Programkereső

Pokol

Bakancslistához adom
Inferno
olasz horror, 107 perc, 1980

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?
4 hozzászólás
Rose Elliot, a fiatal költőnő az antikváriumban rábukkan egy latin nyelvű könyvre, E. Varelli, a neves építész naplójára. A mű rendkívül nyomasztó hatást gyakorol rá, mert saját lakóházáról, illetve az épület sötét múltjáról is szó esik a naplóban. A kétségbeesett Rose Rómában tanuló bátyjához fordul segítségért. Ám mire Mark visszatér az Egyesült Államokba, már csak testvére gyilkosa után nyomozhat...

Stáblista:

Szereplők

Leigh McCloskey
Mark Elliot
Irene Miracle
Rose Elliot
Eleonora Giorgi
Sara
Daria Nicolodi
Elise Stallone Van Adler
Sascha Pitoëff
Kazanian

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
5/10
convar 2020 júl. 18. - 10:50:43 5/10
Messze nem adta azt a hangulatot, és így élményt mint a Suspiria. Hogy ebben mekkora szerepe volt annak hogy ennek a filmnek nem Goblin szerezte a zenéjét - valszeg elég nagy.

Mondjuk az a rész azért így is überkirály volt amikor ez szólt:

Inferno OST - Mater Tenebrarum, by Keith Emerson
https://www.youtube.com/watch?v=YlDvw8INg0M

Csakhát ez nem a fajta zene sajnos ami önmagában teljesen "be tudna lakni", "ki tudna bélelni" egy filmet, mint ahogy a Suspiria main title-ének újra és újra visszatérő csilingelős alapmotívumai igen.

Az mondjuk még tetszett, hogy

egy ideig folyamatosan változott a (néző által vélt) főszereplő, mert egy darabig ők is elhaláloztak, egyikük a másik után, és emiatt egyre inkább tényleg lehetett/kellett izgulni értük az így jelentősen megemelt kiszámíthatatlansági faktor miatt. Ez tényleg nagyon jó volt.



Meg pl. ez is ütött, amikor megláttam:
https://i.ibb.co/vk5mdrz/inferno.png

Szóval volt persze egypár jó pillanat ebben is, csak mondom, az az úgymond folyamatos varázs, na az az ami ebből nagyon hiányzott.

Meg vhogy itt már a (Suspiriából jól megismert, a rendező egyik védjegyének számító) erőteljes színhasználatot is néha túlzottan öncélúnak éreztem...


Összességében, egyszóval tehát: csalódás.
Válasz
5/10
Sadenal 2013 jan. 18. - 17:30:11 5/10
Az elsõ rész nem volt valami eget rengetõ és ez is igen közel állt ahhoz a szinthez. Kár érte, pedig nagyon jó kis sztorija van. Sok helyen érthetetlen és teljességgel komikus. A macskás rész frenetikus. :) Ha akartok egy jót nevetni és szenvedni egy kicsit nézzétek meg. :)


5/10
Válasz
leguan 2010 febr. 22. - 12:59:27
Elsõ film volt Argento-tól, és bevallom
õszintén elsõ perctõl kezdve a kedvenceim
között szerepel az Inferno. A zenéje az
valami feledhetetlen, no és Kazanian alakja
is nagyon jól el van találva. (Amikor a
macskák megtámadják, az valami kész... :)

Éljen Argento!
Válasz
verdeleth 2009 márc. 30. - 11:13:14
Argento trilógiájának másik darabja, mely sokak szerint sokkal gyengébb a Sóhajoknál. Szerintem sem sikerült elérni azt a szintet, de azért ez is bõven zseniális. Fojtó hangulat, sok vér és gyilkosság, jóval durvább film a Sóhajoknál. A film keveréke a trilógiában elkezdett stílusnak és a keményebb filmjeinek, mindenképp érdemes megnézni.
Válasz