Name: Régimódi történet
Genre: drámasorozat
Released: 2018-04-22T10:25:10+0200
Rating: 8.9
Cast: Gubás Gabi, Nagy Ervin, Egri Kati, Cserhalmi György, Eperjes Károly

Értékelés:

100 szavazatból

Szerinted?

Az 1800-as évek második felében egy debreceni család okos lánya férjhez megy egy vidéki földbirtokoshoz, Jablonczay Kálmánhoz. A házaspár a férj kastélyába költözik. Az eleinte boldognak induló házasságból három gyermek születik, de az új asszony, Rickl Mária hamarosan ellentétbe keveredik a vidéki dzsentri életmóddal, a férjével és az apósával. A józan gondolkodású kalmárlány újításokat akar bevezetni a birtokon, de az álmodozó, könnyelmű Jablonczayak ellenkeznek. A családi vita odáig fajul, hogy a fiatal férj elkártyázza a kastélyt és a birtokot. A házaspár Debrecenbe költözik, Rickl Mária apjának ottani házába. A Jablonczayak itt megtűrt családtagok, a család feletti uralmat Mari veszi át. Férjét vidékre száműzi kasznárnak, és maga neveli a három gyermekét. Közülük kedvence az ifjabb Jablonczay Kálmán. A könnyelmű Kálmánka elcsábít egy gazdag lányt, majd elherdálja felesége vagyonát. Kislányukat, Lenkét Rickl Mária veszi magához. A nagyanya merev eltökéltséggel neveli unokáját. Lenke azonban hamarosan önálló nővé válik, és egy boldogtalan házasság után a saját lábára áll. Az idős Rickl Mária végleg magára marad a debreceni házban.

Stáblista:

Kapcsolódó cikkek:

Értékelés:

100 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

Kép csatolása

Spoiler

Offtopik

6/10

Nekem tetszett. Két filmes megoldás zavart csak: a gyors váltás a fiatalkori és az idöskori szerplök között (egy snitten belül). A fiatalkori szereplöket lehetett volna még sminkeléssel "öregiteni" egy darabig, mert nekem nagyon is tetszett az összhang Gubás Gabi és Nagy Ervin között. Egri Kati szereprformálása ettöl függetlenül nagyon jó volt! Másik gyenge pont szerintem: Eprejes Károly ezt a szerepet is eszelösre vette, ami idegen volt a Szabó Magda által írt karakterhez.

Válasz

Stílusa okán akár lehetne is Jókai adaptáció, de nem az. Szabó Magda szülei: Jablonczay Lenke és Szabó Elek.

Épp csak belekezdtem a leírás olvasgatásába, az első gondolatom az volt, hogy ez nem egy Jókai adaptáció? Ezek szerint nem vagyok ezzel egyedül. :)

10/10

Kiváló történet, kiváló rendezés.

offtopic

A youtube-on megtalálható a Régimódi Történet, ha még érdekli:
https://www.youtube.com/watch?v=1d5wdTE8DYU
:)

Probalom megnezni eszt a sorozatot, de nem talalom egy linket sehol an interneten. En Kanadaban elek est meg akarnam nezi, de nam talalom sehol. Hol talahatom meg?

Cserhalmi György lemaradt a szereplõk közül.

Nemrég láttam a tv-ben a Madách színház ikonikus elõadását ismét, kíváncsi voltam, hogy megint olyan mély nyomot hagy-e bennem Sulyok Mária súlyos, és emlékezetes alakítása, mint kamasz koromban.Nos, igen.Odaszögezett a képernyõ elé, és minden percét élveztem.Annyira, hogy felkeltette az érdeklõdésemet az új sorozat iránt, beszereztem, és megnéztem.
Persze furcsa volt, hogy nem ott kezdõdik, ahol a színdarab, de hamar túltettem magam rajta, és örültem is, hogy képet kapok az elõzményekrõl is.(Szégyenletes módon nem olvastam a könyvet, de már tervbe vettem.)
Kisebb sokk volt számomra, hogy a Sulyok által megformált kõkemény egyenes gerincû rideg asszony fiatalkori megformálójának Gubás Gabit találták alkalmasnak.Nekem egyetlen hiteles, vagy átélhetõ pillanata nem volt.Szerelmes asszonyként sem volt hiteles, de féltékennyé, és gyanakvóvá váló lelkileg keményedõ feleségként kifejezetten irritáló volt a nyafogós beszéde, és a szigorúságot kifejezni hivatott állandóan merev arca. Felüdülés volt körülötte a sok remek színész (Nagy Ervin, Koncz Gábor, Szirtes Ági)) alakítása, és elvitte a hátán a filmet.Eperjes nem a kedvencem, de ebben a filmben nagyon jó volt Egri Mártával együtt.
Kifejezetten örültem a szereplõcserének, Egri Katit meg kellett szokni, de sokkal közelebb áll az általam elképzelt Rickl Máriához.Ami pedig Básti Julival közös jelenetét illeti, egyszerûen csodálatos volt.
És be kell vallani, hogy Tompos Kátya sokkal jobb Kislenke , mint Almási Éva volt a színházi elõadásban.Az életkori anomáliák engem nem zavartak, én képes vagyok kisgyerekként ámuldozva nézni filmet, színházat, és mindent elhinni, amit látok.

Hú, nekem nagyon tetszett!

Miért nem ismétlik meg? Nem mindenki tudja a megadott idõpontban megnézni. Igaz én már 2-szer láttam, meg olvastam is, de akárhányszor megnézném!

A filmsorozatot végtelenül untam. A Gubás Gabi viszont jó csaj.

zinajda 2013 nov. 10. - 17:47:10 10/10 Előzmény Sac

Ha jól értelmezem a hozzászólásodat, számodra Jókai Kõszívû embere olvashatatlan. Már az eleje is magával ragadott. Az egyetlen kötelezõ olvasmány, ami tetszett általánosban. Az Egri csillagokat és a Légy jó mindhalálig c könyvet nem tudtam elolvasni, mert nem érdekelt. De Jókai más. A legnagyobb magyar író. Még most halála után 109 évvel is. A következõ regényem az Egy magyar nábob volt. 13 évesen. A mai napig emlékszem a hatására. Jókai regényeit sokszor olvastam, van amelyiket ötször is. Nekem õ a tökéletes író.

Filmzene: Horváth Károly

Sehol nem találom a csodálatos filmzenével kapcsolatos adatokat! Ki szerezte, vagy állította össze és mibõl? Tudja valaki?

OFF

Még alsó tagozatban olvastam egy pöttyös könyvet (Hárs László: Biri és Bori), ez arról szól, hogy egy kislány (Biri) a fõvárosba költözik, ahol õsszel elkezdi majd a középiskolát, de kiközösítik az új lakóhelye játszóterérõl, és mivel a saját nevében nem mer visszavágni, kitalál magának egy ikertestvért (Bori), vadóc modorral, vadóc ruhával, utána beöltözik Borinak, és lemegy a térre, hogy móresre tanítsa azokat, akik kiutálták... ez úgy jön Jókaihoz, hogy Biri egy Jókai-elbeszélésbõl meríti az ötletet az átváltozáshoz, "Az Istenhegyi székely leány" címûbõl.

"Ezek szerint akkor kezdõdött, ami kezdõdött, amikor Jókai megírta ezt az elbeszélést. Vagy amikor hallotta az elbeszélés magvát képezõ legendát, anekdotát. Vagy..."

Szóval kíváncsi voltam Biri ötletének forrására, és kivettem a könyvtárból, akkor olvastam elõször Jókait.
Szerintem a nyelvezete kiváló:)

"Atyás Mózes uram bizony nem volt boszorkánymester, sem bûvész, hanem csak hogy több esze volt, mint másnak (...), s nagy hatalmát sem annak köszönheté, mintha a szellemeket ismerte volna, de annál jobban ismerte az embereket.
Nem lévén neki fiú ivadéka, hanem csak egy leánykája maradván, midõn felesége meghalt, így okoskodék magában: „ha én ezt a leányt szelíd, jámbor szüzecskének nevelem, majd ha egyszer kirántják alólam a gyékényt, nekijönnek a torzsalkodó szomszédok, kivetik a birtokából, elfoglalgatják a jószágát, úgyis szüntelen kocódnak a magyar urak; mondogatják: mit keres itt ez a csizmatalpnyi Aranyosszék a vármegyék közepében? (...) Ha pedig kemény szívû, daliás amazont nevelek leányomból, akkor meg majd úgy megijednek tõle, hogy senki sem meri elvenni az istenadtát; akárkinek sem levén kedve olyan menyecskét látni feleségül, aki egy egész vármegyének tud parancsolni, s úgy forgatja a kardot, mint akármi férfi. Köszöni az ilyen szép tulajdonságokat akárki is a házastársában."

"Mit gondolt tehát ki a Ziharfúó? Azt gondolta ki, hogy egy leányból nevel kettõt, egy szelídet, kedveset, szemérmest és egy villongót, harcolót, uralkodót; amazt hadd szeressék, emettõl hadd féljenek, amaz legyen a mágnes, mely a jóakarókat idevonzza, emez pedig a mennydörgõ mennykõ, mely az ellenségeket elriassza.
De hiába gondolta volna ezt ki ilyen furfangosan a Ziharfúó, ha maga a leány is olyan fából nem lett volna vágva, ami erre a célra alkalmatos.”

... és a témája is egészen idõszerû, amikor tömegesen kell a nõknek (legalább részben) férfiszerepben is helytállniuk, úgy, hogy ne férfiasodjanak el azért:)

A Kõszívû ember fiaihoz kell történelmi háttérismeret, ennyiben - és a hossza miatt is - nehezített olvasmány.

Sokadszorra nézem végig. Talámn vannak ennek a filmnek fogyatékosságai, de nem lehet tõle szabadulni, nem ereszt. A zene. a szereplõk, és a lezárás, ami most pereg... Nagyon erõs darab, legalábbis nekem.

Amikor elõször néztem akkor nem is tûnt fel ez a különbség, de ahogy mondod, tényleg. Nekem a legritkábban jön be ha kedvenc könyvbõl filmet készítenek. Ez még a legjobbak közül való. Most is szinte lenyûgözve néztem Koncz Gábort, Szirtes Ágit, Egri Katit. Egyszerûen elképesztõ alakítást nyújtottak.

A film stáblistáján vajon miért nincs Eperjes Károly!? (legalábbis a 3. részén amit most néztem meg felvételrõl)

Nem mind arany, ami Szabó Magda...

A két rész - szerintem - teljesen eltérõ színvonalúra sikeredett.
Az elsõnek a hangulata, a feszessége, a karakterek kidolgozottsága, a párbeszédek archaikus, mégis nagyon élvezhetõ mívessége borzasztóan tetszett. A szereplõk is kivételesen magas színvonalú játékot nyújtottak.
A második rész, ezzel szemben - legalábbis a számomra, - erõtlen lett, a történet kicsit zagyvává, kicsit szétesõvé, kicsit érdektelenségbe fordulóvá változott, és a fiatalból idõsebb karakterekbe átváltó újabb színészek sem tudták az elsõ rész alakításainak a színvonalát hozni.
Csalódás, hiányérzet, és némi rossz szájíz maradt bennem, amikor megnéztem a filmet.
Amikor elindult a történet, az utóbbi évek legjobb tv játékának ígérkezett, de aztán sajnos nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket.

Összes hozzászólás

Régimódi történet

Értékelés:

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Mozi lista

PORT.hu a Facebookon

Adblock detektálva

Régimódi történet

Értékelés:

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:

Újabb Szabó Magda-regényből készül film

Hős nők

Hozzászólások

Értékelés:

Mozi lista

PORT.hu a Facebookon

Adblock detektálva