Négyszáz csapás

Bakancslistához adom
Les quatre cents coups
francia filmdráma, 91 perc, 1959

Értékelés:

71 szavazatból
Szerinted?

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
gladiolus ápr. 14. 22:13:39
Nekem is tetszett. Teljesen értelmes koncepciójú és kifejező, és egyáltalán nem művészfilm. A végén nem tudom, mi történik pontosan, mert befejezetlenül hagyják, de ezt leszámítva teljesen logikusan és törvényszerűen következnek be az események.
7/10
Sadenal 2014 jan. 27. - 11:33:57 7/10
Nagyon jó kis film, de fõleg eredeti francia nyelven. Nekem nem a papos rész tetszett, hanem amikor az órán vannak és azt mondja a tanár, hogy BITCH! :D


7/10
9/10
P.Márti 2012 ápr. 19. - 13:15:25 9/10
Nyomasztó, de csodálatos film. Jean-Pierre Léaud tekintete még akkor is megmarad az emberben, ha már a történet részletei feledésbe merülnek. S marad a kérdés, hogy hogyan képesek a felnõttek (szülõk, tanárok) ennyire rossszul nevelni egy nagyon is szerethetõ fiút?
adamnagysweetmovie 2011 máj. 23. - 15:28:38 Előzmény sanderb
Nem hiszem, hogy a késõbbi filmjei miatt értékelnék ezt (túl). Önmagában nagyon erõs film, egyedi karakterekkel és lesújtó társadalomrajzzal.
6/10
sanderb 2011 jan. 05. - 08:07:58 6/10
Kíváncsi vagyok, hogy mennyi volt ebben a filmben az önéletrajzi ihlet. Gondolom, volt valamennyi, mert Antoine karakterén kívül a többieké nem volt túl erõsen kidolgozva. És kicsit régimódinak tûnt a bemutatott iskolaélet, szerintem 1959-ben már korszerûbb (nem egy tanítós, talán koedukált is, stb.) módszerek jellemezték az oktatást a lüktetõ, modernizálódó, gõzerõvel épülõ nagyvárosban. Az akkor 27 éves rendezõnek sikerült olyan munkát készítenie, amely a késõbbi filmjeihez jó alapot és stílust teremtett. Kísérletezett, újított a társadalmi szemléleteken és képben is törekedett valami másra, mint a korábbiak. Nem elfeledve a film 50 éves korát szerintem kissé túlértékelik, talán a rendezõ késõbbi filmjei miatt. Ami örök, az a pontosan meg nem értett gyermeki lélek, a film kardinális témája, ennek bemutatása mindenképpen elismerést érdemel. 10/6
10/10
ambirka 2010 szept. 10. - 19:57:20 10/10
SPOILER:
Nekem kicsit rózsabimbós volt a vége
10/10
sonka 2010 aug. 29. - 18:35:53 10/10
Keresem DVD-n. Van esetleg valakinek? Köszi!
gabriel_777 2010 ápr. 03. - 01:07:56 Előzmény Charles Foster Kane
Az idézet pontosan így hangzik: "Ezret kérsz, ötszázra számítasz, és kétszázra van szükséged. Tessék, itt egy százas."
Háromszor láttam, szinte megesküdnék, hogy így van ;)
Charles Foster Kane 2010 febr. 13. - 15:43:25
Arra én sem emlékszem, csak dereng valami.

Nekem a kedvencem, amikor az apja mondja, hogy "négyszázat kérsz, tehát kétszázra számítasz, akkor kapsz százat. Tessék itt egy ötvenes."
hecsedli 2010 febr. 13. - 15:40:52
tényleg megrázó és csodálatos a vége.
a jó film egyedisége pont ebben rejlik, szavak nélkül utal valamire, amit megpróbálhatunk a saját nyelvünkre lefordítani. át lehet élni más emberek szenvedését, örömét, sikerét, és ezáltal saját magunkat is jobban megérthetjük.
amikor a papnak beszólnak, most így hirtelenjében nem emlékszem. de jó lehetett, az holtbiztos.
Charles Foster Kane 2010 febr. 13. - 15:34:28
Az sem elhanyagolható, hogy gyakorlatilag Godard pályája is ettõl a filmtõl eredeztethetõ. Még ha ebben Õ maga nem is vett részt.
offtopic
ernesztin 2010 jan. 13. - 18:26:11
Valószínûleg érthetõbb lett volna, ha azt írja, a szegény kis trombitás klapec nyöszörgései.
beryll 2010 jan. 13. - 17:07:49 Előzmény agnyieszka
Húha, kicsit komplikált ez a mondatod, nem? :D
agnyieszka 2009 júl. 30. - 02:31:17
Talán a mindanyiunk szerint -ilyen-olyan módon megélt , akkori - nem felejtett gyermekkorunk az , amit - magam részérõl nem szégyenlek - sirathatónak tekinteni.
asanisimasa 2008 dec. 02. - 00:20:22
A "Nouvelle Vague"-on belül a neorealismushoz talán legközelebb álló alkotás, amit Truffaut saját gyermekkorának felidézése és filmi megjelenítése tesz igazán személyessé. 10/10.