Lászlóffy Aladár, a Kolozsvárott - és az utóbbi időben egyre gyakrabban Budapesten - élő költő és esszéíró az egyetemes magyar költészet kiemelkedő alkotója. Szerkesztőként, prózaíróként és műfordítóként is jelentős műveket alkotott, de a sok elismeréssel, majd 1998-ban a Kossuth-díjjal elsősorban lírája teljességigényét, gondolatiságát és formagazdaságát ismerték el.