Novemberi napok

Bakancslistához adom
November Days
német-angol dokumentumfilm, 1991

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Marcel Ophüls dokumentumfilmjében azt próbálja kideríteni, hogy a korábban erős, a hatalmat biztosan kézben tartó keletnémet kormányzat mitől kezdett fokozatosan gyengülni. Valamilyen szövevényes orosz terv lehetett az ok? Vagy az ország politikai vezetésének tudatos lépései? Egyszerű butaság? A Nyugat előtti kapituláció? Ophüls alanyait folyamatosan bombázza szókimondó és direkt kérdéseivel, egy esetben még egy indulatos felháborodást is kiprovokálva maga ellen. Ám mégis világossá válik, hogy a volt NDK feszengő vezetői is értetlenül állnak mindaz előtt, ami hatalmuk széthullásához vezetett.

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
5/10
virata 2014 nov. 24. - 20:53:58 5/10
A meghívó szerint “Marcel Ophüls dokumentumfilmjében azt próbálja kideríteni, hogy a korábban erõs, a hatalmat biztosan kézben tartó keletnémet kormányzat mitõl kezdett fokozatosan gyengülni. Valamilyen szövevényes orosz terv lehetett az ok? Vagy az ország politikai vezetésének tudatos lépései? Egyszerû butaság? A Nyugat elõtti kapituláció?”
Dícséretre méltó teljesítmény, hogy Ophüls nem sokkal az események után mikrofon elé tudta citálni a fõszereplõket, Egon Krenzet, a volt pártfõtitkárt, Günther Schabowski PB-tagot és Marcus Wolfot, a rettegett Állambiztonsági Szolgálat kémkedési osztályának fõnökét. Sõt magát a bukott Erich Honeckert is lencsevégre kapta, ahogy két õrrel a háta mögött sétál egy tónál. Segítette ehhez a BBC is, amelynek igazolványát a filmben is gyakran felmutatta. Viszont a bevezetõben feltett kérdésekre aligha tudott választ adni. Ahhoz még túl korán volt, alig egyetlen év telt el. A perdöntõ okiratok nem kerültek napvilágra, a tanúk még nem voltak megdolgozva eléggé ahhoz, hogy kibeszéljék a hatalmi intrikákat. Azóta okosabbak lettünk, s látjuk, hogy nem volt jogos a sok bevágás a dokumentumfilmben, amelyek az értékítéletet helyettesítették. Például Hitlerrõl, aki nem fogható Honeckerhez (éppen annak börtönében ült); Marcus Wolf nem hasonlítható a Gestapo fõnökéhez, (kém tevékenységéért el sem ítélték); Krenz nem Brutus, úgyhogy teljesen félrevezetõ bemutatni azokat a filmkockákat, ahol leszúrja, majd temeti Ceasart.
A dokumentum film értéke, hogy emberközelbe hozza az NDK korábbi vezetõit, egy évvel az események után, amikor még védték elveiket, nem tudták, hogy börtönben fogják végezni. De megkeres és megszólaltat olyan kisembereket is, akik az 1989. november 4-i tüntetésen vettek részt. Mint kiderül, sokuknak esze ágában sem volt a Nyugathoz csatlakozni, és komoly, politikai mozgalmak születtek, amelyek Kelet-Németország szuvérinitását megtartva egy sajátos szocialista utat akartak járni. Marcel Ophüls ellátogat annak az teherautó sofõrnek a munkahelyére is, aki a tömegtüntetésen a párt mellett szólalt fel, és akirõl kollégái elmondják, valójában kicsoda (besúgó). Aztán kiemel arcokat abból az önfeledten ünneplõ tömegbõl, amelyik a legelsõ alkalommal, november 9-én éjszaka hömpölygött át Kelet-Berlinbõl Nyugat-Berlinbe. Elmondják mit éreztek akkor, és azt is, hogy most munkanélküliek ...
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu