Programkereső

Megtorlás

Bakancslistához adom
Sakebi
japán horror, 104 perc, 2006

Értékelés:

12 szavazatból
Szerinted?
6 hozzászólás
Kiyoshi Kurosawa (Mezsgye) elismert japán rendező, Megtorlás c. filmjével számos fesztiválon vett részt, ami a horror műfajában különleges elismerés.
Yoshioka detektív egy fiatal, vörös ruhás nő gyilkossági ügyében nyomoz. A holttest arccal lefelé, egy pocsolyában hever, teste tengervízzel telített. A nyomok érthetetlen módon a nyomozó felé mutatnak: ujjlenyomatai és személyes tárgyai a holttest körül hevernek, bár ő hite szerint először jár ott. Nem ez az egyedüli furcsaság: további gyilkosságok történnek ugyanilyen rendszer szerint, s Yoshioka már-már arra jut, önmagát kergeti.

Stáblista:

Szereplők

Kôji Yakusho profilképe Kôji Yakusho
Noboru Yoshioka
Manami Konishi
Harue Nimura
Tsuyoshi Ihara
Toru Miyaji
Jô Odagiri
Dr. Takagi
Kaoru Okunuki
Miyuki Yabe

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
4/10
Újvállalkozó 2014 szept. 19. - 18:02:39 4/10 Előzmény Evidens1985
A Kör sikere után Takashige producer megkért 6 rendezõt, hogy csináljanak 1-1 horror filmet. Ezek lettek a következõk
(J-Horror Theater széria):

Fertõzés / Infenction / Kansen: 5/10
Elõérzet / Premonition / Yogen: 2/10
Reinkarnáció / Reinkarnation / Rinne: 5/10
Megtorlás / Retribution / Sakebi: 4/10
Kísértetjárás / Ghost Stories / Kaidan: 1/10
A sylvian kísérlet / The Sylvian Experiments / Kyofu: 2/10

SPOILER lehetséges

Fertõzés: Végülis mirõl szólt a film? A doktor álmodta az egészet vagy sem? A beteg azért fertõzte meg
a dolgozókat, mert nem törõdtek vele? Ezeket a kérdéseket leszámítva volt benne pár beteg jelenet. :)

Elõérzet: Ez egyáltalán nem volt horror. Az elején még izgalmasnak indult, de utána teljesen ellaposodott.
Egy olyan újságról szólt, ami megírja a jövõt, de ha megpróbálsz tenni ellene, megbünteti az illetõt.

Reinkarnáció: Ez már kicsit ijesztõbb volt, bár mint a többi, kicsit kagyvasz. Sajnos nem tudjuk meg pontosan,
hogy milyen kísérletet folytatott a gyilkos. És miért vette fel az egészet, ha után öngyilkos lett.

Megtorlás: Nekem a szellemcsaj arca, mozgása, sikolya ijesztõ volt, de nem mondanám horror filmnek. Végülis ez a
piros ruhás nõ fertõzte meg az embereket, hogy öljék meg egymást. De a film elején a gyilkosságot akkor a
csaj pasija követte el? Vagy csak magára vallotta? A rendõr meg megõrült és csak késõbb jött rá, hogy mit tett.

Kísértetjárás: Nekem sajnos nem jönnek be az ilyen stílusú (feudális japánban játszodó) filmek.
Még csak nem is horror. Ne nézzétek meg!

A sylvian kísérlet: Végigpörgettem, nem akartam rá idõt pazarolni. Ha valaki esetleg végigszenvedte, elmondhatja mirõl
is szólt valójában.
Válasz
2/10
Evidens1985 2013 dec. 09. - 09:15:47 2/10
Ez nem horror, de még csak nem is thriller. Inkább vígjátéknak lehetne mondani, van pár komikus jelenet benne, a magyar szinkron meg csak még dob rajta. Vígjátékként egy gyenge 4-es, horrornak egy nagy nulla, tehát kb 2 pontot ér az egész.
Válasz
6/10
raptor. 2009 aug. 23. - 06:40:04 6/10 Előzmény verdeleth
Ahogy arra közbevetõlegesen utaltam, pontosan a szimbolikus, mélyértelmû mögöttes tartalom miatt kedvelem a japán horrorfilmeket. Ennél a filmnél az meg is van bõven, és a rendezõ többi munkájánál is, (Kairo, Rofuto), és még sok más hasonló filmben (Acacian, Yogen, Yu-on, sorolhatnám).
Tisztában vagyok vele, hogy a legtöbbnél a horror-elemek csak filmes eszközök, maguk a történetek inkább pszicho-drámának nevezhetõk.
A Sakebi is egy mélyre ásó, és telejesen eredeti tartalmú film, ez nem kétséges, ha azóta már megnézted, nyilván egyet értesz ezzel. Ennek ellenére azt mondom, hogy azokat az eszközöket, amelyek fogyaszthatóvá teszik a filmeket, fejleszteni kell, és ez igaz a mûvészfilmekre is.
Tehát nem a történettel és a kivitelezéssel van bajom, hanem azokkal a klisékkel, amelyeket egész egyszerûen tényleg az unalomig alkalmaznak.
Egyébként, ha már a szimbolikus jelentésû horrorfilmeknél tartunk, tudom ajánlani a Dark Floors címû finn mestermûvet.
Válasz
seemur 2009 aug. 20. - 22:43:20
Most néztem meg. Hasonlóan nem könnyû mint a Kairo, vagy a Cure volt. A sorozat-gyilkos téma miatt hasonlított a Cure megoldásaira szerintem. Itt is dominál a rejtett mondanivaló a történések mögött, meg hagy egy jó pár megválaszolatlan kérdést magaután, lehet filózni rajta.
Válasz
verdeleth 2009 júl. 25. - 01:46:29 Előzmény raptor.
Még nem néztem meg a filmet, de ismerem a rendezõ több filmjét és ott a mûfaj illetve a felszíni történet általában a leglényegtelenebb és sokkal mélyebb dolgokról szóló, sokkal szimbolikusabb filmeket készít: nagyon jó például a Cure (Gyógymód) c. filmje melyben a sorozatgyilkosos thriller mûfajába ágyazza az elme, a személyiség filozófiai kérdéskörét, és még sorolhatnék tõle filmeket (Kairo, Charisma) melyek mind a thriller/horror mûfaját használja egy már-már mûvészfilmekbe illõ téma kibontására
Bár látatlanba nem merném kijelenteni száz százalékban, de szerintem itt is errõl van szó, lehet hogy te csak a rendezõ munkáinak és annak világának figyelembe vétele nélkül, egy szimpla japán horrorként nézted. Kérlek erõsíts vagy cáfolj meg
Amúgy minden tiszteletem a tiéd, már csak azért is, mert ázsiai filmeket nézel :)
Válasz
6/10
raptor. 2009 júl. 07. - 06:59:31 6/10
Úgy tûnik, sajnálatos módon a japán-horror is elérte mûfaji korlátait. Nem állítom, hogy mint stílus meghalt volna, csupán alapvetõ mûfaji megújításra lenne szükség.Ami új volt egy évtizede, -és valljuk be, nem kis hatást
keltett szerte a világon-, az ma már inkább klisének számít, és mint filmes eszköz nem igazán mûködik.
Mûködött persze igen sokáig. és rendkívül értékes mûalkotások születtek.Valahogy azonban az évtized közepén már nem tudott érvényesülni az a sajátos, furcsa, baljós hangulat, ami eddig ezeket a filmeket jellemezte.Mondhatnám ,hozzászoktunk, hiszen szinte minden ötletet kimerítettek a mûfajjal kapcsolatban. Ami félelmetes és ijesztõ volt megjelenésének idején, az lassan elkezdett, ha nem is nevetségessé, de mindenesetre sablonossá, és hatástalanná válni.
Hozzáteszem, a Sakebi (Büntetés) önmagában véve remek film, precízen kidolgozott jelenetekkel, hatásos képekkel és zenével, és tehetséges színészekkel. Még az alaptörténettel sincs gond, az elmegyógyintézetben magára hagyott nõ különös kapcsolata az egyetlen arra tévedõ kompjárattal, és a rajta utazó számára teljesen ismeretlen alakokkal, egészen eredeti, csaknem mélylélektani mondanivalót kölcsönöz a mûnek.
Valami viszont, akárhogy is forgatjuk ide-oda az egészet, menthetetlenül hiányzik. Pedig minden stimmel, minden a helyén, de könnyen lehet hogy éppen ez itt a gond. Merthogy ebben a filmben egész egyszerûen minden kiszámítható.Nincsenek váratlan események, fordulatok, és a már jól megszokott jelenetek a jól megszokott kivitelezésben nem képesek jelentõsebb hatást kifejteni. Bár unalmasnak egyáltalán nem nevezném, (köszönhetõen a kiváló rendezésnek), nagyon megfogni sem volt képes.
Talán ha ez a film évekkel korábban készült volna, messze kiemelkedhetne a soraiból. De a sok hasonló jellegû film után, -és itt tényleg csak az eredeti japán verziókról van szó-, valami újat, szokatlant is bele kellett volna csempészni. Ennél a filmnél ez sajnos nem történt meg. Izgalmas, szórakoztató is, de nem számottevõ, mondhatni, minden kiválósága ellenére sem kerülhet fel a toplistára.
Pedig igazán nem kellett volna sok hozzá, hiszen maga a film amúgy egyébként tökéletes alkotás. Csak hát az a "nem megszokottnak" nevezett plusz dolog hiányzik belõle.
Azért a süllyesztõbe hagyni a mûfajt szerencsére még nem kell. Véleményem szerint , ha nem is könnyen, de ki lehet rángatni onnan, erre valók a tehetséges, feltörekvõ, és kísérleti szellemû rendezõk.
Válasz