Pirx kalandjai

Bakancslistához adom
Pirx pilóta kalandjai
magyar sci-fi sorozat, 1972

Értékelés:

63 szavazatból
Szerinted?

És hogy ki ez a bizonyos Pirx? A világhírű lengyel sci-fi író, Stanisław Lem Pirx pilóta kalandjai című novellafüzérének címszereplője. Az ő kalandjai elevenednek meg az ötrészes sorozatban, amelyet Kazán István és Rajnai András - utóbbi a hazai kísérleti televíziózás úttörője - rendezett. A korabeli blue-box technikával felvett jelenetek, a különböző masinák és a technikai trükkök ma már kissé megmosolyogtatóak, sőt, őszintén szólva, már a maguk idejében is azok voltak. De talán épp ezért válhatott kultfilmmé a Pirx.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Hozzászólások

Szerinted?
8/10
éljen május 1.! ápr. 08. 18:49:38 8/10 Előzmény Lyanos1
Persze, Asimov törvényei a fantázia szülöttei, amik egyetlen világban léteztek eredetileg: Asimov SCI-FI világában. Legalábbis utólag valahogy összehozták a robot regényeket az Alapítvánnyal és még valami harmadik regényfolyammal, már nem emlékszem... Ergo ennek tényleg nincs semmiféle kötelező érvénye a valóságban (a mi valóságunkban :D), de én úgy értettem, páran itt azt követelték volna. Egyébként pl. a Star Wars kicsit újabb, mint Asimov törvényei és ugye rögtön az első filmen azzal indít, hogy a Darth Vader egy robot társaságában és segítségével vallatja a hercegnőt. :) Gyönyörűséges világunkban meg a hadsereg jelenti a technikai fejlesztések alapját, így kb. kizárható, hogy valaha is érvényesüljön bármi olyan törvény, ami korlátozná a robotokat a gyilkolásban.
Lyanos1 ápr. 08. 17:49:13 Előzmény éljen május 1.!
Tulajdonképpen igazad van, legalábbis részben.
Az természetesen igaz, hogy a távoli jövőben egy távoli bolygón meghibásodhat valami, akár egy robot is, s e meghibásodás szélsőséges esetben az emberekre rátámadásig fajulhat. Az is igaz, hogy Lem akár ismerhette a robotika törvényeit (amiket Asimov talált ki és alkalmazott a műveiben szereplő robotokra), de mégha ismerte is, teljesen jogos a felvetés, hogy nem volt köteles figyelembe venni azokat.
Ami a robotrepülőket illeti, tudtommal a robotika törvényei csak Asimov műveiben léteznek, de a valóságban jogi erejük nincs tehát senki sem köteles alkalmazni őket, sem repülőkre, sem más robotokra. Egyébként meg a robotrepülőt alapvetően gyilkolásra tervezték, míg Lem robotját nem, tehát nem is lehet összemérni a kettőt.
8/10
éljen május 1.! ápr. 08. 11:24:47 8/10 Előzmény vino-et-veritas
Lásd google, facebook, twitter...
vino-et-veritas ápr. 05. 17:23:50 Előzmény éljen május 1.!
Valószínű, hogy így lesz... Az önmérséklet nem éppen az ember legnagyobb erénye. Mondjuk az atomkatasztrófát elkerültük (eddig?). Az emberi génmódosítás már a küszöbön áll (bár "hivatalosan" tilos mindenütt). A "gépek" várhatóan nem ilyen látványosan fognak teret nyerni, inkább fokozatosan, szinte észrevétlenül. Lásd a sok-sok sci-fi-ben szereplő humanoidok... (Szárnyas fejvadász, stb.).
8/10
éljen május 1.! ápr. 05. 14:08:45 8/10 Előzmény vino-et-veritas
Egy dologban biztos vagyok: a Robotika törvényei sohasem lesznek általános érvényűek. ;)
vino-et-veritas ápr. 04. 21:13:22 Előzmény éljen május 1.!
OFF
Ja. Mondjuk azért ezek nagyon messze álltak a Terminátor-szerű, "tudatukra ébredt" gépektől. Asimov talán kissé idelista volt a törvényekkel. Egyrészt alapvetően az ember programoz ("harci robot"), másrészt a mesterséges intelligenciával (robot "öntanulása") nem számolt eléggé. Talán ez lesz az egyik legnagyobb kérdés/veszély már a közeljövőben (pl. automatizált harci drónok, stb.)....
8/10
éljen május 1.! ápr. 04. 19:25:58 8/10 Előzmény vino-et-veritas
V2 - jogos, csak ugye szerkeszteni miért is lehetne 2022-ben, új kommentet írni meg lusta voltam. A lényeg így is megvan: már a II.VH alatt is volt gyilkoló robotszerűség.
vino-et-veritas ápr. 04. 18:03:12 Előzmény éljen május 1.!
OFF
A V2 (ballisztikus) rakéta volt. A V1 inkább a "robotrepülő" (elődje). De mai szemmel mindkettő eléggé pontatlan irányítószerkezettel, ami azért eléggé távol áll a "robottól". Ha csak nem az "önműködő" jellegét tekintjük...

ON
Pirx gyermekkorunk sci-fi-je. A lánctalpas terepjáró nekem is megvolt, nem beszélve a különféle ezüstre fújt citromfacsaróktól a Mos6-os tubusokig...
8/10
éljen május 1.! ápr. 03. 18:38:36 8/10 Előzmény Lyanos1
1. Meghibásodott robot
2. Ez Lem, az Asimov (Lem a szocialista blokkban élt)
3. Ajánlom figyelmedbe napjaink robotrepülőit, amik kifejezetten gyilkolásra lettek kifejlesztve (kezdve a fritzek V2-esével)
8/10
éljen május 1.! ápr. 03. 18:31:46 8/10
Ki ez a lakatos nevű idióta? Ekkora seggfejet még ruzsér póbert környezetében is nehéz lenne találni.
Tinv 2020 dec. 05. - 09:27:53 Előzmény Lyanos1
És miért kéne egy írónak igazodnia egy másik író által kitalált "törvényhez"?
Lyanos1 2019 febr. 25. - 19:16:02 Előzmény Yoshi-Hashi
Amit leírsz, tulajdonképpen jogos is lenne, ha ez a "lengyel szerző" akárki más volna.
De ő pont az a S. Lem, aki egyébként elismert sci-fi író, tudós és filozófus volt, akinek művei az amerikai sci-fivel összemérhető hatásúak. Így aztán nem valószínű, hogy az eredeti könyv írásakor ne ismerte volna a robotika törvényeit.
Ezért is írtam, hogy a szerző bizonyára arra gondol: egy idõ után már képtelenek leszünk ellenõrzés alatt tartani a gépeket.
csillagvizsgáló 2019 febr. 15. - 23:23:50
Ebből a topicból az látszik, hogy a Pirx maradandó alkotás.
A létrehozására egyébként az adta a fő lökést, hogy az MTV felszerelt egy stúdiót, ami képes volt az akkori fogalmak szerint modern trükkökre. Rajnai András kezéből kerültek ki ezek a filmek. Mi nézők annyit láttunk, hogy egyre több filmben a szereplők kaleidoszkóp szerű háttér, vagy a pici makettek előtt mozogtak. (Bár azt soha nem értettem, miért nincs árnyékuk.)
És ugye soha nem felejtjük el Sunyovszki Szilviát a Pirxből, vagy Sáfár Anikót az Ezeregy Éjszaka Meséiből.
3/10
Yoshi-Hashi 2019 febr. 15. - 11:28:15 3/10 Előzmény Lyanos1
"Az Asimov-féle törvények, amik tiltják, hogy robot emberre támadjon, 1940-ben keletkeztek. A film alapjául szolgáló könyv 1968-ban íródott. Ezzel együtt a robot mégis embert öl :-( "

Már ne haragudj, de miért kéne egy lengyel szerzőnek 1968-ban egy amerikai szerző 1940-es novelláihoz igazodnia? Két külön univerzumról beszélünk.
Lyanos1 2018 júl. 19. - 17:34:52 Előzmény Zaccaria
"Igazából olyan rossz ez a film, hogy az már jó."
Ha őszinték akarunk lenni, a film csapnivaló.

Népszerűségében számos tényező közrejátszik, ezt filmesztéták és hasonlók már elemezték, vagy ha nem, akkor bizonyára fogják:
Az adott korszakban (1970-es évek eleje) topon volt a tudományos-fantasztikus irodalomnak az az ága, ami a technikára és az űrhajózásra helyezi a hangsúlyt. Ennek valószínűleg ideológiai okai voltak: a kommunizmus eljövetelét részben a technikai fejlődéstől meg a gépesítéstől várták.
A szocialista országokban kevés ilyen jellegű film készült.
Még a vasfüggöny mögött voltunk, így az egyébként szép számban gyártott nyugati sci-fi filmek csak korlátozott számban jutottak el hozzánk. Ami eljutott, az igen népszerű lett, lásd pld. az Orion űrhajó kalandjairől szóló filmet.
Megjelent a blue box technika, amivel korábban elképzelhetetlen látványokat lehetett létrehozni (ne feledjük, a számítógépes animáció akkor még nem létezett!)
Csak egy hazai TV csatorna működött, így a választék eléggé korlátozott volt: vagy ezt nézték a népek vagy semmit.

Ekkor elkészült és vetítésre került a hazai gyártású Pirx sorozat, a maga nevében az első, ami az űrhajózást és világűrt helyezte a középpontba. Természetesen falták a filmet az erre fogékony nézők. Ugyanezen nézők közben felnőttek (elvégre bő 40 év telt el) és nosztalgiával tekintenek a filmsorozatra. Olyannyira, hogy mostanra kultuszfilmmé lett.

A film alapját névlegesen S. Lem magyarul is elérhető, hasonló című könyve adta. A film alkotói meglehetősen eltértek tőle a könnyebb emészthetőség, ha tetszik, a népszerűség irányába.

A film egyébként tele van logikai bukfencekkel.
**** SPOILER ****
Mint utóbb kiderült, Pirx pilótavizsgája egy szimulátorban zajlott. Ennek ellenére a súlytalanság állapota lépett fel. A súlytalanságot hogyan lehet szimulálni?
Szintén az 1ső részben a főhős úgy jut be az űrhajó vezérlőtermébe, hogy egy tükörrel fényt vetít az ajtaja melletti fotocellára. Amikor a parancsnok meglátja az illetőt, egyből tudja, hogy a tükör trükkel dolgozott. Mennyire biztonságos az az űrhajó, aminek a beléptető rendszerét egyrészt ilyen primitív módon be lehet csapni másrészt a módszert mindenki ismeri?
Szintén ugyanitt Pirx szkafandert ölt, hogy megmentse a másik űrhajó személyzetét. A szkafander sárga, de Pirx két karján továbbra is az űrhajónövendékek piros öltözékét látjuk. A szkafander vállban tömített?
A személyzet megmentéséhez lézerrel ki kell vágni a keszon acélajtaját, mert az ajtót nyitó automatika meghibásodott. Vajon hogyan áll ellen a világűr megpróbáltatásainak az az ajtó, amit egy vacak lézerpisztollyal át lehet lyukasztani? És milyen automatika az, aminek nincs vésznyitó funkciója? Könyörgöm, még egy motorizált garázsajtónak is van kézi működtetési módja, áramszünet esetére.
**** SPOILER ****
A sort ki-ki folytathatja a további részek elemzésével.
Zaccaria 2018 júl. 06. - 15:24:07
Igazából olyan rossz ez a film, hogy az már jó.
Lyanos1 2017 dec. 27. - 14:55:13
*** SPOILER ***
A 3. részben egy meghibásodott robot megrongál mindenféléket, sõt még embert is öl. Nekem errõl a mai kor IoT kütyüinek megbízhatatlansága jut eszembe. A szerzõ eredetileg bizonyára nem erre gondolt, hanem egyszerûen arra, hogy egy idõ után már képtelenek leszünk ellenõrzés alatt tartani a gépeket (esetleg más teremtményeinket).
(Az Asimov-féle törvények, amik tiltják, hogy robot emberre támadjon, 1940-ben keletkeztek. A film alapjául szolgáló könyv 1968-ban íródott. Ezzel együtt a robot mégis embert öl :-( )
*** SPOILER ***
Lyanos1 2017 dec. 23. - 20:46:21 Előzmény 7szünyü
A Pirx sorozat születésére egy lehetséges magyarázat, hogy az Orion sorozat McLane õrnagyához hasonló tökös figurát akartak felmutatni, de szocialista kontextusban. Így születhetett a lengyel S. Lem mûveibõl egy magyar sci-fi sorozat.
Azt nem tudjuk, hogy a TV film mennyire hûen tükrözi az eredeti írásmûvet. Azt viszont látjuk, hogy Pirx bármilyen problémát, amin egyébként tudósok dolgoztak évekig hiába, helybõl megold. Többnyire valamilyen egyszerû és nagyszerû ötlettel, ami másoknak eszébe sem jutott. Kb. úgy, mint a másik sorozat McLane-je.
*** SPOILER ***
A TV film szorija egyébként hemzseg a hibáktól és ellentmondásoktól.
Ha pld. a Galilei állomás rejtélyérõl szóló részt nézzük, akkor:
1. Elhangzik, hogy az állomás fekvésénél fogva a nap bizonyos idõszakában nincs rádió összeköttetés. Pirx váltótársa viszont pont ebben az idõszakban megy ki a lemezeket kirakni.
2. Bár rádió összeköttetés nincs, a személykövetõ berendezés mégiscsak tudja érzékelni valahogyan a kint lévõ váltótárs szívhangját.
3. A személykövetõ egyszerre csak egy ûrhajóst követ. Fel sem tételez olyan helyzetet, hogy a személyzet mindkét tagja elhagyja az ûrállomást. Ha viszont fel sem tételezi, akkor mi is volt az elképzelés arra az esetre, ha a személyzet egyik tagja a másik segítségére siet, mert pld. a másik rádión jelzi, hogy eltört a lába, így nem tud visszajutni az ûrállomásra?
4. Pirx illetve tragikusan elhunyt elõdei, kezükben a lemezekkel szaladgálnak a konyha és az elõhívólabor között. Igaz, hogy ugyanazzal a kézzel élelmiszerbe illetve illetve az elõhívó vegyszerbe nyúlkálnak.
*** SPOILER ***
elemes 2017 márc. 10. - 22:34:46
Úgy érted, az 1972-es magyar tévés CGI? az tényleg gagyi :)
Upgrayedd 2017 márc. 10. - 12:38:45
Ez mekkora gagyi! Te úristen..
Összes hozzászólás