Mastrangelo vizsgálóbíró karrierje csúcsán visszatér Milánóból a szülőföldjére, Dél-Olaszországba. Az északi munkatempóhoz szokott Mastrangelo eleinte nehezen viseli a déli mentalitást, de aztán egyre jobban megszereti a bár kissé lusta, de kedves és nyílt helyi lakosokat, és persze a déli táj, az ételek és a borok nyújtotta örömöket. A megrögzött agglegény Mastrangelo a munkáját is magányosan végzi: körültekintően, mindig a mélyebb okokat kutatva, sajátos módszerekkel deríti fel a különböző bűneseteket.