítván, hogy talált egy holtestet.
Még abban az évben felakasztották. Popper Péter pszichológus hallgatta ki...
Nagyon durva filmet lehetne ebbõl készíteni, akár külföldre is...
t_burbank 2013 dec. 07. - 00:44:36 Előzmény nieves
Egyik ismerõse a mongol követség alkalmazottja volt, õt fizette le - ha még olvasod így hat év távlatából :)
t_burbank 2013 dec. 07. - 00:40:33 Előzmény Lyanos
A logikai bukfenc a valódi esetbõl származik - valószínüleg ez adja meg a történet kíséreties jellegét máig is.
Lyanos 2013 szept. 29. - 10:41:21 Előzmény Diablo72
***SPOILER***
Tény, hogy Zsuzsa egy ügyes duplacsavar a történetben. Viktor felé adja a szûzlányt, miközben más szereplõkkel folytatott beszélgetéseibõl az derül ki, hogy korántsem ártatlan. Viktor pont egy ilyen nõbe szeret bele, nem azokba, akik tényleg ártatlanok. NB: kik is voltak a ténylegesen ártatlanok a szereplõk közül?
Logikai bukfenc: Zsuzsa telefonál a nagykövetségre megy a Nagyszállóba, és egyértelmûen kiderül, hogy Vikor egy nemlétezõ követségi alkalmazott. Ennek ellenére továbbra is hisz neki.
***SPOILER VÉGE***
Diablo72 2013 szept. 22. - 23:27:46
Nem tudom eldönteni a fodrászjelenet után melyikük a megdöbbentõbb, kicsi Viktor vagy Zsuzsa.
adamnagysweetmovie 2013 szept. 14. - 08:53:49
Szõnyi G. másik Fejes-adaptációját is ajánlom, a Mocorgót.
adamnagysweetmovie 2013 szept. 14. - 08:45:38
m_and_m 2013 aug. 18. - 12:13:02 Előzmény szonya1
Igazad van, Kabos játszott a Dollárpapában is.

Más.:
Tisztelt Port.hu! Ez film nem színes.
vino-et-veritas 2013 aug. 16. - 19:17:36
Jó film, korrajz is meg nem is.

Egymás becsapása, lenézése nem rendszerfüggõ.

Az Eiffel tornyot, meg a Lánchidat is eladták már hiszékeny embereknek, pedig köze nem volt a "szocializmushoz". Aztán Kulcsár Attila sem volt éppen az elit gyermeke...

A kor (60-as évek vége) zárt körülményei között, az áhított nyugati kapcsolat lehetõsége még hiszékenyebbé tette az embereket.

Ha pedig valamit sikerült abból a korból "átmenteni" és lassan tökélyre fejleszteni, az sajnos pont a másik semmibe vétele, lenézése, letaposása, stb., pedig ezt már "demokráciának" nevezzük.

És ugyanígy a "közvagyon" is szabad préda maradt, a közterületek állapotától a közpénzek elsíbolásáig...
filoszemitabéla 2013 aug. 16. - 18:23:23
Nagyon jó volt a regény is, a tévéjáték és a színdarab is (Hegedûs D. Gézával).
Valóban megdöbbentõ volt, ahogy lerántotta a leplet Fejes Endre a "nép államáról", ahol a proli diplomatának adta ki magát, hogy emberszámba vegyék és egy szebb nõ szóba álljon vele.
Egy ú.n. káder tökéletesen lenézte az egyszerû munkást és úgy viselkedett vele, mint egy hûbérúr. Bár abban is van némi igazság, hogy akit le lehet nézni valamiért, azt le is kell nézni. Mély szakadék tátongott a Horthy-korszak mester urai és az ú.n. szocializmus szakijai között, akik kis táskában hazahordták a fél gyárat.
Ugyanakkor A 60-as években az "elembertelenedett kapitalizmusban", Svájcban a takarítónõ (Putzfrau) egy asztalnál ebédelt a kitakarítandó lakás tulajdonosával és családjával (saját tapasztalat, de családtag voltam, nem takarítónõ a félreértések elkerülése végett)
Az is elég érdekes, hogy egy ilyen elég egyszerû cigánygyerek (a valóságban) hogyan tudta elhitetni magáról, hogy görög (ez még talán érthetõ, hajszín, bõrszín), de hogy diplomata...
Mindig meglepett, hogy egy-egy szélhámos, amikor megszólalt a "Kék fény"-ben, meglehetõsen primitív stílusban, rosszul egyeztetett ragokkal stb. mégis meg tudott téveszteni egy csomó embert.
Nagy általánosságban elég egy ilyen figurának a cipõjét megnézni, amit felvesz a hivalkodó öltönyéhez és máris lehet tudni, kivel állunk szemben.
szonya1 2013 aug. 16. - 17:35:13
Kabos Gyula egyikben sem, Kabos László mindkettõben játszott. Természetesen a szóban forgó autó (Medveczky Ilona járgánya) valóban a 68-ban készült A veréb is madár filmben látható.
m_and_m 2013 aug. 16. - 17:15:08 Előzmény naemmekki
Amire te gondolsz, az a Veréb is madár c. film. A Dollárpapában nem is játszott a Kabos.
vondermonarchi 2013 jún. 28. - 00:34:38 Előzmény port_guy
Ha Roberta rendezte el tudom képzelni milyen volt :)))

Hegedûs D. Gézával anno, na az volt jó elõadás.
vondermonarchi 2013 jún. 28. - 00:32:04
Είμαι ένας Έλληνας διπλωμάτης :)
crackjack 2013 jún. 28. - 00:22:09
Hát ez tényleg nem semmi történet. Néha alig értettem a szöveget a háttérzenétõl. De ami a záróképsorok alatt is hallatszik, az nagyon eltalált.
10/10
vizipok56 2012 júl. 19. - 19:43:30 10/10 Előzmény port_guy
A "nemzeti szinházban" egy adag genny folyik - amennyire tökéletes a Fejes féle novella és a Harsányi féle film, annyira undorító a szinészettel köszönõ viszonyban sem álló retkes fehértibor, és kovácspatricia_mv - Martinovics Dorinától elnézést kell kérjek - Õ valóban szinész, kár, hogy csak epizódszerepet kapott!
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu