Párbeszéd

Bakancslistához adom
magyar filmdráma, 128 perc, 1963

Értékelés:

36 szavazatból
Szerinted?

A koncentrációs tábort túlélő Barna Judit és az 1945 előtt illegális pártmunkát végző Horváth László a felszabadulás után ismeri meg egymást. Hamarosan összeházasodnak. A személyi kultusz eseményei az ő életükbe is beleszólnak. László hamis vád alapján börtönbe kerül, a magára maradt Judit elbizonytalanodik, bár igyekszik mind munkájában, mind magánéletében helytállni. Felújítja kapcsolatát diákkori szerelmével, Sándorral. Négy év elteltével László kiszabadul, rehabilitálják. Nehezen találják meg a régi közös hangot. Az 56-os események után ismét találkoznak és hosszú párbeszédben próbálják tisztázni kapcsolatukat.

Stáblista:

Szereplők

Horváth László
Judit, Horváth felesége
Kocsis Sándor
Safrankó Mihály
Olga, Géza felesége
Szalkayné
Színész

Alkotók

Játszási időpontok

Hozzászólások

Szerinted?
kanyaba ápr. 24. 15:46:00
Apám a műegyetem kollégiumait igazgatta. Lakásunk a budai várban, a központi kollégiumban volt. A forradalom alatt s egy ideig utána forró hely volt. Szüleim később egy kisvárosban reméltek nyugodtabb életet találni. 1964-ben mint műegyetemista ültem be a Bartók moziba egy letudott vizsga izgalmát oldani. A Herskó János írta és rendezte Párbeszéd engem, a forradalom napjaiból és az azt követő évekből sok emléket őrző vidéki fiút annyira megérintett, hogy sokáig szerettem volna újra látni. Erre öt évtized múlva adódott alkalom. Talán furcsa, de majd hetven évesen a hajdani egyetemista szemével tudtam végignézni. Ekkor is nagy filmnek, remek alkotásnak találtam. Ma, sok év múltán, a maga idejéből kiragadva könnyű bírálni, hibákat felfedezni. Akkor és ott azonban érdekes, izgalmas, elgondolkodtató film volt. Szerintem ma is az.
feketevipera 2011 szept. 02. - 13:50:11
A Párbeszéd igencsak érdekes film, több szempontból is. Egyrészt az akkoriban jó pozícióban lévõ Herskó rendezte, némi társadalom- és rendszerbírálatot tartalmaz az opusz, mégis a rendszer keretein belül. Másrészt érdekes az, hogy hogyan is ábrázolta a szereplõket: úgy érzem, próbált egyensúlyt tartani, és kerülte a szélsõségességet, a pufajkások és a rendszert kiszolgálók között is talált "jó" embereket, igyekezett feltérképezni az õ indokaikat is (az már csak hab a tortán, hogy Sinkovits játssza a tisztet, tudvalévõ, hogy õt is retorzió érte az 56-os szereplése miatt). Harmadrészt pedig különleges a vizuális nyelv, igencsak szaggatott a ritmus, balladisztikus a hangvétel, néha kimerevített képek alatt hangzik el a szöveg.
A két fõszereplõ a kommunista mozgalomban részt vevõ emberek két prototípusát jeleníti meg: az egyik a nagypolgári zsidó családból származó, elõdei életvitelétõl megcsömörlött mozgalmi ember, a másik munkáscsalád sarja. Úgy érzem, ebben némi általánosítás is megfigyelhetõ, hiszen nyilvánvalóan nem feltétlenül várt mindenkire ilyen sors. Érdekes az is, hogy a nagy történelmi események vagy a háttérben zajlanak, és szinte nem is esik szó róluk (pl. Judit hazatérése a koncentrációs táborból, visszailleszkedése a társadalomba, a koalíciós idõszak hatalmi harcai stb.), vagy ha a szemünk elõtt folynak le, valamilyen szinten akkor is csak részlegesen kapunk róluk információt (pl. a koncepciós perekrõl, Sztálinváros építésérõl, az enyhülés idõszakáról vagy 56-ról). Különös, hogy a filmben elég komoly szerephez jut 56, holott általában nem volt szokás ezekrõl a dolgokról beszélni (bár itt következetesen ellenforradalomnak titulálják a forradalmat, és nyilvánvalóan a rendezõ sem áll egyértelmûen a felkelõk oldalára). Halványan ugyan fel-felbukkannak a Kádár-rendszerrel kapcsolatos kérdések, és hogy jó-e ez így (hogy pl. nem kapták meg a büntetésüket azok, akik bûnt követtek el), de ezt valami olyan módon oldják meg, hogy sokan voltak, akik megtévedtek, akik azt hitték, hogy jól cselekednek, akik parancsra cselekedtek stb., vagyis kvázi "kimosdatják" õket (ez akkor érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy pl. a háború alatt elkövetett cselekedetek esetében sokszor nem tekintették megfelelõnek azt a védekezést, hogy "parancsra tettem", vagyis itt pici részrehajlást érzek). Úgy vélem, a kérdések ellenére mégis optimistán zárul a mû, vagyis hogy az új kor majd milyen szép lesz, miközben a jelenkor és a Rákosi-világ bírálatát nem érzem elég mélynek (talán feszültségleeresztõ szelepként is funkcionált a film). Kicsit hosszúnak tûnik elsõ pillantásra a két óra (megjegyzem: sok helyen írták 141 percesnek a filmet, de ezt a változatot sehol sem találtam meg), másrészt viszont meglehetõsen sok dolgot zsúfoltak bele, így néha kicsit töménynek is érezzük. A - vélelmezett és ténylegesen meglévõ - hibái ellenére is jó, tartalmas alkotást láthatunk, ha megnézzük a Párbeszédet.
10/10
bomih 2011 jan. 05. - 17:41:54 10/10
Megdöbbentõen profi munka, sosem láttam még jelenetet sem belõle korábban. Ez egy Herskó. A legnagyobb értékének a pergõ ritmust tartom, amelyet egy akció-film is megirigyelhetne, pedig a bölcselkedõ párbeszéd van túlsúlyban.
Azon is érdemes elgondolkodni, hogy Herskónál hogyan lehet egy pufajkás pozitív hõs, nem tudom ez mennyire szólt inkább a cenzoroknak. Másrészt viszont pozitív megjelenítés övezi a forradalmárokat, akik természetesen mind elítélik a lincseléseket.
Ja, és az 56-os Sinkovits játsza a pufajkást.(?)
10/10
mesztic68 2010 szept. 27. - 00:38:42 10/10 Előzmény Arima
Nagyon jó film a Párbeszéd. DVD-n megvásárolható valahol?
Arima 2010 szept. 14. - 11:25:43 Előzmény Gábor 32
Én is nagyon szeretném újra látni. Láttam anno annak idején, de maga a film nem hagyott bennem szinte semmi nyomot. (még gyerek voltam) hanem a Csoór Gáspár betétdala Gara György elõadásában, sokunknak azóta is felejthetetlen kedvenc. A dal miatt (is) szeretném újra látni.
szinészbob 2010 szept. 06. - 22:21:27
Én is kiváncsi voltam. utána arra, ki az a Semjén Anita. Amatõr szereplõ volt, nos ez nem látszott rajta.
offtopic
Gábor 32 2010 szept. 06. - 20:09:59
Még sosem volt szerencsém megtekinteni ezt a filmet.
Kíváncsian várom...