Max Manus

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott norvég-dán-német háborús filmdráma, 118 perc, 2008

Értékelés:

68 szavazatból
Szerinted?

Miután Max önkéntesként harcolt a finn-orosz háborúban, visszatér Norvégiába. Az országot közben megszállták a németek, bábkormány vette át a hatalmat. Max ellenálló csoportot szervez, röpiratokat terjesztenek. A németek elfogják, ám sikerül megszöknie. Skóciában csatlakozik a norvég önkéntesekhez, és kiképzik szabotázsakciók végrehajtására. Hazájába visszatérve Max arra készül, hogy néhány fős csapatával elsüllyessze az oslói kikötőben az utánpótlást szállító német hajókat. Az akció után Fehmer, a pszichopata Gestapós vadászni kezd rá. A hajszának egyre több barátja esik áldozatul. Max magát okolja a történtekért. A film igaz történeten alapul.
Bemutató dátuma: 2009. december 3. Forgalmazó: Grant Film Kft.

Stáblista:

Szereplők

Max Manus
Ida Nikoline Lindebrakke
Siegfried
Kolbein Lauring
Edvard Tallaksen

Hozzászólások

Szerinted?
petersson8 2018 dec. 15. - 20:08:06 Előzmény Querelle
Neked érdemes filmet csinálni akkor.
Querelle 2015 jan. 16. - 21:41:13
A film érdekes, de a címszerepet játszó színészt nem tudtam komolyan venne, mert sajnos mindig a Fejvadászok címû filmjének aza gyomorforgató jelenete ugrik be, amikor menekülésképpen nyakig merül a szarba.Ez van.
trudy 2014 jún. 29. - 18:23:49
Nem rossz film, a mûfaj és az adott történelmi kor kedvelõinek szerintem abszolúte ajánlható. Érdekes a norvégok szemszögébõl bemutatva a világháború és van benne néhány egész jól sikerült izgalmas jelenet és filmes megoldás.
10/10
Schatz 2013 szept. 11. - 08:50:45 10/10
Vonakodva néztem meg, mert a háborúval kapcsolatos filmekkel nem sok jó tapasztalatom van, de ez a film zseniális. Eredeti nyelven, felirattal néztem meg, és eszméletlen jó volt.
Megéri mindenképpen megnézni.
9/10
malmsteen11 2013 márc. 09. - 18:30:06 9/10
Ez a film legalább átlagban 8-nak kéne lennie.Nagyszerû rendezés ,történet...Nagyon jó!!!
9/10
smileatesz 2011 jún. 28. - 07:07:49 9/10
Nagyon szeretném megszerezni ezt a filmet, dvd-re kiírni. Ki tud segíteni? 06202740274 a számom. A Szerzõk (Reprise) címû film is kellene. Nagyon meghálálnám, ha valaki tudna segíteni. ATESZ
zoli362 2011 ápr. 03. - 21:08:02
Üdv : nekem is tecet a film bár némi akcioval meg füszerezhették volna hiszen a Németek ehez naon értetek , de enek ellenére a film nálam 10 eskálán - 6 os volt
6/10
NADALFAN 2011 febr. 08. - 21:57:33 6/10 Előzmény NADALFAN
kicsit több akciót vártam ,de azért egyszer elment.
6/10
NADALFAN 2011 febr. 08. - 19:38:34 6/10
köszi az infót-szeretem a háborús filmeket így megnézem.remélem nem csalódom:))
velorexescsavo 2011 febr. 08. - 18:38:04
Szerintem érthetõ és jó elemzést írtak az elõttem szólók, de, ha azt értelmiségi maszlagnak minõsíted, akkor egyszerûen:
Nézd meg, mert nagyon jó film. Egy izgalmas háborús film. Nagyon jó színészek játszanak benne. Azonkívül egy valós személy életrajza alapján készült, megismerheted belõle a norvég ellenállás történetét.
10/10
-werther- 2010 márc. 12. - 20:09:38 10/10 Előzmény zerzer
Megérkezett a fölényeskedõ, ásítóan elegáns hozzászólás, ami végre globális ítéletet mer mondani a filmrõl. Végre jött egy hozzáértõ vélemény: a mû megmérettetett - szundikálva - és könnyûnek találtatott. Ezek szerint a szentimentális, a valódi belsõ rezonanciákat kínáló alkotásoktól saját magukat elzáró lelki szegényeknek odavetett kenyeret talán jobb el se fogadni. De! ...ha mégis: az elrontott portrékból is tanulhat az igazán nagy festõ. Míg a dilettánsok bambán gyönyörködnek, a hozzáértõnek alkalma nyílik mesterségbeli tudásán csiszolni, a kompozíció látásának képességét elmélyíteni. Vagy ahogy az egyik legtehetségesebb és legeurópaibb magyar rendezõ, Szõts István javasolta a kezdõ filmeseknek: a pocsékkal elrontott celluloidokat ne dobjuk ki egybõl a kukába, a vágóasztalnál álljuk körbe és nagyító alatt tanuljunk a hibákból. Figyeljük meg, hogy a hozzászólás szerzõje arról mond dörgedelmes ítélet AMI SZERINTE ez a film. Megmondja, hogy mit akartak az alkotók, aztán elmarasztalja õket abban, hogy a vélt szándékhoz képest mi lett a filmbõl. Az istenítõ(?) kritikák nem veszik észre a szerzõi szándékot. Mikor én, a lélekben szegény, ejtettem egy-két könnyet a film semmitmondó jelenetein csak ezt nem láttam, ó! Mikor én, a lélekben szegény, napokig tûnõdtem a film részletein csak azért tettem, mert erre a filmre is amerikai paneljeimmel érkeztem, melyek magasabb rendû ízlésemen konkolyként uraskodnak. (Már én is tudom, hogy magára igényes ember ezt a szót: "amerikai", csak szitokszóként használhatja. Pfájj "amerikai"! Pfájj! Griffith, Orson Welles és az amerikai független film: köpni kell.)

Én, a lélekben szegény, ma újra megnéztem a Max Manust. Reagálnék a vélemény egyes pontjaira.
I. Sokadszorra korholják a személyes szálak vélt csököttségét, szabálytalanságát. Legtöbbünk csak közvetve ismeri a háborút. A háború végsõ borzalma annak személytelensége. Az individuum csak annyiban számontartott, amennyire stratégiai szempontból mérhetõ hatást gyakorol a kollektívumra. Musil, A tulajdonságok nélküli emberben, szuggesztív leírását adja az antikrisztusi személytelenségnek. Nem tudok szó szerint idézni, a leírás lényege, hogy a folyamat kezdõpontján egy nyakkendõs, kopaszodó politikus, villásreggelije után, a foteljébõl felállva megnyomja a kis piros gombot. A mechanikus ok-okozati sor másik végén pedig százezrek élik át a poklot: elhagyott végtagok, felismerhetetlenségig égett hullák, halálhörgés, siralom. Ebbõl a jellemzõ környezetbõl csak a környezet ábrázolásának a kárára lehet kiemelni az emberi személyt. A személyes sorsok összekuszáltsága, értéktelensége a háború személytelen tragédiájának a lényegi része. Ha egy életút szeli ketté a háborút, akkor a háború egy csomó lesz az életúton, a személyes tragédia okozója: meghalt X kedvese, szülei, X emberi töredékké vált. Minél artikuláltabb a személyes sors, annál homályosabb egy közösség (itt Norvégia pár évének) helyzete. Azt hiszem a film erre a megoldhatatlannak látszó problémára válaszolt egy egyensúlyi helyzettel. Ez is releváns, meg az életrajziság is.
II. A film tehát nem életrajzi. Nem rajzol gyerekkortól halálig terjedõ ívet, amire felfûzi az eseményeket. Egy emlékezetes történelmi periódus a kerete. A cselekménye: pár norvég férfi 5 évig szabotõrként harcol a hazájáért.
III. Hogy mit akar, mit céloz a film? Ugyan mi köze hozzá a nézõnek, hogy mit akar a film? Hogy széleskörû tablót felvázolni? Hát akkor, ezt akar. A kérdésnek szerintem csak egy teljesen másik aspektusból van értelme. Milyen válaszokat akar a film sugallni, eljuttatni a nézõhöz? Milyen rejtett, a tényekre vonatkozó meggyõzõdések futnak benne végig? Mennyire pártos? Erre a kérdésre filiszteus lentebb, egyik hozzászólásában remek észrevételeivel, meggyõzõ erõvel válaszolt: a filmben Manus nem lelkes antifasiszta, hanem hazafi. Ez két egészen más érzelem.
IV. "Egy filmalkotás lényege a fikció, nem a valóság szolgai másolása." Nem értem: bele lehetett volna színezni a "történésekbe és a személyekbe"? A Donau neve lehetett volna fantáziadúsabb? Vagy a meglévõ személyes dimenziót kellett volna átírni? Az események és a személyek annyira egyek ebben a történetben. Arról nem is beszélve, hogy ez mennyit sértett volna a valós személyek méltóságán: ha a történelmi, ha a személyes dimenziót színezik.

Nekem, a lélekben szegénynek, ma sem volt fakóbb élmény ezt a ritkaérdemes filmet megnézni.
11messi87 2010 febr. 18. - 15:04:43 Előzmény zerzer
Király vagy.
1/10
zerzer 2010 febr. 05. - 10:42:29 1/10
A film egy régimódi, lassan hömpölygõ háborús életrajzi dráma, amit leginkább egy téli délutánon abszolvált szundikálás közben szokott az ember megtekinteni. Csodálkozom az istenítõ kritikákon és hozzászólásokon, a film olyan, mintha egy 3 részes tévéfilmsorozat kivonata lenne, a dramaturgia szétesik, a megcélzott mûfaj a film elõrehaladtával egyre kevésbé egyértelmû, majd az egész kétségbeejtõ unalomba csap át. Sajnos utolérte a filmet az életrajzi alkotások átka: széleskörû tablót akar felvázolni, de elveszik a részletekben, sõt azokat gyakran ki sem bontja (pl.Öynebattenné lakása mint helyszín), következetlenül felvesz egy szálat, majd a film felénél elejti (pl. finn háborús emlékek bevillanása). A legnagyobb baj azonban az, hogy az alkotók nem vitték végig következetesen a karaktereket, nem kapunk magyarázatot tetteikre. És a legrosszabb, ami egy életrajzi filmnél elõfordulhat: dokumentumszerû élethûséggel próbál bemutatni személyeket és történéseket, elfelejtve, hogy egy filmalkotás lényege a fikció, nem a valóság szolgai másolása.
10/10
filiszteus 2010 jan. 13. - 18:56:57 10/10
Nem tartod jó színésznek Richard Gere-t? Zack Majo szerepében szerintem jó volt. (a film címére már nem emlékszem)
Kern András Woody Allen hangjának tökéletes. Ez minden, amit mondhatok róla.
Roger Moore valóban tökéletes oxfordi angolsággal beszél, az igazi úriembert valahogy olyannak képzeli az ember, mint õ.
Nekem sem változott a véleményem a Forrest Gump-ról, csak elgondolkodtam rajta, nem bennem van e a hiba, hogy mikor láttam, nem éreztem rá a jelentõségére. A Vinogradov nevû fórumozó nem csak, hogy nagyon felkészült és tájékozott a filmmûvészet terén, hanem nagyon jó egyéni meglátásai is vannak, nem csak tud, hanem érez is dolgokat.
10/10
filiszteus 2010 jan. 13. - 16:17:57 10/10
Jó szórakozást! Gondolom feliratos, ha jól emlékszem, szerencsére nem is szinkronizálták. Szerintem a szinkronizálás a legcélravezetõbb módja egy film kiherélésének. Amikor Richard Gere megszólal Kern András mutáló hangján, oda minden illúzió. Úgy tudom, pl. a finneknél a Tv számára sem készül szinkron, hogy a nyelvtanulást is elõsegítsék.
Most akartam valaminek a filmmel kapcsolatban utánanézni és látom, hogy születtek hsz-ek a filmrõl. Olvasd el Vinogradov hsz-ét, õ tökéletesen megfogalmazza, amit én éreztem a film nézése közben, de csak laikusként, beszélni róla már nem annyira tudnék.
U.i.
most, hogy olvastam, mit írt Vinogradov errõl a filmrõl, megint el kellett gondolkozzam, jól ítéltem e meg a Forrest Gump-ot.
10/10
filiszteus 2010 jan. 13. - 13:04:04 10/10
Okvetlenül nézd meg "A nap vége"-t is. Ennél szebben vallani öregkorról, az elmúlás közeledtérõl nehéz lenne. "Az eltûnt idõk nyomában" hangulata lengi be a filmet. Még olyan érzés nélküli és kemény nácziakat is meg tudott érinteni, akiknek nem tetszett a Forrest Gump.
10/10
filiszteus 2010 jan. 12. - 23:25:47 10/10
Ilyenek vagyunk mi nácziak. Szerencsére mûködik a MEASZ, a munkásõrség kipróbált tagjai is hadrafoghatók és itt van még 11messi87 is. Nem fenyegeti veszély a világbékét. És akinek nem tetszett a Forrest Gump azt elviszi a rendõrség gyûlöletbeszédért.
11messi87 2010 jan. 12. - 19:56:05
Off: akinek nem jött át a Forrest Gump, abban nincs érzés, nincs lélek, csak keménység, mint maga a nácizmus.

:)
10/10
filiszteus 2010 jan. 11. - 10:29:56 10/10
Nem csoda, hogy idegen Tõled a Fanny és Alexander, mivel teljesen kilóg Bergman életmûvébõl. Én ugyanúgy nem tudtam mit kezdeni vele. A gyerekkori traumáiról szól és amolyan fricska szigorú lelkész apja (vagy mostohaapja, már nem emlékszem) irányában.
Nekem a legtökéletesebb alkotásának a "Szégyen" tûnik. Korábban írtam róla Werther nevû levelezõtársunknak, bemásolom ugyanazt a filmrõl:
Mindenekelõtt figyelmedbe ajánlanék egy filmet: "Szégyen"(Skämmen). Ingmar Bergman rendezte és egy fiktív országban játszódik, de még filmben tökéletesebben nem láttam a háború igazi arcát ábrázolni. Olyan a háborús filmekhez képest, mint egy kitûnõ portréfestõ által festett arckép, rossz fotókkal összehasonlítva. A háború és a vele járó hétköznapi szenvedések, megszállás, megtorlás, személyes bosszú
lényegét sûrítve mutatja be. Mivel fiktív térben és idõben játszódik, mentes minden elfogultságtól, "gonosz és ostoba németek, jó és hõsies amerikaiak, emberséges szovjetek stb".

Ezt, ha teheted, töltsd le valamelyik vidomegosztóról és nézd meg, nagy élmény.
Ami még a szívem csücske Bergman -tól "A nap vége" (Smulltronstelle). Nagyon költõi film, álomszerû és varázslatos hangulata van.
10/10
filiszteus 2010 jan. 10. - 22:51:49 10/10
Kedves Steris!
Félreértettél. A Heti hetes fórumon van olyan stílus, lekezelés, ledorongolás, pökhendiség, mint az Szdsz köreiben.
Tehát kellõen megedzõdött a tûrõképességem, amig velük leveleztem. Ehhez képest aztán tényleg az égvilágon semmi bántó nincs abban, hogy Te nem sokra értékelted a Max Manust.
Én például a Forrest Gump nagyszerûségére nem éreztem rá és ezzel a film fórumán elég nagy megbotránkozást keltettem, de ott mégsem az a tónus uralkodott, mint a Heti hetes fórumon. De, hát olyan a fórum, amilyen maga a mûsor.
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu