Stephen Woolley, Neil Jordan állandó producere megszállottan vonzódott a Brian Jones-sztorihoz több mint tíz éven keresztül: rendezői bemutatkozása mágikus újrateremtése a hatvanas évek lázadó és alkotóerőtől duzzadó hedonista Londonjának. Wooley az ifjú Jones több arcát is bemutatja, a művészzsenit, a divatikont, a nők bálványát - az együttes története csupán háttérként szolgál rendhagyó életrajzához. A film elsősorban hőse zavaros magánéletére összpontosít, elotérbe állítva noügyeit, többek közt a Stones első udvarhölgyét jelentő Anita Pallenberggel, valamint az olyan kétes alakokhoz fűződő viszonyát, mint Frank Thorogood, aki a rocksztár életének utolsó éveiben központi szerepet töltött be és nagy valószínűséggel haláláért is ő felel. Wooley a forgatás elott aprólékos kutatást végzett, számos érintettet kikérdezve: műve végül egy hedonista végletes életének oszinte krónikája lett. A filmben a korszak klasszikus bandái (mint a The Small Faces vagy a Traffic) mellett mai előadók zenéje is megszólal, köztük a The White Stripes, a Kula Shaker vagy a The Bees: a végeredmény egy friss, lendületes és magával ragadó rockmozi a könnyűzene egyik legbálványozottabb áldozatáról. (Piers Handling)
Hozzászólások