A Szabadesés hét lakás történetét meséli el. Egymás alatti hét emeleten elhelyezkedő lakások nem hétköznapi történeteit. A bennünk fellelhető szorongások vizuális megjelenései ezek a történetek. Akár meg is történhetnének, talán meg is történnek - csak nem szeretünk róla beszélni. A film keretét adó zuhanás csupán ebbe a hét lakásba enged betekintést, de vannak még lakások - akár ebben a házban, akár más házakban, más városokban, más országokban is. És mindegyikben van egy-egy újabb történet. Furcsa történetek ezek, különös emberekről.
Bemutató dátuma: 2014. szeptember 25.
Forgalmazó: Vertigo Média Kft.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
boroskenyer
2021 szept. 26. - 11:37:03
10/10
Kiváló! 10/10. Köszönöm az alkotóknak, tulajdonképpen az összes kockáig.
Az első 40 perc annyira unalmas, hogy a másodperceket számoltam, és néztem a számlálót, mennyi van még hátra, nagy önfegyelem kellett, hogy ne hagyjam abba a nézést, mivel elhatároztam, hogy megnézem a filmet. A kisbabás részt nem is értettem. A nő úgy akarja megölni a gyerekét, hogy a rendőrségnek magzathalálnak tűnjön és ne csukják le? Akkor mért nem jutunk el a nyomozásig? így semmi értelme. Tulajdonképpen idegesítő, hogy csak felvet egy ötletet, de nem viszi végig. A molnárpiroskás rész volt egyedül végigvíve: a nőnek az a hobbija, hogy leugrál. Ez jópofa. Meg a leukémiás nős sztorinak is volt végkifejlete, meg a meztelen párnak is. De a többi tök nyitva van. P.
Megnéztem. A legjobb az volt benne, hogy még egyszer nem kell megnézni. A színészi játék jó volt benne, még az időnként fura szövegek és jelenetek ellenére is. A felénél kíváncsi lettem a folytatásra és nem kellett csalódnom. Tényleg képesek voltak elkészíteni egy olyan filmet, aminek nincs története. De tényleg. 89 perc alatt csak jelenetek vannak, amik nem hogy nem állnak össze történetté, de még csak el sem kezdődik benne történet. Zseniális! Ezért kapott nálam 5 pontot. Sajnos a másik 5 pontot elveszítette azzal, hogy bár lekötött a film, sem szórakoztató, sem magával ragadó nem volt. A szürreális ötletek tetszettek. Főleg az ismétlődő ábrázolásuk. Ez az a film, amit nem lehet elmesélni, csak megnézni és döbbenten tovább haladni.
Milyen elmebeteg, aberrált állat csinál ilyen filmet? Mire jó ez?
Egy óra nézés után nem bírtuk tovább.
Ez a magyar filmgyártás szégyene és szutyka.
Hogy picsába tudta rávenni ezeket a nagyszerû színészeket, hogy ebben moslékban szerepeljenek?
Kedves Pálfi \"mûvész úr\" kezeltesse magát !
Vagy nézzen olyan filmeket, mint pl. a Whiplash és tanuljon !
Nem tudom, hogy így hirtelen hányjak e a filmtõl? Nem értem, h az szereplõk mi oknál fogva mondtak igent erre a filmre. Nem picit méltatlan hozzájuk, de ezt persze Õk tudják. Egy perc is sok a drága életetekbõl, hogy erre a filmre áldozatok.
Pálfi György a hülyeségeit a film vásznon éli, ki. Sok mindent bele lehet magyarázni de ha az ember nem vak, látja hogy szimpla perverzió kiélése a vásznon. Molnár Piroskát milyen filmekbe fogja még vajon belerángatni?
A Taxidermiát anno moziban is megnéztem és nagyon tetszett, tehát érthetõ módon nagyon kíváncsi voltam Pálfi Györgynek erre a filmjére is. Nos, az eredmény igencsak csalódás lett. A film meg sem közelíti a Taxidermiát, semmilyen szempontból nem mérhetõ hozzá. A rendezõ, az operatõr és két fontos mellékszereplõ (Molnár Piroska, Hegedûs D Géza) ugyanaz, és ez a film is több szegmensbõl áll, azonban míg a Taxidermia három generáción át követ egy családot, addig itt egy toronyház lakóinak életébe pillanthatunk be egymással össze nem függõ szkeccsek formájában. A szkeccsek az elképesztõen gyengétõl az "annyira rossz, hogy már jó"-jellegûeken át az egész tûrhetõig terjednek, önmagában valószínûleg egyik se állná meg a helyét külön filmben, de még így is van köztük, amelyik rettentõen unalmas és vontatott. A mélypont talán a sitcom-paródia, az kifejezetten kínos és erõltetett.
A szereplõk közt vannak ismert színészek és általam eddig sosem látott, ismeretlen arcok, talán az utóbbiból van több.
Szerintem a forgatókönyvön kellett volna még agyalni, és sokkal szellemesebb sztorikat kitalálni (ahogy azt mondjuk Szajki Péter kétszer is megtette az Intim fejlövés illetve a Nejem nõm, csajom c. filmekben).
A végeredmény így egy nagyon ingadozó színvonalú, kicsit beteg fantáziájú, öncélúan mûvészkedõ, helyenként érdekes, máshol dögunalmas, amúgy nem hosszú, alig 80 perces filmecske.
Nagyon nagy jóindulattal egy gyenge hármast adok rá, de alighanem túlértékeltem. Ha ezt egy noname rendezõpalánta teszi le az asztalra elsõ filmként, azt mondom, ígéretes kezdet, de a Taxidermia rendezõjétõl sokkal de sokkal jobbat vártam. Majd legközelebb.
4,5/10
oké, mi a tökömet néztem végig? én általában fogékony vagyok az ilyesmire, de most megállt a tudomány. valaki tényleg fejtse ki nekem, hogy mi a film mögötti alapgondolat. a taxidermiát összefogja parti nagy zseniális világa, de ez mi volt?
Ennek semmi értelme. A történetek nem függnek össze, a filmet semmi nem tartja egyben, keret sincsen.
Ráadásul erõsen perelhetõ is, mert a Palika Leviszi A Szemetet (2005) lopja szemérmetlenül (csak igen-igen bénán, mert mindent elront ami ott mûködik).
Kedves hankuk, nem azért csatlakozom a véleményedhez mert már több mint ötven éve szívügyem a kisebbség.
Ez egy nagyon figyelemreméltó alkotás! Respect P. Gy.!
Ahogy elnézem kisebbségben vagyok, de szerintem ez a Pálfi eddigi legjobb filmje. Hihetetlenül logikusan szerkesztett, erõs atmoszférájú látomás, amit biztos, hogy még egyszer vissza fogok nézni. Egyedül a sitcomos részt éreztem gyengébbnek, mert ott mintha rosszul mondanák fel a mûfaj jellemzõit az alkotók.
számomra az év egyik legbizarabb filmélménye volt.
pálfit úgy tartom számon, mint az egyetlen magyar és mondhatom nemzetközi rendezõt, aki úgy tud mocskosul hatásvadász és beteg lenni, hogy nem zavar, és nem öncélú.
a metaforái néhol túlságosan is direktek és szájbarágósak, de olyan erõs képi világgal, atmoszférával és stílussal vonja be a történeteit, hogy az összképet nézve azt mondom, ez az ember a szakmája kismestere - más kérdés, hogy ennyi aberrált dolgot hogy képes kitalálni.
nem mondom, hogy nem maradt néha tátva a szám, de összességében szórakoztató film volt.
érdemes megnézni.
Eddig csak a Hukkle c. filmjét láttam Pálfi Györgynek, azaz csak félig...Gondoltam talán majd most. Azt tudtam (gondoltam), hogy nem egy átlagos film, ám arra nem mertem volna gondolni, hogy a film alatt elõször csodálkozom, majd nevetek, utána kínosan érzem magam, majd olyan ideges leszek, hogy a vége elõtt kijövök a moziból.
Szeretem az elvont rendezõk elvont filmjeit, de ez számomra nem elvont, elgondolkodtató alkotás, hanem egy olcsó, mûanyag, izzadságszagú, magyar köntösbe bújtatott távol-keleti torzulat, amit még véletlenül sem neveznék mûvészetnek, mert a színészi játék (ócska és hiteltelen párbeszédek) és az erõltetett kameramozgások sem indokolják ezt.
Óriási csalódás volt. Az egyetlen pozitívum talán a film zenéjéhez köthetõ. A rendezõnek üzenném, hogy ne erõltesse ezt a stílust,mert bûzleni fog, ha az ötletek és a megvalósításuk nem magától jönnek, hanem csak próbál utánozni, "más lenni"....erre születni kell.
A film abszurd világába tökéletesen illeszkedett az egy sornyi tinédzser aki végigröhögte a filmet. 10/10. Valaki értett valamit a kisfilmbõl elõtte (Kíváncsiság kora)?
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások