Mennyei napok

Bakancslistához adom
Days of Heaven
amerikai filmdráma, 95 perc, 1978

Értékelés:

24 szavazatból
Szerinted?

Chicago nyomornegyedében találkozik egymással Bill és Abby. A két fiatal egymásba szeret. Elhatározzák, hogy a nyomorúságos élet és a nehéz körülmények elől vidékre mennek, ott próbálnak szerencsét. Az amerikai Délre indulnak, de a világ előtt testvéreknek mondják magukat. Éppen aratás ideje van, sikerül elszegődniük az egyik texasi farmra. A fiatal, gazdag és jó képű farmer beleszeret Abby-be. Amikor megtudják, hogy a férfi halálos beteg, és csak egyetlen éve van hátra, úgy döntenek, hogy Abby elfogadja a farmer házassági ajánlatát. Az idilli események azonban tragédiába torkollanak.

Stáblista:

Díjak és jelölések

  • BAFTA-díj

    1980
    Legjobb eredeti filmzene: Ennio Morricone
  • Cannes-i fesztivál

    1979
    Legjobb rendező: Terrence Malick
  • Oscar-díj

    1979
    Legjobb operatőr: Néstor Almendros
  • Golden Globe-díj

    1979
    Legjobb film - drámai kategória jelölés
  • Oscar-díj

    1979
    Legjobb hang jelölés
  • Cannes-i fesztivál

    1979
    Arany Pálma jelölés: Terrence Malick
  • Golden Globe-díj

    1979
    Legjobb rendező jelölés: Terrence Malick
  • Oscar-díj

    1979
    Legjobb jelmeztervezés jelölés: Patricia Norris
  • Oscar-díj

    1979
    Legjobb eredeti filmzene jelölés: Ennio Morricone

Hozzászólások

Szerinted?
tortura 2017 okt. 06. - 10:59:51
Én vevõ vagyok a mély drámákra, de errõl a filmrõl egy szó jut eszembe: idegesítõ. Nem az alkotókat akarom kritizálni, õk nyilván tudásuk legjavát adták. A történet az, amitõl falra másztam.
SPOILER!!! SPOILER!!! SPOILER!!!



A két fiatal szörnyen idegesítõ volt. Eladják a lelküket az ördögnek, de az mégsem jó, aztán kinyírják azt, akitõl az életük jobbra fordulását várják. Majd az idióta nõ a gyilkos pasit siratja, azt, aki eladta volna akár kurvának is, nem pedig azt, aki kinyalta volna a fenekét is akár élete végéig. Amikor meg ott a ház körül is enyelegni próbálnak... ehhhh. Ennyire hülyék nem lehetnek, ha tudják, hogy a férj bármikor észreveheti õket. Testvérek ja, ezt is csak a magukfajta idiótáknak lehet beadni.
És az a rettenetes bamba arcú húg, akinek a narrációjából halljuk végig a történetet. Biztos sokáig kerestek, mire találtak egy ilyen szerencsétlen ábrázatú kislányt.
Az a jó dolog az egészben, hogy nem kell még egyszer megnézni.
Közben többször eszembe jutott a nemrég meghalt Sam Sephard, fiatalon milyen jóképû pasi volt.
7/10
Sadenal 2014 ápr. 09. - 02:05:40 7/10
Az operatõri munka valóban gyönyörû, fõleg azok a sáskajárásos-jelenet, ahogyan ott állnak a mezõn körülöttük meg rajzanak a dögök, de hogy még nagyobb pofont adjunk a sz*rnak hirtelen fölszáll vagy egy millió, mintegy leigázva az embert és otthagyva a tehetetlenségében. A történet már annyira nem jött át és a vágások is furcsák voltak néha. Azért majd egyszer újra elõ fogom szedni.


7/10
10/10
lebrac 2010 okt. 21. - 06:17:19 10/10
Nekem, akinek a nyomor minden bugyra megadatott, maradandó élmény volt a filmet megnézni. Remélem másoknak is az lesz(ha még esetleg nem látta). Keserû emlékeket is elõhúzott belõlem; Pl: Amikor még nem volt villany és a petróleumlámpa kanócát feljebb tekertem, hogy jobban lássam a „15 éves kapitány” címû Verne regényt. Viszont azt nem tudtam, hogy apám valahogy megjegyezte hol állt. Iszonyat verés volt a „jutalmam”. És még sorolhatnám sajnos, de (mindenkitõl elnézést kérve)személyes nyomor ügyben itt befejezem a mondókámat. Pár sort inkább a filmrõl, hátha a fiatalabb nemzedék is kedvet kap: Túl a konfliktusok és a bonyodalmak sûrûjén, amit a rendezõ egyszerû eszközökkel, de szenzációsan tálal nekünk, a képi hatások mindent elsöprõ erejével szembesülünk. A „McCabe és Mrs. Miller” címû moziban látni ilyesmiket. Viszont ott Zsigmond Vilmos kezét megkötötte a szigorú forgatókönyv(tél, rideg táj, és állandó havazás). A „festõi képek” kifejezés üres frázisnak tûnhet, olyan releváló erõvel hatnak a film képei ránk. Nem tudom mennyi idõ állt az operatõr rendelkezésére, hogy „összelõje” ezeket a képi hatásokat, de profi munkát végzett. Az ember úgy érzi, mintha egy fotómûvész kiállításában gyönyörködne. A filmtörténet talán legszebben fényképezett filmjét láthatjuk. Egy kész csodát. Az operatõr, NESTOR ALMENDROS csodáját…
Brambilla 2007 júl. 31. - 17:43:08
Morricone egyik leggyengébb filmzenéje, mégis ezért jelölték Oscarra, nem a Volt egyszer egy Amerikáért...
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu