Kutyaszív

Bakancslistához adom
Sobache serdtse
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott szovjet filmdráma, 130 perc, 1988

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?

Oroszország, húszas évek. Preobrazsenszkij professzor, a szervátültetések mestere egy közönséges kutyába emberi szívet ültet át. És csoda történik: a kutya fokozatosan átalakul. Mind külsőre, mind belsőre emberre kezd hasonlítani.
Bulgakov egyik leghíresebb regénye az 1917-ben kezdődött történelmi folyamat veszedelmeire figyelmeztet látnoki erővel: "Terrorral semmit sem lehet elérni egy élőlénynél, bármilyen fokán is álljon a fejlődésnek. (...) Ezek hiába gondolják azt, hogy a terror segít. Nem, kérem, nem segít, bármilyen terror legyen is az: fehér, vörös, vagy akár barna! Teljesen megbénítja az idegrendszert."
Vlagyimir Bortko (aki a nagysikerű A Mester és Margarita című, hasonlóan Bulgakov-, valamint A félkegyelmű című Dosztojevszkij-adaptációt rendezte) magas színvonalú tévéfilm-változatát több nemzetközi fesztiválon is nagydíjjal jutalmazták.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

Filipp Filippovics Preobrazsenszkij professzor
Dr. Bormenthal
Poligraf Poligrafovics Sharikov
Darija Petrovna

Játszási időpontok

Hozzászólások

Szerinted?
10/10
Yorgos 2010 márc. 11. - 11:19:07 10/10 Előzmény feketevipera
Számomra igen érdekes a professzor jelleme - nem átkozódik, mert ellopták a kalucsniját, csak az íratlan etikett be nem tartása miatt van fölháborodva, miszerint fölhordják vele a sarat. Õ testesíti meg a szent embert, az arhatot, aki a pusztításra nem reagál pusztítással, sõt azt meg is tiltja, és a film folyamán mindvégig kitart a bántás helyett beláttatás buddhista eszményénél jóllehet egyre inkább zavarja az elszemtelenedõ és veszéllyé váló, kormánytámogatást élvezõ kutyamber (bár ne sértsük a kutyákat!). Kiváncsi voltam a megoldásra, hiszen az nem mehet a végtelenségig, hogy az egyik mindig csak ad, a másik meg nem hogy csak elfogad, hanem egy idõ után, vérszemet kapva a jámborságon, el is vesz; hogy a szent embernek kell csak mindig alkalmazkodni a rongyemberhez. Pedig nem õ az egyetlen szegény, nehézsorsú lény az életben/filmben - a titkárnõ, a professzor segédje, etc. mind tud illeszkedni, ha kell tûrni s közben a munkáját rendesen elvégezni. A tisztesség és szeretet isteni rendjének felbomlását vetíti elõre a film egészen a hirtelen megoldásig, amely számomra itt azt sugallja, hogy a tisztességes embernek is van joga a nyugodt élethez, van joga védekezni.
mérlegelõ 2010 márc. 11. - 00:27:01
Pár éve adtak egy - ha jól emlékszem olasz - filmfeldolgozást ebbõl a kisregénybõl. Tán fölösleges hangsúlyoznom, noha nem volt kimondottan gyenge, vagy méltatlan, mennyivel tompább, felszínesebb volt a ma estinél! Ámde nincs okunk csodálkozásra: ugyanez az orosz rendezõ /V. Bortko/ jegyzi a "Mester és Margarita" 10-részes csodálatos filmverzióját is!!
9/10
idlosza 2010 márc. 10. - 23:09:18 9/10
Maximálisan egyetértek az elõttem szólókkal.
Legfeljebb annyit, hogy pergõs a cselekményvezetés, egyáltalán nem tûnik vontatottnak, ha esetleg valaki ettõl tartana.
Na és az édes kis bénafülû, mosolygós kutyus...szegényt így megbántani. :))
gtothistvan 2010 márc. 10. - 22:19:31
Remek fanyar ironikus darab. Gratula Duna.
Borella 2010 márc. 10. - 22:02:29 Előzmény feketevipera
Nagyszerû film! Remek, hogy a Duna tévé mûsorára tûzte! Kitûnõ rendezés, elsõrangú színészek, isteni technikai megoldás ez a barnás, régi fotó szerû filmezés, tökéletes miliõk, Bulgakov élvezné, ha látná. És persze ez a fojtott elementáris humor... ez a keserû és szörnyû kor, amit ennél jobb eszközzel, mint a finom irónia és vérfagyasztó humor, nem lehetett volna jobban érzékeltetni.
feketevipera 2009 nov. 06. - 18:52:42
Sajátosan bulgakovi humorú, keserû történet ez. A professzor az értelmiségi jelképe, aki fokozatosan kiábrándul az új rendszerbõl, jóllehet azelõtt sem szerette. Gömböc/Gömbös pedig a felkapaszkodott bolsevik szimbóluma (vagy inkább torzképe), aki csekély mûveltsége és szinte minimális értelme ellenére meglehetõsen magas pozícióba jut, és inkább csak az ösztöneinek él. A történet maga a bolsevikok azon utópiájának bírálata, hogy õk képesek lesznek megteremteni az új embert (habár burkoltan benne van a nemzetiszocializmus bírálata is). A film alapkérdése az, hogy az emberek hogyan tudják megtalálni a helyüket ebben az embertelen, bürokratikus világban. Bulgakov - és a rendezõ - igen szigorú bírálatot mond a 20-as évek Szovjetuniójáról, és õszintén szólva csodálom, hogy 1988-ban elkészülhetett ez a film.
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu