Nyomorultak

Bakancslistához adom
Les misérables
francia-olasz-NDK filmdráma, 225 perc, 1957

Értékelés:

104 szavazatból
Szerinted?

Az erő, nemeslelkűség, szeretet és szépség legyőzik-e az emberi számítást, gonoszságot és kíméletlenséget? 1800-ban Franciaországban, Toulon kőbányájában nehéz bilincsbe verve dolgoznak a fegyencek, közöttük Jean Valjan. Roppant erejű, de meggyötört, keserű ember. Szabadulása után, egy tolvajlás közben életében először találkozik a jósággal, mely megváltoztatja addigi életét. Hamarosan tekintélyes vagyon birtokosa, a szegények és elesettek gyámolítója lesz. Mindaddig, amíg Javert felügyelő fel nem ismeri a polgármesterben az egykori fegyencet...

Jean Gabin pályája csúcsán megkapta ezt a csak kevesek számára elérhető, rendkívüli szerepet. A francia író-óriás áradó meseszövését, a fő- és mellékesemények szétágazó, majd egymásba bonyolódó szálait, a regény megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb szereplőjének történetét próbálta meg a heroikus vállalkozás filmre vinni. Az eredmény lenyűgöző, de nem hibátlan. Jean Gabin hosszú tanulmányra méltó játéka mellett Bernard Blier és Bourvil gazdag ívelésű alakítása emelkedik ki a népes szereplőgárdából.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Játszási időpontok

Hozzászólások

Szerinted?
bayliste 2020 szept. 26. - 16:59:09
A leges-legjobb adaptáción is sokat tud rontani a szájbarágós, didaktikus narráció.
ironic100 2020 márc. 13. - 15:05:42
Messze a legjobb adaptáció, nem érdemes tovább ragozni!!
hjn14 2015 dec. 12. - 19:31:57
Nagyon vártam a FILMET ! Erre betettek egy koncertfilmet. Bravo.
csabaga 2014 aug. 24. - 17:35:32 Előzmény Lyanos
1.Hogy került oda?Véletlenül.

2.Mit ásott el?A pénzét.

A könyvbõl kiderül.:)
10/10
kzsolt 2014 aug. 24. - 15:49:28 10/10 Előzmény profanumvulgus
Ez nemcsak egy film, hanem A film. Filmóriás a javából.
Jean Gabin nem egyszerûen csak eljátszotta Jean Valjean-t, Õ MAGA VOLT Jean Valjean.
Nincs az az értékelés, ami - pozitív értelemben - méltó lenne ehhez a filmhez.
Csodálatosan szép film.

* Spoiler ON *
Ez a film volt az, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megértsem: hogyan képes a szeretet legyõzni a gonoszt: Javert nem bírt a szeretettel, megértette, hogy nincs hatalma felette. Az más dolog, hogy nem így kellett volna végzõdnie.
* Spoiler OFF *
profanumvulgus 2014 júl. 11. - 22:20:22
Kifelejtettem a Javert-t magyarító Egri Istvánt. A remek szinkronizálók közül már csak a 2 hölgy van életben, de õk is túl vannak a 80-on. Ja, Thenardier-nét mintha Máthé Erzsi szinkronizálta volna, szerencsére õ is él.
profanumvulgus 2014 júl. 11. - 21:56:07
Ne feledkezzünk meg a szinkronról. Narrátorként Tímár József hallható, a püspököt (ha nem tévedek) Szabó Ernõ, Thenardier-t Csákányi László szinkronizálta, Valjean magyar hangja Básti Lajos, Eponine-é Schubert Éva, Fantine-é pedig Psota Irén volt (akkor még 1 oktávval magasabban). Én kb. 10 évesen, 1961-ben láttam elõször a Lenin (ma Teréz) körúti Mûvész moziban. Szerencsére nem szinkronizálták újra...
Lyanos 2014 júl. 09. - 21:41:27 Előzmény orgyen
"- még Tenardier sem gonosz, egyszerûen csak meg szeretne élni valahogy."
A könyvet nem olvastam. A filmbõl nekem nem ez jött le. Nem valahogy akart megélni, hanem minél jobban és minél kevesebb munkával, adott esetben másokat zsarolva. Hogy ezt gonoszságnak vagy "csak" kapzsiságnak nevezzük, jó kérdés...

*** Spoiler ***
Bár a narrátor sok mindent elmond az összekötõszövegével, pár dolog nem világos. Pld. Tenardier hogy került a csatorna kijáratához pont a kulccsal a kezében és pont akkor, amikor Jean Valjean arra cipelte a sebesült Máriuszt?
Vagy mit ásott el/ki Jean Valjeanaz erdõben?
*** Spoiler ***
10/10
orgyen 2014 júl. 08. - 21:29:49 10/10 Előzmény Gabriella54
"Serge Reggiani kiváló Enjolras (mindig az egyik kedvenc karakterem volt)"

Kiváló színész, de sokkal kidolgozottabb és emlékezetesebb szerepet játszik Visconti 1963-as "A Párduc" (Il Gattopardo) címû filmjében.
10/10
orgyen 2014 júl. 06. - 22:06:13 10/10 Előzmény kzsolt
"Szóval, Jean Gabin páratlanul testesítette meg azt a szeretetet, amivel bármit le lehet gyõzni(még az irgalmat nem ismerõ, szemét felügyelõt is). És a felügyelõ akkor már érezte, hogy nincs hatalma a szeretet fölött."

Szeretném a félreértést eloszlatni:
- a felügyelõ nem gonosz csak kötelességtudó hivatalnok, mereven követi a szabályokat és a törvény betûjét. Akkor válik tragikus hõssé amikor megérti hogy rossz törvényt szolgál és meghasonlik önmagával.
- még Tenardier sem gonosz, egyszerûen csak meg szeretne élni valahogy.
- a film és a regény nem a szeretet-gyûlölet konfliktusáról szól hanem társadalom kritika és arról szól hogy a hatalmasokat szolgáló törvény szolgai követése milyen embertelen tud lenni.
- jellemzõ hogy a bíboros mennyire felháborodik azon hogy a püspök ahelyett hogy élné a fõpapok fényûzõ életét és csak prédikálná a krisztusi tanítást, nem átall úgy is élni.
augustus 2014 júl. 06. - 21:09:48
Ne hagyjuk ki a felsorolásból Silvia Monfort alakítását Eponine szerepében sem. Õ sem volt akárki, a háború alatt az ellenállás tagjaként kitüntetést kapott de Gaulle és Patton tábornokoktól is. Színházban klasszikus görög és francia drámai szerepekben ugyanúgy mint Sartre, vagy Tennessee Williams darabokban alakított kiválót, majd színházigazgató lett. A franciák, különösen a párizsiak nagyon szerették.
10/10
feeco 2014 júl. 06. - 20:20:32 10/10 Előzmény kzsolt
minden szavaddal egyetértek, magam sem fogalmaztam volna meg másként a mondandómat a film kapcsán.. ;)
10/10
kzsolt 2014 jan. 01. - 14:05:09 10/10 Előzmény stanmore
Jean Vanjean szerepét többen is eljátszották már (jobbnál jobb színészek), de egyikõjük se volt az igazi. És én ezen nem is csodálkozok. Mert ezt nem lehet eljátszani: Jean Gabin MAGA volt Jean Valjean. Ez számára nem pusztán alakítás volt: az arcvonása, a mimikája, stb. tökéletesen megfelelt a regénybeli Jean Valjean-nak. És ehhez még hozzájárult a kiválóan eltalált szinkronhang.
Szóval, Jean Gabin páratlanul testesítette meg azt a szeretetet, amivel bármit le lehet gyõzni(még az irgalmat nem ismerõ, szemét felügyelõt is). És a felügyelõ akkor már érezte, hogy nincs hatalma a szeretet fölött.
Hihetetlenül jó a film (és akkor még igencsak enyhén fogalmaztam), nagyon jó színészekkel.
Maximális pontszám a filmért, és csak örülni tudok, hogy elkészült annak idején.
Mindenkinek ajánlom!
stanmore 2012 dec. 27. - 20:52:22
Hát ez sajnálatos,nyilván rá van szorulva a havi 150000 Ftra,de ami tény Peer Gyntként nagyon jó volt,és nekem Gobbi rémlik egy Tv felvételben láttam az elõadást kettõjükkel.Persze Ibsen érdemei is elévülhetetlenek, csak jó szöveggel lehet brillirozni még a jó színésznek is. Egyedül talán Páger volt az,aki a selejtbõl is aranyat tudott csinálni.
drProktor 2012 dec. 27. - 16:33:38
De sztem Huszti esetében tényleg Psota volt a partner, azt hiszem.
Huszti egyébként az, aki büszkén feszít a MûvészetiAkadémia tagjaként,
ez bizony nekem akkor se tetszik, ha egy iskolába jártunk, igaz õ fölöttem.
stanmore 2012 dec. 27. - 15:43:38 Előzmény drProktor
Szerintem Tímár hangja jó értelemben véve egzaltált és ugyanakkor mély tónusú bársonyos,kicsit Kálmán György hajazott rá,bár kevésbé mélyen zengett.Azon meg csak mosolyogni tudok ,ahogy Eperjes felvette Kálmán hadaró egzaltált stílusát.
Igen Gobbi volt Aose anyó,mellesleg abban Huszti is nagyot alakított,akkor kedveltem meg ,mert elõzõleg nem tartottam egy nagy színésznek.
drProktor 2012 dec. 27. - 01:48:07
Bár most errõl egyáltalán nincsen szó, azt gondolom,
az a PeerGynt,amire gondolok, abban Töröcsik mellett Aase nem annyira Psota,
inkább Gobbi lehetett.
drProktor 2012 dec. 27. - 01:24:23 Előzmény stanmore
TímárJózsef számomra a legnagyobb magyar színész, alighanem minden idõké.
Gyerekkoromban még szokásban volt a színházi közvetítés a rádióban,
soha nem felejtem el „az ügynök halálát”.
Tímárral kapcsolatos egyéb élményeim is auditívek,
hallottam szavalni részben Poe „LeeAnnácska” címû versét
és jó néhányszor a Szózatot, korabeli Szilveszter-estéken.
Az õ orgánuma, s hang béli teljesítménye mellett Latinovits, Sinkovits
egymás kezét fogva mehettek volna kapálni a mezõre, de Bessenyei, Mensáros úgy szintén.
Esetleg Major, Keres JózsefAttila-szavallatát tudom csak egy lapon említeni
(vagy GátiJózsef „Szondi két apródját”.)

Sokáig azt képzeltem, egy fölvételrõl, hogy Tímár,
de aztán döbbenten kellett szembesülnöm azzal, hogy nem, hanem Ladányi Ferenc.
Egész mostanáig azt gondoltam, ez a felvétel(hang-élmény)
a Nyomorultak címû francia film narrációja,de most azt kell megállapítanom,
tévedtem, ezek szerint az évtizedek távolából összekevertem egy másik hang-anyaggal,
talán a Peer Gynt színházi felvételével(Solvejg: Töröcsik,Aase: Psota?)
na az biztos, hogy Ladányi volt.
Szerintem valóban hasonló az orgánumuk.
ilali 2012 dec. 25. - 23:53:29
(***SPOILER***
„- Egyébként semmi sem változott.”
***SPOILER VÉGE***
„Ma más szemmel nézzük a szociális kérdést, megváltozott az egész atmoszféra, de változatlan maradt az emberi részvét szükségérzete.” S.A.)
http://mek.oszk.hu/10500/10546
stanmore 2012 dec. 25. - 22:47:19 Előzmény drProktor
Ladányi és Tímár orgánuma némileg hasonló,Tímáré érzelmileg fûtöttebb.Rengeteg nagy színész kapott szerepet a szinkronban Kiss Manyitól Máté Erzsiig,Bástitól Tímárig.
Összes hozzászólás
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu