Két félidő a pokolban

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar háborús filmdráma, 122 perc, 1961

Értékelés:

105 szavazatból
Szerinted?

1944-ben egy ukrán táborban egy csapat munkaszolgálatos barátságos futballmérkőzést játszhat a német katonák válogatottjával Hitler születésnapjának tiszteletére. Csapattagnak lenni kiváltság, hiszen nem kell a bányában dolgozniuk, és rendesen ehetnek. Edzőjüknek Ónodit teszik meg, az egykori csodacsatárt, aki nehezen áll rá, hogy amatőrökkel dolgozzon, végül azonban nincs szíve cserben hagyni társait. A film szereplői között ott találjuk a korabeli színjátszás legnagyobb alakjait.

Stáblista:

Játszási időpontok

Hozzászólások

Szerinted?
bigbit 2018 jún. 16. - 11:41:59 Előzmény primusztr
Döbbenet. Mindjárt kiderül, hogy a munkaszolgálat csak üdülés volt. A katonák csak az ellátás javítása miatt voltak jelen. És a muszosok ezt nem becsülték. Ejnye!! Szégyen, hogy valaki ennyire nem rud gondolkodni.
utuhegal 2018 jún. 15. - 22:19:57
Öt évvel később az üllő és a kalapács helyet cserélt, ha megérte.
1/10
primusztr 2018 febr. 13. - 14:32:55 1/10
Nagyszerû színészek, alkotók végtelenül rossz ügyben jártak el. Történelemhamisítás az, hogy a magyar királyi honvédség tagjai között csak egy jóakaratú becsületes embert találunk, a németek között egyet sem, míg a másik oldal csupa hófehér figura. Görbe János alakítása volt hiteles, õ rettentõen visszataszítóan, valósághûen ábrázolta a lumpen kommunista elemeket. Kár volt a túlságosan sarkított történetért, lehetett volna ez egy nagyon jó film is. Így viszont katasztrófa és fõleg az, hogy még most is adják és ezt a szemetet digitalizálták. Egyszer véget kellene már vetni a kommunizmusnak!
vino-et-veritas 2014 febr. 24. - 13:01:31
OFF

Valószínûleg a többség így van a "mûvészeti alkotások" (film, irodalom, képzõmûvészet, zene, fotó, stb) jó részével.

Fiatalon könnyû valamire rámondani, hogy unalmas vagy hülyeség.

Az, hogy késõbb sem tetszik, más kérdés.

De ennél még rosszabb, ha valakit idõsebb korában sem érdekel egyáltalán a "kultúra"...
vino-et-veritas 2014 febr. 11. - 12:19:46
OFF

Ó, hát ez is az egyik "darázsfészke" a mai filmkészítésnek.
Amúgy az irodalmi alapanyag önmagában kevés. Pont a felsorolás mutatja, hogy mennyire nem sikerült a legtöbb újabb keletû feldolgozás (pl. a Szabó féle Rokonok sem az nekem, a többirõl nem is beszélve).

Ebben benne van az is, hogy az 50-es, 60-as és még a 70-es években ott voltak azok a színészek, rendezõk, "régi filmesek", dramaturgok, színházi emberek, sõt nézõk is, akik a korább "ántivilágot" is ismerték, éltek benne (századfordulótól a 40-es évekig). Az általuk is képviselt társadalmi normák annak ellenére is tovább éltek, hogy "szocializmusra váltottunk". A családok többsége nem lett más, élte azt az életet - a lehetõségek szerint -, amit az azt megelõzõ évtizedekben is élt.

A nagyobb váltás inkább a 70-es évektõl indul meg, amikor a korábbi hagyományos közösségek gyorsabban erodálódnak, rombolódnak, elsõsorban a modernizáció és a "városiasodás" (lakótelepek elszaporodása!) miatt. A korábbi generáció "kihalásával" eltûnt az a híd is, ami összekötötte ezt a két "rendszert" És ennek látjuk most az óriási hiányát, mind társadalmi, mind politikai értelemben. A múltat "végképp eltörölni" és történelemkönyvbõl múltat építeni nem lehet, meg újra csak ideológiai alapon kiválogatni, "központilag" megmondani, hogy kit "szeretünk" és kit nem (ezt már végigjátszottuk a korábbi 40 év alatt). Ami idõtálló, az akkor is az marad Janus Pannoniustól Adyig vagy Jókaitól Örkényig. Sokakról meg hiába bizonygatjuk mekkora szerzõ volt..., de ezt inkább hagyjuk.
10/10
olahmiki1959 2014 febr. 11. - 10:59:58 10/10
Irodalmi alapanyagok...
Jó, hogy ezt megemlítetted.
Azon gondolkodtam el, hogy talán irodalmi alapanyagokból lehet igazán jó filmeket csinálni, valószínûleg az alapmû színvonala miatt, a bennük lévõ mélyrétegû emberábrázolás miatt, a szövegek életszerûsége miatt...
Pacsirta, Rokonok (a régi, 50-es években készült változat, nem a mostani, Szabó István-féle), Árvácska, Hannibál tanár úr, Isten hozta, õrnagy úr, (a Tóték-ból), Budapesti tavasz, A tizedes, meg a többiek, (Dobozy Imre kisregényébõl), A Pál-utcai fiúk, (a régi, nem ez a mostani borzalom), aztán Várkonyi Zoltán kitûnõ Jókai-filmjei, a Krúdy mûvébõl forgatott, csodálatos, máig felülmúlhatatlan Szindbád, és a sor még hosszan folytatható.
Nem véletlen, hogy napjainkban nem készülnek igazán jó magyar filmek, - egy-két, nagyon ritka kivétellel, - bár azt hiszem, ez nem csak a jó, irodalmi alapanyagból készül forgatókönyvek hiánya miatt van így, hanem rengeteg egyéb szempont is szerepet játszik benne.
(Megkérdõjelezhetõ rendezõi tehetség, a nagy színészegyéniségek, a régi, "nagy nemzedék" hiánya, súlytalan forgatókönyvek, torzsalkodás, politikai megosztottság a filmes szakmán belül, anyagi nehézségek, stb...)
Én a legjobban azt sajnálom, hogy az a bizonyos "aranykor", ami a magyar filmgyártásra jellemzõ volt az 50-es, a 60-as, és talán még a korai 70-es években is, - amikor komoly szerepet játszottunk még a világ filmgyártásában is, ott voltunk, jegyeztek bennünket, a magyar filmnek súlya, és jelentõsége volt, - valószínûleg már soha nem jön vissza.
vino-et-veritas 2014 febr. 11. - 09:04:57
Nekem is hasonló jutott eszembe, de nem akartam Jancsót idekeverni. Mondjuk a 60-as években forgatott filmjei vannak igazán rendben (formabontók, új képi világ, stb), aztán jött a kialakított klisék ismételgetése, a végén meg a blõdlik...

Fábri helye viszont nehezen lenne vitatható.
Érdekes, hogy alig van saját korában játszódó filmje.
Hogy túl sokat foglalkozott a múlttal? Valószínûleg õt jobban érdekelte a múlttal való szembenézés, mint a kortárs társadalmi problémák feszegetése. És minden bizonnyal az aktuálpolitikába sem akart nagyon belekeveredni...
Ráadásul az irodalmi "alapanyagokkal" is jól bánt (lásd Édes Anna, Hannibál tanár úr, A Pál utcai fiúk, stb).
vino-et-veritas 2014 febr. 11. - 06:40:06
Alfonzó?

Az igaz, hogy õ is megjárta Ukrajnát és sok filmben szerepelt, de ebben éppen nem...
LajtaJ 2014 febr. 10. - 23:16:34
A német ezredest a zseniális Alfonso (Markstein József) alakította, aki származása révén ugyan valóban nem lehetett volna annak idején Wehrmacht tiszt, viszont olyan hatalmas mûvész volt, hogy még ma is csak kellõ tisztelettel lehet beszélni róla.
10/10
olahmiki1959 2014 febr. 10. - 23:15:49 10/10
Most, amikor Jancsó Miklós meghalt, Tarr Béla azt nyilatkozta róla, hogy "meghalt a legnagyobb magyar rendezõ"
Nos, minden tiszteletem Jancsó Miklósé, de igazából, ha egészen õszinte vagyok, a valóban zseniális, filmtörténeti jelentõségû Szegénylegényeken túl, a többi filmjei nekem nem tartoznak a kedvenceim közé. (Oké, az Oldás és kötés szintén nagyon jó, elsõsorban a szereplõk színészi játéka miatt).

Ellenben Fábri Zoltán szinte ontotta magából a remekmûveket, - Körhinta, Édes Anna, Hannibál tanár úr, Dúvad, Két félidõ a pokolban, A Pál utcai fiúk, Isten hozta, õrnagy úr, Az ötödik pecsét, - úgyhogy nekem, (teljesen szubjektív vélemény, természetesen,) Fábri Zoltán minden idõk legnagyobb magyar filmrendezõje.
gabroca 2014 febr. 10. - 21:58:05
Hát ez valami szörnyû..
vino-et-veritas 2014 febr. 10. - 21:00:00 Előzmény olahmiki1959
S milyen lehetett "újrajátszani" azoknak, akik már egyszer "átélték" a történelmet majd húsz évvel korábban, mint Egri, aki maga is muszos volt. Vagy pont az Ezredest játszó Fenyõ Emil, aki szintén nem volt éppen "árja" származású...

Fábrin kívül nemigen van olyan magyar rendezõ, akinek az életmûve ennyire "súlyos" és egyenletes szinvonalú lenne a Körhintától az utolsó filmekig...
Diablo72 2014 febr. 10. - 18:55:04
Akármelyiket is látom a három közül mindig eszembe jut a másik kettõ: Az ötödik pecsét és a Szegénylegények.
10/10
olahmiki1959 2014 febr. 10. - 18:25:59 10/10
Ez az egyik legjobb magyar film, zseniális színészekkel, a nem kevésbé zseniális Fábri Zoltán rendezésében.
Hús-vér embereket látunk a filmvásznon, egyfelõl a háború poklában való lealjasodással, gyávasággal, megalkuvással, másfelõl nehéz helyzetben, az életveszélyben való helytállással, bajtársiassággal, emberi tartás megõrzésével.
Sokszor láttam már a filmet, mindannyiszor nagy élmény volt.
smartdrv 2014 febr. 09. - 16:29:57
remek film a szereptévesztésrõl
10/10
olahmiki1959 2013 márc. 11. - 23:45:56 10/10 Előzmény gyongyp
"Komikus a mellkasig felhúzott nadrág, a "Kisapám", "Te Marha" és egyéb káromkodások (egy munkatáborban, ahol halálra dolgoztatják az embereket gondolom nem úgyszoktak beszélni mint egy étteremben):
"Ne szídd az anyámat mert mérges leszek" stb."

Ez egy elég régi, 2009-es hsz.
Mégis tanulságos elolvasni, mert kiderül belõle, hogy milyen tévhitek és félreértések munkálkodhatnak a fiatalabb nemzedékben, többek között ami a régi filmeket illeti.

A "Két félidõ a pokolban" 1961-ben készült.
Abban az idõben egyetlen olyan filmet sem forgattak, amelyben a ma teljesen megszokott káromkodások hangzottak volna el, sõt, az amerikai filmekhez készült szinkronokban sem hangzottak el olyan trágár kifejezések vagy szavak sem, amelyek bármelyik akciófilmben vagy krimiben hemzsegnek manapság.
Hogy példát is mondjak, - itt gondolom mûködni fog az automatikus moderáció, - de a "baszd meg", a "kurva anyádat", a "te hülye fasz", vagy a "menj a picsába" kifejezések elképzelhetetlenek lettek volna.
Ha megnézzük a régi westerneket, háborús filmeket, - amelyekben nem handabandázó, szófosó hülyegyerekek, hanem tényleg kõkemény férfiak szerepeltek, - A hét mesterlövész, A piszkos tizenkettõ, vagy A halál 50 órája, - azokban sem káromkodnak feleslegesen, meg tudták oldani a dolgot mégis úgy, hogy sokkal nagyobb súlyuk van az ottani szereplõknek, mint azoknak, akiknek a mostani filmekben minden második mondatuk az, hogy "baszd meg"!

Ha jól emlékszem, Magyarországon az elsõ igazi káromkodás az 1979-ben készült "Zsaru vagy csirkefogó" címû film szinkronjában hangzik el, amikor Jean-Paul Belmondo be akar menni a fõszereplõ csaj szobájába, akivel elõtt jól összevesztek, és amikor a zárt ajtón kopogtatva azt mondja, hogy:
- Engedj be! - az a válasz érkezik rá a szobából, a hölgytõl, hogy:
- Egy lófaszt!
A nézõtér hangos derültségére, ott voltam a moziban, hallottam.

Ezután egyre több film szinkronjában kezdtek megjelenni az erõsebb kifejezések, az "Apokalipszis most", vagy "Az utolsó tangó Párizsban" már így került a közönség elé, aztán már a magyar filmkészítõk is elkezdtek egyre bátrabban ilyen mondatokat beletenni a filmjeikbe.
De 1961-ben ez még teljes képtelenség lett volna.
far vik 2013 márc. 10. - 23:21:51
Nem tudom, eddig hogy került ki ez a film, de most végre láttam. Kiváló darab, és a legkiválóbb alakítás a magyar Dustin Hoffmann, Garas Dezsõ. Csak a legnagyobbakkal lehet együtt említeni. Csodálatos a játéka, az egész világnak látnia-tudnia kellene - kellett volna - róla! Örök darab ezt a film és a többi csodálatos alakítás is! Sajnos a magyar katonák sem voltak szentek, és a korszak lenyomata és a kötelezõ beállítások ellenére lehet ebben is sok igazság, ahogy itt az õ megjelenítésük szerepel.
10/10
blaze86 2013 márc. 10. - 23:12:00 10/10
Remek, remek film, csak ajánlani tudom. Kár, hogy manapság nem készülnek hasonlók.
10/10
ChelseaForce 2012 júl. 05. - 14:07:46 10/10
Tegnap láttam a filmet. Nagyon tetszett, Fábri ismét csak nem hagyta lentebb csúszni a színvonalat, igényes film kerekedett ki ebbõl. A drámában humorral fûszerezett világ eléggé bizarr, egyedi hangulatot ad. Nézze meg mindenki!
10/10!
solicitor 2011 jún. 23. - 18:46:12
Nagyon jó film. Én most néztem meg a Filmmúzeumon. Ütõsebb mint az amcsi feldolgozás (talán mert ott happyend a vége). Viszont abban segítsetek már, hogy a végén a tizedes (aki utólag állt be a csapatba) kifingik? Mert a hullák közt nem láttam mivel pont sírt a gyerekem és nem tudtam az arcokat folyamatosan végignézni!
Összes hozzászólás
Parno Graszt lemezbemutató koncert a Müpában február 14-én!