Oscar Wilde szerelmei

Bakancslistához adom
Wilde
angol-német-japán életrajzi dráma, 112 perc, 1997

Értékelés:

25 szavazatból
Szerinted?

1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.
Bemutató dátuma: 1999. július 29. Forgalmazó: Budapest Film

Stáblista:

Szereplők

Oscar Wilde
Lord Alfred "Bosie" Douglas
Lady Speranza Wilde
Constance Lloyd Wilde
Queensberry márki
Lady Queensberry
Lady Mount-Temple
Robbie Ross
Ada Leverson
John Gray
Fiatal fiú

Díjak és jelölések

  • BAFTA-díj

    1998
    Legjobb női mellékszereplő jelölés: Jennifer Ehle
  • Golden Globe-díj

    1999
    Legjobb színész - drámai kategória jelölés: Stephen Fry

Hozzászólások

Szerinted?
Zahire okt. 12. 10:29:34
Akár ott is ! :D
Zahire okt. 11. 19:09:14
Aranyos fiú volt ez a Bosie " Két fiú vár kint..Ha nem jössz én b.....m meg mind a kettőt.Elviszem őket a Grand Hotelbe és megb.....m őket az egész szálloda előtt.Majd elküldöm a számlát".
Zahire okt. 09. 20:17:21
A hozzászólás moderálva lett.
petden 2016 ápr. 22. - 22:31:08
Szegény,hát pechje volt,hogy abban az idõben volt buzi,most ezért már külön díjat kapna.....
Anditos 2010 dec. 10. - 21:20:03
Régen szinkronnal láttam, most meg eredeti nyelven néztem meg. Stephen Fry csodálatos Wilde! A film hatására elolvastam Az óriás kertje címû meséjét, mert azt még nem ismertem. Jude Law is remekelt a filmben, és a többi színész elõtt is le a kalappal a bevállalt jelenetekért.
zsofiv 2010 dec. 10. - 21:14:14
hahó,honnan tudnám letölteni szinkronosan vagy szinkron nélkül de felirattal ezt a filmet?vagy egyszerûen csak feliratot szerzeni?nem találok sehol semmit.
Zöldmáli 2009 szept. 27. - 22:32:47
Össze-vissza beszélsz! Erre a legjobb példa ez a mondatod: "sajnálom, hogy a melegekkel szemben megértõnek kell lenni (ezzel egyet is értek)".

Tomio a filmrõl beszél, te meg jössz itt a melegfóbiáddal. Ezzel a hisztivel egy másik fórumra kéne menned. Vagy legalább odaírnád, hogy OFF.
perry 2009 febr. 02. - 15:21:07
Nem illik más tollával ékeskedni.:)
port_boy 2009 febr. 02. - 15:14:59 Előzmény perry
Helyeske ez a Bosie, akarom mondani Jude Law, bárhogy is nézzük (akár ruhában, akár ruha nélkül) :-) És nagy része volt abban, hogy Wilde börtönbe jutott és megromlott az egészsége. Jó az éttermi jelenet, mikor ajándékot kap és a záró jelenet is, mikor találkoznak újra. ;-)
Tomio 2008 dec. 12. - 13:30:54
"...férfiak közti szeretkezés soha nem történhet gyermeknemzési célból, ami ugye egy jelentõs lelki pluszt is ad a dolognak"

Biztosan ad egy lelki pluszt az a szexuális együttlét, amelynek célja a gyereknemzés, de a férfi-nõ kapcsolatban az a legritkább. (Ha egy nõ 20 és 60 éves kora között hetente legalább egyszer összebújik a férjével, az 2080 együttlétet jelent, mégis max. 10-20 gyerek születhetik egy házasságból, bár általában csak 1-2.)

E szerint a logika szerint a várandós - meddõ - fogamzásgátlót szedõ - klímaxos (stb.) nõ szeretkezése a párjával éppen olyan lenne, mint a férfi-férfi szex? Akkor rendben van, mert én is ezt állítom. Hogy érzelmileg és a szex "élvezeti értékét" tekintve nincs különbség.

Persze megértem az ellenérzéseidet. Nem is olyan régen még egy fehér és egy fekete ember szerelmét tiltotta a "jó érzés", és házasságukat a jog. Szerencsére ez már egy túlhaladott álláspont.

Én nagyon is elhiszem, hogy Oscar Wilde szerelme Bosie iránt éppen olyan romlott vagy tiszta lehet, mint bármely szerelmi kapcsolat bármely két ember között, és mint ilyen, érdemes a filmes ábrázolásra. Hogy milyen eszközökkel?

Hát régen erre olyan rendezõi ötletek voltak, hogy pl. 'a fõhõs sóvárogva bámul ki az ablakon', dehát hol van ez már?? A csókolózás és az ágyjelenetek jelen vannak a XX.-XXI. század európai és amerikai filmmûvészetében. Igaz, az indiai filmgyártásban (Bollywoodban) ma sincs semmi ilyesmi, még csók sem! Ott inkább eltáncolják az érzéseiket. De az 'Oscar Wilde szerelmei' nem náluk készült, tehát van benne szex. És szerintem nem több, mint kéne. De megértem, ha azoknak, akik ellenérzéssel viseltetnek a homoszexualitással szemben, nekik sok... hát nem egyforma a tûrõképességünk :)))
Tomio 2008 dec. 10. - 21:44:07
Azért egy kicsit vitatkoznék, mert szerintem a szerelem az szerelem, akár férfi-nõ, akár nõ-nõ, akár férfi-férfi.

A testi szerelmet talán nem érdemes külön kiemelni, mert a férfi-nõ testi szerelemben is pl. - az az érzésem - óriási különbségek vannak. És ha egy filmrendezõ úgy tartja fontosnak, hogy részletesen mutat egy párt szex közben, aakkor egy minõségi(!) film esetében nyilvánvalóan annak is van jelentõsége, h. pl. ki van fölül stb. A szereplõk személyiségét és egymáshoz fûzõdõ viszonyát éppenséggel így is elég jól ki lehet fejezni.

Egyébként Oscar Wilde tragédiája számomra azért is megrázó, mert Noel Coward-ot például nem hurcolták meg a másságáért, mindössze annyi "büntetés" érte, h. csak élete alkonyán ütötték lovaggá.
http://colinfirth.extra.hu/OLDALAK/FILMISM/konnyed_erkolcsok.html
(A filmismertetés legvégén van egy rövid életrajz Noel Coward-ról.)
offtopic
Tomio 2008 dec. 10. - 21:35:43
hi-hi :)))))))))))
perry 2008 dec. 10. - 19:24:35
Mi érted értjük és "neked magyarázzam Setét Lajos..." /Heltai Jenõ : Néma levente/, természetesen Tomió tudja, hogy Brody tudja, hogy perry tudja, hogy Brody azt mondja, hogy Tomio ne essen túlzásokba, hogy perry tudja, hogy Brody nehezen.... :)D
Tomio 2008 dec. 09. - 00:11:51
Öröm olvasni a hozzászólásaitokat (de tényleg!!), nálatok jobban én sem tudnám megfogalmazni a filmmel kapcsolatos érzéseimet.:)

Ezért mindössze annyit szeretnék hozzátenni, hogy az én "olvasatomban" ez a film arról szólt, hogy ahhoz képest, mennyire jó és népszerû(!) író volt, mégis mennyire tönkre lehetett tenni pusztán azért, mert beleszeretett egy fiúba. Ha így van, akkor véleményem szerint teljesen jogos volt bemutatni, hogy a férfiszerelem is éppen olyan, mint a férfi-nõi.

Az a jelenet pedig, amikor végignézni kénytelen Bosi és szeretõje hancúrját, az nekem mindennél jobban ábrázolta Wilde "kanmacskaságát" és egyszermint a kiszolgáltatottságát is. Szóval hogy képtelen volt otthagyni a fiút.

(Egyébként végül Bosi temetette el, pedig mire Oscar Wilde meghalt, a kapcsolatuk már régen végetért. Valahogy olyan ez, mint hogy Marilyn Monroe-t is az egyik volt férje temetette el (nem emlékszem a nevére, azt hiszem, egy a baseball-játékos volt). )
perry 2008 dec. 07. - 19:46:42
:) Bizonyára nem 24 órában volt szellemes író, bár meghajlok érvelésed elõtt. Más és más a látószögünk a fimrõl.
Azért ha el tudod érni akkor olvassad el Wilde Pro Fundis-t.
perry 2008 dec. 06. - 21:03:48
Brian Gilbert nem szorul az én védelmemre, de tény , hogy a film fõ vonala Wilde és " Bosie " közös, hogy finoman fejezzem ki magam liezonja.
Na most, ha õk homoszexuálisok voltak akkor ezzel szembesülnünk kell a mozi során.
Életrajzi mûfaji megnevezés esetén pedig az igazsághoz hozzá tartozik õk férfiak voltak, bizonyára szeretkeztek és Wilde is csak ember volt aki testiségre vágyott mint mindenki más, az csak a mi szerencsénk , hogy csodálatos író és szellemes társasági emberként maradt meg az emlékezetünkben.
A filmben Wilde szerencsétlen házasságától kezdve a kor Angliájának társadalmi tablóján át kapunk képet a homoszexuális élettérig.
Nekem ez mind azonos értékû és egyensúlyban levõnek tûnt, legalábbis számomra :) .
efes 2008 okt. 16. - 16:50:11
Én is valami effélének gondoltam Wilde-ot, ahogyan Stephen Fry is. Valami nagy, fekete, kövér kanmacskaként nyúlt el a kor Angliájának szalonpamlagjain, ahonnan fölényesen szikrázó szellemmel osztotta az alantas jónépet. Sõt, ha kellett még gyors mozdulattal oda is karmolt, aki bántani akarta... Ebben a filmben elég volt ennyi szexus, amennyi belekerült. Wilde homoszexualitása egy másik film témája kell legyen (ha kell ilyen egyáltalán), amely viszont nem magát az embert és lelki, szellemi kapcsolatait tárgyalja, hanem vágyait és vágyának célpontjait.
perry 2008 okt. 16. - 15:10:51
Kétségtelen , hogy a korabeli Anglia világát nyomon követhetjük Thackeray pontos vagy Dickens kissé idealizált világából. Akkor pedig még nem is említettem azokat az írókat akik kiváló család vagy korfestõ regényeket alkottak. Többek között : Emily Brontë és testvére Charlotte vagy Jane Austen ,hogy a hölgyek legtehetségesebb csoportját említsem.
Aldous Huxley vagy Hardy-t nem is említve akik már a kor realizmusának író óriásai.
Ezt csak azért bocsájtanám elõre mert ugyan van képünk az angliai társadalom morális, erkölcsi és
emberi világáról, de nincs képünk a korabeli homoszexualitás formájáról, már pedig a film tudjuk képi elemekkel dolgozik.
Az Oscar Wilde szerelmei azért is annyira hihetõ mert ebben a világban is realisztikusan és nagyon mértékadóan ábrázol.
Sejtet, de sehol nem lépi át az erotikus ábrázolás írott vagy íratlan szabályait.
Még a férfi bordély ábrázolása is finom, de gy úttal nagyon plasztikus eszközökkel történik.
Tomio -ra hivatkozva :
"Különben azt olvastam, azért elégedetlen az eddigi Oscar Wilde ábrázolásokkal, mert mûvinek találja azt a porcelán kávéscsészés világot, ami az eddigi filmeket jellemezte, szerinte".
Két eset feltételezhetõ: az egyik, hogy sokkal vadabb szexuális képi ábrázolás lesz és nem "angol porcelán csésze" finomságú.
Vagy drámaibban ábrázolódik Wilde homoszexuális drámája a kor bigottságának tükrében.
Persze az is lehet , hogy én tévedek :).
Tomio 2008 okt. 16. - 13:40:01
Nekem is az volt az érzésem, hogy Fry teljesen Wilde-á alakult. Nemcsak külsõleg (az is tökéletesre sikerült), de a mackó-szelídsége és a bölcsessége is nagyon meggyõzõ volt. Éppen ilyennek képzelem Wilde-ot is.

Én is kíváncsi lennék egy Rupert-feldolgozásra, de annak ellenére, hogy Everett nagy átalakuló mûvész, mégis nehezen képzelem õt el, különösem, mivel az író utolsó éveit akarja megformálni.

Különben azt olvastam, azért elégedetlen az eddigi Oscar Wilde ábrázolásokkal, mert mûvinek találja azt a porcelán kávéscsészés világot, ami az eddigi filmeket jellemezte, szerinte.
atalanta 2008 okt. 16. - 00:23:15
Fry tényleg kítûnõ, de engem Jude Law játéka fogott meg. Szerintem nem sok vele egykorú színész vállalta volna el ezt a szerepet, egészen más dolog egy nõi író viharos szerelmi életében a legnagyobb és legfontosabb szeretõnek lenni, mint egy férfiében. Nem csoda, hogy ez után a film után nemzetiközileg is felfigyeltek Jude tehetségére.
Nagyon jó kis film ez, nagyon jó színészekkel.
Összes hozzászólás
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás